Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)
1914-10-31 / 43. szám
43. sz. 1914. október 31. AMERIKAI MAGYAR-REFORMÁTUSOK LAPJA 3. HÁBORÚS SZILÁNKOK, i AZ OROSZOK ORSZÁGA. Az oroszok országáról szólunk s az orosz népről, a mi legnagyobb ellenségünkről, mely szeretne bennünket a föld sziliéről eltörölni. Ezért bérelte fel ellenünk a szerb orgyilkosokat is s midőn azok miatt háborúba keveredtünk a szer- bekkel, azoknak páriára állt s hadat üzent úgy nekünk, mint hatalmas szövetségesünknek, Németországnak. Hisszük azonban, hogy rajtok teljesedik-be az irás szava: aki fegyvert fog, fegyverrel vész el. Az oroszok országa két világrészben terül el. Európának több mint fele orosz, —- Ázsiának pedig egyharmad része tartozik hozzá. A világnak ez a legnagyobb országa nem Windig volt ilyen nagy. Hatalma pedig csak másfél száz éve növekedett meg ilyen nagyon. Az oroszok, vagy mint nevezni szokták őket szlávok, vagy muszkák legelőször Krisztus születése után a hatodik században kezdtek a mai Oroszország északi részében államot alapítani, ami azonban nem sikerült. Amikor a tatárok 1241-ben országunkba betörtek, de innen csakhamar kitakarodtak; az orosz földön lettek urak, s harmadfélszáz esztendeig hirták azt. S csak azután alakult ki a mái nagy Oroszország a kis orosz moszkvai fejedelemségből, melynek mindenható fejedelme a cár, aki teljesén önkényes joggal rendelkezik. Országában ugyanis minden jognak ő az egyedüli tulajdonosa, még a görög keleti egyháznak is ő a feie. Bár 11. Sándor cár 1861-ben felszabadította a szolgásáéban levő jobbágyokat és sok iskolát alapított. — de azért a nép ma is nagy tudatlanságban és súlyos elnyomatásban él. Tévedés volna azonban azt hinni. bony a cár birodalmában mind oroszok laknak. Sőt nincsen a földön ország, nincs birodalom, a molvüen annviféle nép laknék. A 152 millió lakosból ugyanis csak 90 millió az ó-görög vallásu oro«z, 15 millió lengyel. '8 millió a finn a + 'it'lii a mongol és töröktatár faihoz tartozik, ezekből 30 millió mohamedán vallásu. De a 90 millió orosz sem mind orosz Származású. Százötven évvel ezelőtt ugyanis az oroszok száma 10 millió volt. A szaporodás tehát nem természetes utón ment, hanem az idegen fajok beolvasztásával. Az orosz faj jelleme nagyon különböző. A mellett, hogy ri.ka szorgalmas, türelmes és vallásos, mégis iszákos, durva., kegyetlen, könnyelmű, szolgaságra és csalásra hajlamos nép. A mai viszonyok mellett azonban még a legjelesebb tulajdonságokkal ékeskedő nép sem tudna Oroszországban boldogulni. Hatezermillió korona bevétele van ugyanis az államnak. Ennek a negyedrészénél több kell a katonaságra. Áz ezer milliók nagy részét a nagy számú hivatalnokok emésztik fel. Iskolára alig jut valami. A falvak legnagyobb részében még vályogból készült házakat sem lehet látni. A lakosság földalatti vagy fából öszetákolt kunyhókban nyomorog. Pedig Oroszországban kellene lenni a legnagyobb emberi jólétnek. Földjének háromnegyedrésze ugyanis termőföld. Azonkívül a keleti s déli széleken gazdagon termő bánya területek vannak. Az évi széntermés 175 millió méter- mzsa körül jár. Az Ural-hegység bányáiban 20 millió métermázsa vasat termelnek. Oroszország Európának leggazdagabb aranytermő országa. Az évenként bányászott argny értékét 100 millió koronára teszik. Van egy drága fémé, mely az aranynál is drágább, a platina, amelyből készül a villanylámpák hajszálvékony drótja. Platinával az egész Európát az Ural-hegység látja el. A Kaukázus-hegység alján, a Fekete-tenger közelében levő petroleumforrások évenként több kőolajat szolgáltatnak, mint az amerikai kutak. — Oroszország egymaga annyi gyapjút termel, mint Európa többi országai együtt véve. Ipara azonban nem fejlett. — Mindössze bőripara hires. M;n- denki ismeri az orosz bacariabőrt. De a nagy jövedelmek mind egyesek zsebébe jutnak, a munkásnak, a népnek semmi sem. Emellett Oroszországnak óriási folvói vannak, amelveken olcsón szállíthat mindent. Északon, délen tenger határolja. Minden lehetőség megvan tehát arra, hogy forgalmas kereskedelme, fejlett mezőgazdasága és ipara legyen. De hiába, a nagy miiveletlenség s általános szolgaság mindennek útját állja. Ezért állandó, szinte örökös ott a nyomor. Oroszország fővárosa a másfél- millió lakosú Szent-Pétervár. Itt szövőgyárak, bőrfeldogozó telepek vannak, porcellán s vegyészeti gyá rak vannak. Riga kikötővárosnak az évi forgalma az ezer millió koronát jóval meghaladja. A 370 ezer lakosú Varsó, a hajdani Lengyelország fővárosa, nagy selyem, gép és szőnyeggyáraival világhírre tett szert. Moszkvában, meiy a régi koronázó város volt, másfélannyi nép lakik, mint Budapesten. Délen legnevezetesebb városa Odessza, 400 ezer lakossal, ahonnan kendert és petróleumot szállítanak külföldre., Szebasztoppl, kikötő a tenger partján. Ezeken kívül még sok nagy városa van. De bár ilyen nagy és gazdag Oroszország, még sem tudott, 1914- ben a kis Japánnal megküzdeni. Ez .a háborúja kileimezermillió koronába s egymillió embere életébe került. Ezt a nagy veszteséget ki sem heverve, már is reánk és a németekre támadt, de hadi ereje velőnk szemben is gyengének bizonyul. Újonnan épült hadihajói, a melyeknek nagy része az északi tengeren van, nem számítanak a német hajóhaddal szemben. Szárazföldi seregét sem tudja könv- nven mozgósítani, mert a roppant kiterjedésű birodalomnak kevés a vasútja. Legkedvezőbb esetben másfél hónap alatt tud 2 és fél millió hadsereget harctérre vinni, misr Németország és mi kétszer annyi katonát hoztunk össze ellene. De ezenkívül Oroszországnak a belső forradalom elnyomására is sok katonát kell visszatartani. — Finnországban, Pétervárott Moszkvában, a Kaukázusban nagyon sok katona kell. Amellett hadseregében, kivált haditengerészetében állandó a lázadás, a fegyelem laza. a kiképzés rossz, tisztjei megbízhatatlanok. katonáit semmi sem lelkesíti, csupán a kancsuka hajtja előre. Ez ellen a hadsereg ellen harcolnak a mi fiaink s a legnagyobb reménységgel lehetünk, hogy győzni is fognak. Oroszország pedig feloszlik alkatrészeire s népei önálló, szabad országokat fognak alapítani s nem veszélyeztetik tovább a müveit világ békéjét. A tábornokok börtöne. Kiev egyik neveztessé'ge az a fogház, a melyet á ‘ ‘ tábornokok börtöné! nek szoktak nevezni. Ez a név onnan ered, hogy ez a fogház rhár nagyon sok orosz tábornokot és arisz b.kratát, sőt herceget is látott már a falai között. Itt ültették le a jól megérdemelt hűvösre azokat a katonai és polgári előkelőségeket, akikről Garin szenátor vizsgálata kiderítette, hogy a zavarosban halásztak. Azok a jéles urak, akik az intendatnránál voló összeköttetéseik révén a hadi szállításoknál milliókat panamáztak össze, mind ide kerültek. Volt köztük egy tábornok is, aki mint intendáns az orosz katonai kincstárt több millió rubellel károsította meg. Nagyszabású, orosz sfilü szélhámos volt, valóságos tanítómestere a hadseregszállitóknak. A kicsi fogház egyik másik lakója Mori- nev tábornok, aki Krimiában űzte zseniális mesterségét és nem kevesebb, mint hét millióba került az orosz államnak. E két főkapacitá- sön'TnvüT egész serég moszkvai, odesszai és kaukázusi tábornok és ezredes, államtenácsos és más ma- gasáiíásn hivatalnok töprenkedik a kievi cellákban azon, hogy az idők hogy megváltoztak. Kettő a bebörtönzött tábornokok közül régi fejedelmi családokból származik, de azért a kezük mégis.enyves volt. A jeles társaság különben elég vígan él a kievi magányban. Esznek, isznak, kártyáznak, mert hiába, az ur, az még a börtönben is ur — Oroszországban. A sebesült ébredése. Az egyik budapesti palota legszebb termét kórháznak alakították át. Aranyos arabeszkek voltak a terem menye- zetén, falai pedig márvánnyal voltak kirakva. Ott feküdt ebben a szobában egy huszár is, akit valamelyik messzi eldugott faluból sz '- litott zászló alá a király. A teremben a háziasséony, a legszebb buda pesti asszonyok egyike ápolta a sebesülteket. A huszár napokig feküdt eszméletlenül. Amikor végre felnyitotta szemét s meglátta a gyönyörű termet s ágya mellet a szép szőke asszonyt, elbámulva igy kiáltott fel: —-Istenem, milyen szép is a mennyország!
