Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)
1914-10-17 / 41. szám
41. sz. 1914. Október 17. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA HÁBORÚS SZILÁNKOK. A véres viaskodások ára. A történelem összes háborúi, csatái, küzdőiméi parányi gyerekjátékok voltak ennek a most ioiyó háborúnak a rettenetes arányaihoz képest. Eddig soha sem álmodott tömegben vonulnak lei a világ csaknem összes népeinek katonái, egyszerre két-három helyen is több milliónyi seregek csapnak össze. Elképzelhető, hogy ennek az óriási világháborúnak a költségei is meg felelően óriási nagyok lesznek. —- Kern számítva azt, hogy a népek mozgósításának ideje óta a kereskedelem, az ipar és a kulturális élet egyéb tényezői mérhetetlenül megesökkentek, maguknak ezeknek a gigászi méretű hadseregeknek az ellátása, a katonai felszerelés. a rendbentartása, egyszóval az, amit hadi költségeknek szokás nevezni, nap-nap után hirtelené- ben föl sem becsülhető milliókba kerül. Nem lesz érdektelen, ha az elmúlt század nagy háborúinak költségeire visszatekintünk, hogy némi mértéket állapíthassunk meg az irányban, hogy általában egy — a mostaninál sokkalta kisesbb — háborúnak a kiadásai is hány ezer meg ezer millióba kerülnek? Mindenekelőtt előre kell bocsátanunk, hogy csak évtizedekkel ezelőtt is a pénznek a mostaninál sokkalta nagyobb értéke volt, pl. csak ütvén évvel ezelőtt is a frank legalább három-négyszeresét tette ki a mai értékének. Tehát egy ezelőtt ötven évvel szereplő milMr- dos kiadás ma körülbelül hamm milliárd frank költséget jelentene. Még régebbi időben természetesen még nagyobb volt a pénz értéke Vt^rrv ha olvassuk a török hódoltság idejéből, hogv ezer, kétezer, vagy háromezer tallért sarcéinak az esryes falvaktól a katonák, ez a mai pénzértékben hu-z, negyven, vagy hatvanezer forintot jelentene. Hogy mibe kerültek a naeyen régi idők háborúi, arra nézve biztos adataink nincsenek. Csak hozzávetőleges számításokat tudnánk végezni, hogy egybevetnek az akkori gazdasági viszonyokat és a háborúban szereplő katonák számát. Nem kell azonban elfelejteni azt sem, hogy minden eeyes háború temérdek károkat okoz azokon a vidékeken, amelyeken a hadseregek pusztítva, harácsolva. elvonulnak. Amikor egy háború költségeiről beszélünk, éppen ezért rendesen csak a direkt kiadásokat nézzük, amelyeket a had- vezecóscg a háború tartama alait katonai célokra kiad. A francia forradalom alatt Anglia Napóleon ellen viselt hadjáratában a direkt kiadások huszonhat millió koronát tettek ki a hivatalos kimutatás szerint. Ezzel szemben már Oro z- ország 1812—13. évi hadjárata ugyancsak Napóleon ellen több mint háromszáz miiló koronába került. Ebből hetven millió korona az orosz csapatok zsoldjára for- dittatott és tizenhat millió koronával Poroszországnak és Ausztriának a segítségét honorálták. Egészen más összegek szerepel nek a későbbi háború során. A krimi háború Oroszországnak több, mint négy milliard vagyonát emésztette fel. A szövetséges angolok, francmk. osztrákok, törökök, szardíniáink szintén m'ntegy négy milliárd koronát adtak ki. Már az 1859-iki emlékezetes háború jelentékenyen kevesebb költséget jelent: Ausztria kiadásai 635 milliót haladtak meg, a franciák és szardiniaiak kiadása pedig 620 milliót. A múlt század egyik legdrágább háborúja az amerikai évszaki államoknak a déliek ellen viselt polgáháboru.ja volt. amely a harcoló feleknek egyenkint több mint 14 milliárdba, összesen tehát csaknem 25 milliárdba került. A mit azonban ez alatt a háború alatt a világkereskedelem, a mező- gazdaság szenvedett, azokat a károkat bizonyára sokkal többre kall becsülni, mint az említett 25 milliárd direkt kiadást. Még megemlítjük a múlt század nagy háborúi közül az 1870-71-iki német-francia háborút, amely, ha mindkét fél kiadásait összegezzük, 12 667 mi'-* lió frankba, tehát tizenharmadfél milliárd koronába került. Mint ismeretes, a németek ennek a háborúnak a vécrén öt milliárd hadisarcot fizettettek a franciákkal. Az utolsó nagy európai háboruia a XiTX. századnak, az 1879-iki tö- j-ölr-orosz hadiárat körülbelül két milliárd költséget nvelt el. rubeledben számítva, ami koronaértók- ben csaknem hét milliárdot tesz ki. fi 7 a norvi ka f onák. A Francm- ovamorha küldött angol segitőcsa- r>afok va«fqo\ sárgásbarna gvap- inezövetből készült egyenruhát viselnek, tisztek és legénység teljesen egyformát. A cipőjük sárga, aisóiaoszcirnkat egyenruha szövet- tói ucszuit lábszár védő bontja, a nadrágjuk meglehetősen bő. Kabátjukon elől és oldalt két-két zseb van. Jobb vállukon keresz- túlvetett széles sárga bőrövön öt kis táska lóg, mindegyikben tiz-tiz töltény és ugyanannyi még a zsebekben is. A karabély és a fegyver nehéz és a német Mauser-fegyverhez hasonlítanak. A sáp .iát gyapjuhuzat borítja, még az ellenzőjét is. A tiszteket a legénységtől alig észrevehető csillagok, arany- vagy ezüstszálak különböztetik meg, de ezek közé is pamutszálak vegyülnek, úgy hogy e jeleket csak vagy tíz méterről lehet észrevenni. Még a skótok is, akikről tudjuk, hogy különösen szeretik a színes ruhákat, olyan egyenruhát viselnek most, hogy alig lehet őket megkülönböztetni a többiektől. \ “kilt”-jüket kévszinü szövet borítja és mindenfajta katonaságuk a sárgásbarna tábori kabátot hordja. Csak a sapkájuk különbözik a többi angolétól; megtartották hosszúkás sapkájukat, amelyről két hosszú szalag lóg le, a végén az ezred színét mutató kockákkal, A lábuk vagy félig mezítelen — ezért hívják őket balett- patkányoknak — vaoy pedig fekete harisnya. illetve kockás nadrág borítja. Kis ágyúik körülbelül kétszer olyan nagy kaliberüek, mint a francia 7.5-esek. A trénjük számtalan kocsiból áll, amelyek nemcsak muníciót, hanem minden szűk scges dolgot visznek páratlan bőséggel. A lovaknak préselt szénát a legénységnek dobozokat teával, kakaóval, cukorral, hús- és főze- lék-konzerveket, sőt befőttes fazekakat is. Van külön trénjük a repülőgépek számára, amely a katonasághoz viszonyítva igen nagy. Oroszország légiflottája. Oroszország légi flottájáról a mostani háborúban eddig sem sokat hallottunk. Ennek ellenére ilyen is van, de nem kell nagyon megijednünk tőle. Az orosz hadseregnek több, különféle rendszerű biplánja van, de azért orosz aviatikusoknak sikereik — Sikorszkytól és a Németországban működött Abramoviostól eltekintve, — nem voltak. A léghajóikról is keveset tudun. , bár Oroszország ez évben már tizenhéttel rendelkezik. Ezek közül azonban a háborúban legföljebb kettőt lehet használni, a Németországban épült Parse fal-rendszerű- eket. A hidroplánok építésével egészen 1913-ig nagyon elmaradtak. Azóta pótolták valamennyire e téren mulasztásaikat és most Péter- várott és Libauban vannak katonai hidroplán központjaik. Ez év elején megvette az orosz haditengerészet Sikorszky nagy repülőgépét, az Hja Muromezt és megkezdték az ilyen rendszerű légi jármüvek építését. A nagy orcsz birodalomban körülbelü húsz léghajócsarnok van. Mikor győzne a francia hadsereg? De Galliffet lovassági tábornok, aki az 1870—71-iki háborúban Koblenzben hadifogoly volt, memoárjaiban elmondja, milyen összetételűnek kellene lenni a fran eia hadseregnek, hogy győzzön. Győztesek lehetnének a franciák, ha a közlegények törökök, a trént és élelmezést ellátó hivatalnokok angolok, a stratégák amerikaiak, a tisztek pedig poroszok lennének. — És kiket venne a franciák közül? — A zenészeket, — felelte a francia hadsereg alapos ismerője. A franciák adóssága. A francia katonaság kellemetlen emlékeket hagyott hátra Mülhausenben. Kegyetlenkedéseket ugyan nem követtek el a katonák, sőt igyekeztek a lakosság rokonszenvét megnyerni, mégis sok odavaló polgár siratja azt, hogy ott voltak. A katonai parancsnokság az áruházakban és a kisebb kereskedőknél is bevásárolt fehérneműt, harisnyát, ágytakarót és igen sok cipőt. A mühlhauseni' kereskedők örültek, hogy ilyen jó üzletet csinálnak, amikor azonban fizetésre került a sor, pénz helyett utalványokat kantak. amelyeket a város vezetőségének kellett volna beváltani Körülbelül 50—60.000 márka értékű árut vittek el igy a franciák- hitelbe. A mühlhauseniek legfölebb azzal vigasztalódhatnak. üo"v maid a hadisarccal együtt kifizetik ezt 's a franciák.
