Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-08-01 / 30. szám

6 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 30. sz. 1914. Augusztus 1. MAI NAPIG TÖEB MINT 400.000 SÜRGÖNYI PÉNZKÜL­DEMÉNY. Sürgönyi pénzeket 24 óra alatt PóSTAI PÉNZKÜLDEMÉNYEKET pedig a lehető legrövidebb idő alatt eljuttatok az ó-hazába. MINDENNEMŰ PÉNZÁTUTALÁSAIVAL FORDULJON HOZZAM! JOHN NÉMETH, volt cs. és királyi konzuli ügyvivő. 457 WASHINGTON STREET, NEW YORK, N. Y. Pénzküldés. Hajójegy-üzlet. Közjegyzőség. Áru-iizlet Farm-osztály hogy a vt. határozottabb módon jut­tatta volna kifejezésre a kérdéses nemzeti mozgalommal való rokon- szenvezését, mint ahogy tette a leg­utóbbi vt. gyűlésen a 7. számú hatá­rozatban, mindazáltal nem tartja olyannak azt a határozatot, mint a melyből a mozgalom ellenségét le­hetne kiolvasni. 2. Az 1. sz. bridgporti osztálynak nem kellett volna olyan élesen és a nyilvánosság előtt támadni a vt.-et. 3. Az 1. sz. osztály kénytelen lesz magát az osztályok többsége Ítéle­tének alávetni. 4. Az 1. sz. osztály ellene van an­nak, hogy a szerződés a Ref. Lepjá- val 1914 okt. 1-től felbontassák. Jegyzőkönyvi kivonat hiteléül Di­cső Ferenc osztályjegyzö. A körlevélben feltett négy kérdés­re a szavazati joggal bíró osztályok a kővetkező eredménnyel szavaztak: 1. kérdés: Helyesli-e az osztály az egyesület vezértestületének a leg­utóbbi közgyűlésén a jkv. 7. száma alatt hozott határozatát? Felelet: Igen 42 szavazat. Nem 14 szavazat. 2. kérdés: Helyesli-e az osztály a bridgeporti 1. sz. osztálynak azon el­járását, hogy támadó felhívását az egyesület vezértestülétének megkerü lésvei hirlapilag hozta nyilvánosság­ra? Felelet: Igen 8 szavazat. Nem 48 szavazat. 3. kérdés: Kivánja-e az osztály, hogy a bridgeporti 1. sz. osztály e hírlapi támadásért a hivatalos lap­ban is közzéteendő bocsánatkérésre köteleztessék? Felelet: Igen 4 7 szavazat, Nem 9 szavazat. 4. kérdés: Óhajtjá-e az osztály a Reformátlusok Lapjával a szerződés felbontását 1914 október 1-töl? Felelet: Igen 31 szavazat. Nem 25 szavazat. Nem szavazott 17 szavazattal bíró 12 osztály. A körlevélre beérkezett szavaza­tokból világosan látható, hogy mi a kivánsága az Egyesület osztályainak. Dacára annak, hogy az Egyesület pénzével kitartott hivatalos lap a május 30. óta megjelent minden számában az Egyesület ellen izgat; dacára annak, hogy a lan egyik szá­mában megjelent “Válasz a körle­vélre stb.” cimü cikkét külön lenyo­matta és a szerkesztő ur testvég- bátyja által dirigált 6. sz. osztály véleményével egviitt elküldte az Egyesület osztályaihoz: az Egvesülst osztályainak az Ítélete a hivatalos lap ellen szól és legkifejezettebben a vt. mellett van. “A nép szava Isten szava.” A vt. tudni fogja magát mihez tartani és érvényt fog tudni szerezni a nép­akaratnak. A körlevé’lel kapcsolatban a 6-tk osztály határozatát szétluildt.e a hi­vatalos lap az Egyesület összes osz­tályainak. Szükségesnek tartom te­hát az Egyesület tagjainak a felvi­lágosítása végett a 6-ik osztály ha­tározatára néhány szóval megfelelni. Az 1-sö kérdésre mást nem mond­hatok most sem, mint azt, hogy nem tartom sem az Egyesületet, som az egyes államok törvényeivel meg- egyeztethetőnek, hogy az Egyesület pénzét más célra kiadhassuk, mint a mire az Egyesület a tagjaitól bevet­te. Ha az Egyesület tagjai közül akar valaki adakozni más célokra is, abban a vt. nem gátolhatja meg és nem is kívánja meggátolni. Hogy lehet bárkinek is a vt. határozatából azt kiolvasni, hogy a vt. ellene van a magyarság és Károlyi gróf moz­galmának, azt igazán nem lehet jó­zan észszel felfogni. Hiszen az a ha­tározat, ha egyáltalán valami, akkor nem más, mint az Egyesület tagjai­nak a hazaszeretetre való buzdítása! A 2. kérdésre adott válaszát a 6-ik osztályának az 1. sz. osztály határo­zata cáfolja meg. A vt. Igenis meg­követeli, hogy minden osztály tudas­sa a vt. el minden kívánságát és kö­vetelését. Az Egyesület osztályai a saját belügyeiket maguk végzik el, de az Egyesület, tehát az összes osz­tályok ügyeinek az elintézése a vt. joga és kötelessége. Többször volt már ez a jogi elv az Egyesület köz­gyűlésein megvitatva és a közgyűlé­sek határozatai minden egyes eset­ben kimondták, hogy az Egyesület osztályai csakis a vt. utján érintkez­hetnek egymással. A rendes eljárás tehát az lett volna, hogy az 1. sz. osztály küldte volna el a határozatát a vt.-hez és követelte volna a hatá­rozatának az osztályokkal való Is­mertetését. A vt. tudta volna a kö­telességét és ha nem tudta volna az osztályt meggyőzni az álláspontja té­ves voltáról, bizonyára leküldte vol­na az osztályokhoz véleményadás vé­gett. Hanem éppen az 1. sz. osztály határozata igazolja azt, hogy semmi szükség nem volt az egész körlevele­zésre, mert az osztály belátta a tévéa­dásét, amit maga ismer el, hogy té­ves felfogás alapján hozta meg első határozatát. A 6-ik osztálynak a 3-ik kérdésére adott válaszával az elmondottak után nem lenne szükséges foglalkoz­ni, A vt. megbírálható a vt. minden osztálya, sőt tagja által Is, de a tisz­tesség és az Egyesület törvényeinek a határain belül. Az Egyesület tör­vényei kimondják, hogy az Egyesü­let a vt. a képviselője az osztályok­kal és a magánosokkal szemben. Tes­sék tehát minden osztálynak vagy tagnak első sorban a vt.-hez fordul­ni minden dolgával. Ha a vt. nem ád kielégítő választ, akkor, de csakis akkor lehet joga az illető osztálynak vagy tagnak a nyilvánosság elé for­dulni. Miért kellett az 1. és 6. sz. osztályoknak egyenesen a nyilvános­ság elé fordulni? Mi szükség volt ar­ra? A 6-ik osztály még nem Ismer­te be a tévedését, de remélem, hogy be fogja idővel ismerni, hogy nem volt joga a körlevélre adott válaszát az Egyesület osztályaihoz elküldeni, mert azt legfeljebb kortes fogásnak minősíthető annál is inkább, mert a hivatalos lap válaszával küldte azt el. Az osztályok szavazatai igazolják, hogy a vt.-nek nem volt szüksége kortes fogásokra, mert az igazság igazság mar->d mindenkor. A 6-ik osztálynak a 4-ik kérdésre adott felelete igazolja még jobban azt, hogy az egész osztály vélemény­nek nem volt más célja, mint az Iz­gatás a vt. ellen és a hivafa!os lap megvédése. Miért mutat alacsony érzületre az. hegy a vt. megköveteli a hivatalos léniától, hogy a hivatalos lap az Egyesület érdekeit szolgálja és ne izgassa a vt. ellen? A hivatalos lap tudta a vt. gyűlés határozatát é3 mégis helyet adott az osztály határo­zatának, amelyről viszont tudnia kel­lett, hogy annak a közhírré tevése csak kárt okozhat az Egyesületnek! Legalább Is furcsa észjárásra mutat, hogy valaki helyesnek találja a hiva­talos lap ezen eljárását. Hát ugyan mit érdemel az a cseléd, aki a ke­nyéradó gazdája ellen dolgozik? Vagy az nem vétség, ha a hivatalos lap az Egyesület érdekeivel ellenke­ző közleménynek helyet ad? Már ké­rem ezt még a szabad sajtó jogaival sem lehet betartani, mert joga lehe­tett a hivatalos lapnak hozzá, de ha tisztességes cseléd akart maradni, akkor nem szabad lett volna meg­tennie. Csúnya kutya az, amelyik a kenyeret adó kezet harapja meg?! Miért esik hát olyan zokon a 6-ik osztálynak az, hogy a vt. a Reformá­tus Híradónak 250 dollárt szavazott meg egy évi támogatásáért? Hiszen a közgyűlés nem volt abban a hely­zetben, hogy három évre előre lás­son és úgy intézkedjék! Időközben megindult a Református Hiradó, mint a csatlakozott két egyházmegye hivatalos lapja. A vt. tudja a leg­jobban, hogy mennyire szüksége van az Egyesületnek a két egyházmegye támogatására. Az egyházmegyék kebelébe tartozó lelkészeket és egy­háztagokat pedig csakis a hivatalos lapjuk utján érhetjük el a legjob­ban. Ezt talán még a hivatalos lap Is elismeri. Nos, ha megér az Egye­sületnek a nem csatlakozottak lap­jának a támogatása évű 500 dol'árt, miért ne érne meg a csatla,kozottak lapjának a támogatása 250 do'lárt. Az Egyesület vt. soha sem ismerte el, hogy az Egyesület kebelén belül van csatlakozási és nem csatlakozási kérdés. Az Egyesület kebe'ében min­den amerikai magyar református egyenlő, a mostani vt. azt sóba n'ia fogja megengedni, hogy az Egyesii’et beléletéhe a csatlakozási kérdés be­hozassák. Mivel pedig a vt.-nek az a meggyőződése, hogy az Egyesületnek szüksége van a Református Híradó támogatására, azért lépett szerződé­ses virzoryha azzal a lappsl. /z alap szabály szerint az Egyesület vagyo­náért a vt. felelős és működé-érői a közgyűlésnek tartozik felelősséggel, tehát akár tetszik az a 6-ik osztály­nak, akár nem: a vt. vállalja a fele­lősséget és nyugodtan fog oda állanl a legközelebbi közgyűlés elé. Végre, hogy miért ne volna sza­bad a Református Egyesületnek egy végszükségben levő református egy­házat 'megmenteni, kivált ha e mel­lett még 2 százalékot keres is a vt. az Egyesületnek: arra feleljen meg a 6-ik osztály. Az Egyesület pénze 4 százalék mellett vannak elhelyezve. A kearsargei egyház a hosszú sztrájk miatt bajba volt és 500 dollárt kért 6 százalékra. A vt. megadta a köl­csönt. Hát az ég szerelmére, bűn az, ha az egyik református intézmény pártolja a másikat? Ha igen, akkor én nem szeretnék olyan református lenni, aki ezt ki merné mondani. Bi­zony-bizony furcsa állapot az, ami­kor ennyire megfeledkezik magáról egy magát református intézménynek mondó testület, mint a 6-ik osztály és azért kárhoztat egy másik refor­mátus intézményt, mert az kisegített egy bajban levő református egyhá­zat! A mi az osztály tiltakozását illeti a vt. basáskodása ellen, hát egysze­rűen nevetséges! Igaz, hogy a vt. megköveteli az osztályoktól, hogy mindenek ékesen és szép rendben folyanak, de viszont a vt. is megtesz mindent ebben az Irányban a maga részéröl. De komolyan visszautasit minden olyan támadást, mint á mi­lyen támadás a 6. sz. osztály és a hivatalos lap révén érte. Ne Ticza Pista szelleméről tessék gúnyolódni, hanem tessék belátni, hogy a magyar református embert nem lehet az or­ránál fogva vezetni, mert van annak annyi esze, hogy tudja mi neki a jó és hogy ki neki az igazi testvére. Tessék elismerni, hogy a hivatalos lap és a 6-ik osztály kortes levelei dacára is felismerték az osztályok, hogy ki a judása az amerikai magyar reformátusságnak és ki akarja meg­bontani azt a szén egységet, amely a Református Egyesületet mindig jel­lemezte. Az osztályok szavazatai le­gyenek az intő példák arra, hogy a komoly, zajt nem kereső munkásait meg tudják becsülni az amerikai ma­gyar reformátusok és melléjük álla­nak, ha az árulók kidobására kerül­ne a sor! Kérem a tisztelt Elnök urat, hogy jelentésemet tudomásul venni szíves­kedjék, egyesületi testvéreimet pe­dig kérem, hogy Egyesületünkért ezután is mindenkor és minden kö­rülmények között tegyen'ek meg mindent, hogy még nagyobbá, még hatalmasabbá tegyük azt és meg­mutassuk a közöttünk járó hamis atyafiaknak, hogy a ml egyesült erőnkkel nem bír senki sem. hanem mindig az fog lenni Egyesületünk, ami most: amerikai magyarságunk legjobb intézménye. Kelt Toledo, O iulius 10, 1914. Tisztelettel Molnár István, titkár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom