Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)
1914-06-06 / 22. szám
\7j amerikai magyar református EGYESÜLET HIVATALOS RAIMA. Editor: K.-v. LAD. H A R 8 A N Y I 454 E. llöth St., New York. OFFICIAL ORGAN OF THE AMERICAN HUNGARIAN REFORMED FEDERATION _________________MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON — PUBLISHED EVERY SATURDAY. Kn.erefl as second-class mater Oct. 28. 1910 at the Post Office at New York, N. Y., under the act of March 3, 1879 ÜNNEPEK UTÁN. KOSSUTH FERENC ÉLETE. Piros pünköst ünnepe elmúlt. Az orgona bugás utolsó akkordjai is elhangzottak s az ájtatos tömeg imája már messze-messze száll az Ur trónusa felé. A dolgozó tömegek szivükben a hit vigaszával sietnek újra a gyárakba, irodákba munkálkodni tovább. A keserűségeket, boszuságokat, mik a halandó emberek lelkét a sok hétköznapokon megmérgezték, le- simitotta az Isten közelségének hite, s az evangéliumi szavak, melyeket a hüs templomok széksorai között a szószékről a lelkészek árasztottak szét. Megelégedéssel Írjuk, hogy az ünnepek alatt a közönség megtöltötte a templomokat, sürü tömegekben tódult minden felekezet az Isten hajlékába. Tanúbizonysága ez annak, hogy a modern világ forgatagában kétszeresen érzik az emberek a vallás szükségességét, mely összetartja az embereket. Azt hisszük, alig volt valaki, aki r i érezett volna valami belső hívást, mely elvitte őt a templomba egy rövid fohászban könnyi'e- ni lelke terhén. Mikor ez" konstatáljuk, egyúttal szomorúan vagyunk kénytelenek megkérdeni, vaj jón mi az oka, hogy hétköznapokon nem keresi fel a közönség úgy a templomokat, mint ünnepnapokon? Hisz hétköznapon épp annyira szükségébe van az emberek lelkének a me^nihenésre, mint ünnepek alkalmával. És az voTna az ideális állapot, hogy ne csak a nagy ünnepek óráiban jöjjön meriteni az eliüiaüt emberiség a hit tiszta forrásaiból, hanem m nden nap mindenei jöjjön el megtisztulni, felfrissülni és uj erőt kérni az Isten vigasztaló hatalmától. Lem elég az, ha csak a nagy ünnepek alkalmából keressük fel a templomokat. A közönynek és hitetlenségnek meg kell szűnni! A A templomlátogató közönségnek mindennap el kell jönnie a szent falak közé, hogy lerója hálaadóját, mivel a világ teremtő urának és önmagának tartozik. A legszebb és legmagasztosabb kötelességének tesz eleget mindenki és egyúttal a leghasznosabbnak is, mert nyugalmat, békét és boldogságot szerez vele lelkének. Reméljük, hogy a közönség szivére veszi intő szavunkat. Ezentúl hétköznap épp úgy felkeresi az Isten házát, mely egyúttal a ve szendő emberi léleknek is legerősebb vára.-----o----TISZTELT OLVASÓINKHOZ. Figyelmeztetjük lapunk olvasóit, előfizetőit és hirdető*, hogy lapunk szerkesztősége ’.és k'adóhiva- tala 116 utr’a E. 454 "í^*m alá költözött. A sikeresen elvégzett munka jóleső megelégedésével értesítjük a közönséget erről a tényről, mely örvendetes bizonyítéka lapunk fejlődésének s záloga annak, hogy az a cél, melyet magunk ele tűztünk, megértésre talál az amerikai magyarság között. 1841—1914 Kossuth Ferenc 1841 noyémber 16-án született. 1849-ben menekülni volt kénytelen fivérével és nővérével. Az osztrákok foglyul ejtették és Pozsonyba vitték. Pozsonyba érkezve, a foglyokat a pozsonyi vár oly részebe zárták el, mely közvetlen a leégett vár falai mellett lehetett, mert a helyiség sziik udvarából feltekintve, látható volt a vár leégett tornya. A három fogoly gyermeket: Ferencet, Lajost Tivadart, és Vilma nővérükkel, Marival, a dajkával együtt a földszint egy nagy tágas szobájába zárták. Karádi lg nácot és Marton Antóniát külön zárták el, s ezeket a gyermekeket csak ritkán látták. A pozsonyi várfogságból csak nyolc hónap múlva szabadultak ki a kis gyermekek. Kiszabadulásuk előtt már remegve hallották, hogy Ferencet egy ausztriai jezsuita kolostorba, Lajost pedig valamelyik katonai intézetbe fogja az atyáskodó kormány bedugni. Kiszabadulásukat a nádori család közbenjárásának tulajdonították. Ferenc és testvérei kiszabadulásuk után nagyanyjukhoz kerültek Pestre. A pesti policájnak azonban igen-igen kényelmetlen volt a kis gyermekek ott tartózkodása. Mert alig múlt el nap, hogy ne támadt volna miattuk népcsődület. Az összecsődült tömeget akkor vizipuskával kergették szét. Amikor aztán a hatalom megelégelte a gyakori tüntetést, azon volt, hogy annak okozóitól megszabaduljon. Plgy dunai hajóra rakatta tehát fel Kossuth gyermekeit, nagynénjükkel, az időközben fogságból kiszabadult Ruttkayné Kossuth Lujzával és Karadv Ignác nevelőnőjükkel együtt s útnak indította lefelé a Dunán a Fekete tengeren át Kon- stantinápólyba. A Dunapartot a nép ezrei lepték el, midőn, a hajó elindult, hogy a kormányzó gyermekeit elvigye messze Kutahiába, ahol Kossuth Lajos internálva volt. Mint tanuló, Kossuth Ferencz mindig egyike volt a legkiválóbb és legkitűnőbbeknek s akaratereje oly nagy volt, hogy a magán- szorgalomból is igen sokoldalulag képezte ki magát. Igen sok tudományos ágban tett szert ismeretekre, sokból diplomát (Londonban úgynevezett certifikátumot) szerzett. így például nemcsak mérnöki és építész mérnöki oklevele volt, hanem diplomás vegyész és bölcsész és a természettudományi szaktárgyakból is levizsgázott. Kossuth Ferencben kiváló művészi talentum és művészi képzett ség rejlett, jeles festő volt és főképpen tájképfesfésben tűnt ki. azonkívül nem mindennapi tehetséggel művelte a szobrászatot és zenét. Amikor Kossuth Ferenc a tanulmányait bevégezte, a Dean Fő- rest Central Railway építésénél kezdte meg mérnöki pályáját a növényzetéről és pompás erdeiXV. ÉVFOLYAM 22. SZ. NEW YORK, N. Y. 1914 JUNIUS 6, VOL. XV. No. 22.
