Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-01-17 / 3. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3. sz. 1914 Január 17. 4 Vol. XV. JAN. 17, 1914 No. 3 Amerikai Magyar Reformátusok Lapja A Ref. Church in the U. S. magyar egyházmegyéjének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HAR8ANY1 LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész. Főmunkatárs: KOVÁCS ENDRE daytoni ref. lelkéez Szerkesztőség és kiadóhivatal: 214—2nd Ave., New York. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósítás, felszólalás és hir­detés e címre küldendő: Amerikai Magyar Ref. Lapja 214—2nd AVE., NEW YORK. Előfizetési Arak: Amerikában egész évre...............$2.00 Magyarországra egész évre...$3.00 HUNGAR7AN-AMERICAN REFORMED SENTINEL Published Every Saturday by the Board of the Presbyterian Church U S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church in the U. S. Editor: Rev. LADISLAUS HARSANYl Publication Office 214—2nd Ave. New York, N. Y. Subscription rates One Year $2, Half Year tl. — Foreign Countries One Year $3. Half Year $1.50 Official Organ of the America* Hungarian Reformed Federation. If. Amerikai Magyar Református Egyesület hivatalos lapja. Hírek hazulról. A mult napokban érkezett hazai lapokban két hir öltött a sze műnkbe. Az első hir arról szólt, hogy otthon valahol az erdélyi hegyek között vonuló országúton meg­fagyva találtak egy 93 éves ara- tóstótot. fagyva találtak egy 93 éves dró- tostótot. Valaki innen Amerikából leve­let irt egy hazai lapnak és ebben a levélben mindenkit óva int attól, hogy kivándoroljon ide. hol állí­tólag a levélíró szerint valósá­gos népáradat rohanta nieg a new yorki főkonzuli hivatalt és az emberek ezrei könnyezve ingye ues hajójegyekért könyörögtek, hogy visszamehessenek a gazdag Amerikából oda, honnan jöttek.... A munkaviszonyok Amerikában jelenleg nagyon rosszak, a gyárak u.{ munkásokat nem alkalmaznak, és munkásokat nem is keresnek.’' A levélíró óva int mindenkit a ki­vándorlástól. mert szerinte itt csak nyomorgás, elzüllés lehetne sorsa. Nézzük meg már most közelebb­ről a dolgokat. Egészen bizonyos, hogy odahaza Magyarországon megfagyott, egy drótostót, mert hiszen évenként nem egy hal meg ily nyomorúságos halállal, sót az is egészen bizonyos, hogy az emlí­tett drótostót 93 éves volt és hogy 93 éves kora dacára is faluról- falura kellett járnia, hogy aggas­tyán volta dacára is a legnagyobb megerőltetéssel és a legnagyobb nélkülözések közepette kellett a mindennapi kenyérért megküzde­nie abban az áldott országban, hol a munkásnak éhbér, a gazdá­nak adó meg végrehajtó a fizeté­se. Sokan persze azt mondhat­nák, hogy az az öregember “csak egy tót volt,’’ nem is érdemes ró­la beszélni, de azok, a kik igy gondolkoznak, éppen csak azt bizonyítják, hogy egy Ínséges, •lunkanélküli országból még ak­kor is ki kell vándorolni, ha ott jólét, boldogulás az osztályrész, mert abban az országban még ma a huszadik században is a kaszt n ndszer dívik, hol létezik még az r.r és paraszt, a tót nem ember jelző. — Magyarországon igenis rosszak a viszonyok, és hogy va­lósággal Ínséges időket él hazánk, azt százszorosán bizonyítja az. hogy még 93 éves aggastyánoknak s nap-nap melletti keserves, meg- i’áztatásokkal tarkított munká­val kell mindaddig harcolniok a kenyérért, mig nem az országút irkába dőlnek, hol zak’atott földi Petiik befejeződik. És mégis oda­haza elhiszik azt, hogy mi itt is :riséges időket élünk, és hogy itt ezrek könyörögnek azért, hogy haza juthassanak, hol reájuk csak­is a szülőhaza szeretete, a magyar nyelv szépsége és ezeken kívül -további munkát.lanság. szenvedés., nyomor vár. Sokszor elmondottuk már és most is ezt valljuk: Amerika nem Eldorádó. Itt keményen kell dol­gozni. ki kéll harcolni a megélhe­tést. Azoknak, kik tetterővel, bi- zodalommal, nem pedig csügge- déssel várják a jövőt, boldogu­lást. előrejutást jelent ez az or­szág. De viszont azoknak, kiknek csak munkát'anság. tétlenség az életük, azoknak t-nv'eg jobb is az otthon maradás, azokra itt nincs szükség és pedig nem azért, m'ntha itt talán igazán rosszak hímének a viszonyok, vagy tán százezrek járnának munka nélkül, hanem azért, mert kishitű, köny- nyen félrevezethető, ingatag jel­lemű emberekre sem itt, sem ott, sem sehol nem volt és nincs szük­ség. ÖRÖMHÍR. A KÖNYÖRÜLŐ SZAMARITÁ­NUS. Aranyige: ‘ ‘ Szeresd felebaráto­dat, mint magadat.” (Márk 12 :31) Bibliai szöveg. És ime egy törvénytudó felkele, kísértvén ötét, mondván: Mester, mit cselekedjem, hogy az örökéle­tet vehessem? ő pedig monda annak: A tör vényben mi vagyon megírva, mint olvastad azt? Ama pedig felelvén, monda: Szeresd a te Uradat, Istenedet tel­jes szivedből, teljes lelkedből és minden erődből; és a te felebará­todat, mint tenmadagat. Monda pedig annak: Jól felel­tél, ezt miveid és élsz. Ama pedig, akarván magát iga zitani, monda Jézusnak: De ki­csoda az én felebarátom? Jézus pedig felelvén, monda : Egy ember inegyen vala alá Jeru­zsálemből Jerikhóba és találkozék tolvajokkal, kik azt megfosztván cs megsebesítvén, elmenének. azt holtelevenen hagyván. Történet szerint megyen vala alá az utón egy pap, ki azt lát­ván, elkerülé. Hasonlatosképpen egy lévita is. mikor oda arra a helyre menne, ts azt látta volna, elkerülé. Egy Samaritánus is, mikor az utón menne, juta arra a helyre, és azt látván, könyörületességre ind ula. És járulván hozzá, béköfözé an­nak sebeit, olajt és bort trltvén azokba és azt felhelyezted én az ö barmára, vivé a vendégfogadó házhoz, és annak gondját viselé. Másnap pedig el akarván men­ni, két pénzt kivévén, adá a gaz­dának, mondván: Viselj gondot erre, és valamit ezenfelül reá köl- tesz, én mikor megteremlek, meg­adom néked. I És három közül azért ki látta­tik neked, hogy felebarátja volt i annak, aki a tolvajoknak kezeik- I be esett vala? Ama pedig monda: Az, aki kö­nyörült ő rajta. Monda azért Jé­zus: Eredj el és te is ekképpen cselekedjél. i Magyarázat: A zsidó gondolkozásnak megka­pó képe ez a párbeszéddel egybe j kötött példázat.A farizeusok nagy törvénytudók voltak, kik a törvé­nyek utolsó betűjét is igyekeztek végrehajtani. Ez különben igj volt a zsidóknál évszázadok óta, nem csoda tehát, ha lassanként a törvény csak betüve vált, azok számára, akik, mint a farizeusok is, lélek nélkül, legtöbbször kép- mutatással igyekeztek eleget ten- n: vallási kötelességeiknek. Jézusnak őszinte tanítása, fed- dőzése, mely éppen a képmutatás ellen irányult legnagyobb mérték­ben, nem tetszett a farizeusoknak. Tehát azt, aki felvilágosítani, ta­nítani törekedett, minden alkalom mai le szerették volna fegyverez­ni, Jézus azonban mindannyiszor győzedelmeskedett felettük. Ez alkalommal a felebaráti sze­rétéiről lévén szó, megkérdezte Jézus a ravasz törvénytudók egyi­két, hogy mivel ismeri a törvénye­ket, mondja meg, kit tart feleba­rátjának? Az .szószerint idézte a törvény szavát: Szeresd a te Ura­dat Istenedet teljes szivedből, tel­jes lelkedből és minden erődből, és a te felebarátodat, mint tenma- gadat. Jézus hozzáteszi a Szamaritá­nus történetének elmondása után, hogy szeresd a te ellenségedet is. Ezzel teljesen lefegyverezi ellen­ségig egyszersmind a szeretet örök törvényét mindenkire kiter­jeszti. A felebaráti szeretet ilyen tel jes mértékben azonban még min­dig nem él az emberekben s a tár­sadalomban s nem fog élni, amig nem lesznek azok a mozgalmak, a melyek ezt megvalósítani törek­szenek, nem jutnak kellő méltány­lásukba s nem lesznek elismert, döntő szerepű tényezők ott, ahol szükséges. És ezen mozgalmak kö­zé tartozik a vasárnapi iskola is, amely intézményre méltán tekint­het a társadalom úgy, mint a jö­vő reménységeinek középpontjá­ra. BIBLIAI LECKEKÉP a* egyedüli, a melylyel gyermekének ! Igazi lelki gyönyörűséget szerezhet A legszebb ajándék ez és ÖTVENKÉT VASÁRNAPRA szőlő bibliai leckekép ára a posta­költséggel együtt CSUPÁN 10 CENT. Megrendelhető a kiadőhivatalban Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 214—2nd AVE., NEW YORK.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom