Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)
1914-05-23 / 20. szám
20. sz. 1914 Május 20. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3 MI ÚJSÁG? A siámi király házasodni akar. Mint Londonból kábelezik, a .s.anii király házasodni készül és az amerikai nők közül akar házast usat választani. A király, aki a költői hangzású ( uow.a Maka Vajira- vudh névre hallgat, jelenleg 34 esztendős, Európában nevelkedett s beutazta a világot. Állitólag úgy a politikai, mint a társadalmi téren telve van progresszív eszmékkel s o éves uralkodása ideje alatt bátorságnak és széles látkörnek adta tanú jelét. Atyjának, az Istenben boldogult Monghut királynak még száznál is több felesége volt, az uj király azonban már azt tartja, hogy az asszonyból egy is elég, sőt néha sok is. Amerikai útja alkalmával az amerikai nők nagyon megtetszettek a siairii felséges urnák s ezért közülük akar királynőt választani maga mellé, hogy haladó eszméi keresztülvitelében segítségére légyen. Siam jövendő 1 irálynéja tehát amerikai leány lesz, csak az a kérdés, bogy vájjon hogyan fogja tudni kiejteni a szerelmes hitves szavait: “My dear Ohowfa Maka Vajiravudh 1 love you.” Bucsuzás a levegőtől. Páris' ól kábelezik, hogy Réné Vidart. a legkiválóbb francia aviátorok egyike, felhagyott a repüléssel. Elhatározását azzal okolta meg, hogy a hivatásos repülőmesterségben nincs többé sem dicsőség, sem pénz. Visszavonulása után még egyszer felszállt a levegőbe s tizenötször egymásután halálugrást, “Loop the loop”-ot csinált gépével. Ezzel vett méltó búcsút a levegőtől, amelynek tengerében oly vakmerő repüléseket végzett. Vidart ezentúl automobilversenyeken fog részt venni és Afrikába készül oroszlánvadászatra. Azt mondja, hogy aki szembenézett már a levegő veszélyeivel, az nem élhet többé nyárspolgári életet. A Vaterland próbautja. Egy berlini kábeltávirat jelenti, hogy a Vaterland, a Hamburg-America vonal legújabb hajóóriása, a legnagyobb megelégedésre tette iiieg az utolsó próbáidat Tlelgo- landba és vissza Cuxhafentöl. Keresztatyját, Lajos bajor királyt, Ferenc bajos herceg képviselte. Gróf Károlyi Mihály balesete. Gróf Károlyi Mihályt, az egyesült függetlenségi párt vezérét köny- nvebb természetű baleset érte. Sé 1a’'vallás közben megbokrosodott a lova, megugrott s levetette magáról gróf Károlyit. Szerencsére azonban csak egészen jelenték leien súrlódásokat szenvedett a nemes gróf, úgy, hogy a maga erejéből — mintha mi sem történt v olna— térhetett vissza a palotájába. Eltűnt pénzeslevelek. Az orosz- lánrosi postahivatalhoz éin.ezett 1200 korona értékű pénzeslevelet a minap ismeretlen tettesek ellopták. A posta kocsisa, aki a pénzküldeményekért a vasútra szokott menni, reggel átvette a vasúton az. aznap érkezett csomagokkal a pénzesleveleket is, miket egy táskába helyezett, ezt a táskát azonban elfelejtette a kocsi ládájába zárni, hanem a kocsira tette csak s a kabátjával takarta le. A kocsist állitólag az uradalmi munkások kihívták a perronra, hogy segédkezzen nekik s mire a pcsta- kocsis visszament, a táskának már hült helye volt. A vizsgálat folyik. Őrült kvíndörló. Berdu Adám- íié egy óceán járó gőzösön Amerikába utazott és Nápoly közelében a hajóról a tengerbe ugrott. Az asszonyt, aki úgy látszik, elmeliá- borod ott, kimentették a tengerből és a Laconia hajóval visszavitték Fiúméba, ahol ideiglenesen az ottani elmegyógyintézetben helyezték el. Tűz a Caronián. A New Yorkba minap beérkezett Caronia gőzösön az 5-ik számú raktárban tűz keletkezett. A raktár telve volt értékes perzsa szönyegszállitmány- nyal. Számos matróz és a hajó második tisztje buvársisakkal fejükön a süni füsttel telt ra’ tárba hatoltak és az értékes árut a viz alá helyezték. Rombolt a Balaton. A minap ugv felkorbácsolta a szélvihar a Balaton hullámait, hogy azok a fo- nyódi kikötőt majdnem teljesén tönkretették. Kivándorol a sárosi nép. Sir smegye alispánja a múlt év december 1-től ez év március végéig üsz- s/esen 1099 útlevelet adott ki, még pedig férfiak részére 762, nők részére 337-et. Az elmúlt év ugyanezen időszakában 355 útlevél adatott ki, tehát 744-el kevesebb, mint az idén. Elhunyt feltaláló. John J. C. Smith, akit mindenki milliomos feltaláló néven ismert Passaieon, hosszas betegeskedés után, élete 79-ik évében elhunyt. Smith mbit szegény szülők gyermeke kezdte meg életét, de óriási vagyont szerzett zseniális, sok oldalú találmányaival. Legelőször is egy-uj s kitűnően bevált módját eszelte ki az éreszobrok öntésének, majd egy uj vasúti kocsiruganyt talált lel, melyet a Pennsylvania vasat vásárolt meg tőle; később a fémek összeolvasztásának egy uj proees- susára jött rá, ezt a patentját az Egyesült Államok pénzönt öjének adta el. Feltalált ezenkívül egy villanyelszigetelőt s több nagy- fontosságú .javitást eszközölt az áramfejlesztő készülékeken. A szerb király szegedi borbélya. Egy szegedi kereskedő beszélte el a következőket. Szegeden jártam a napokban, ahol egy borbéllyal találkoztam, ki rövid idő előtt még Szegeden dolgozott. Ez a borbély azt mondja, hogy egész sereg atyafia vándorolt ki m «tanában Szerbiába, de bizony valómén nyien nyomorogna'-. — De én karriert csináltam — szólt büszkén a szegedi boriié’v- legény. — Udvari borbély vagy k. Magát Petéit borotválom mindennap, fésülöm, tisztítom, még a körmeit is én pucolom és olyan tisztán tartom, mint a huszár a paripáját. Mikor Belgrádiul érkeztem, az udvari borbély szerződtetett, aki alig két hónap után súlyosan megbetegedett. Éu csaptam föl helyettesének. Eleinte a felség olyan fagyos volt hozzám, mint a jégé zap. De lassankint föl melegedett irántam és amikor megtudta, hogy torontáli szerb vagyok, beszédbe ereszkedett velem. Mondhatom, hogy a magyarokról jó véleménynyel van.” A pipázás áldozata. Farkas István szegedtanyai gazdálkodó meg látogatta Domonkos József szegedi földbirtokost. A vendéglátás után Farkas lefeküdt az istállóban a szalma közé. Éjjel egy óra tá jban perzselő forróságra ébredt. Rémülten látta, hogy körülötte .lánggal ég a szalma. A lángok ösz- szoégették az arcát és két kezét. Kirohant az udvarra, fellármázta a házat és a cselédséggel együtt eloltották a tüzet. A házigazda orvost akart hívni az összeégelt emberhez, ez azonban tiltakozott ez ellen. Nem is hivtak orvost. Reggelre aztán válságosra fordult Farkas állapota, ugv hogy dr. Andrássy Ferenc főorvost hivták segítségül, aki konstatálta, hogy Farkas életveszélyes sérüléseket szenvedett. Nyomban beszállították a kórházba. Megállapították, hogy Farkas elalvás előtt szokása szerint pipázott a szalma között, ettől gyűlt ki áz istálló. A gyermekről szülői gondoskodnak. Azok táplálják, ruházzák, ápolják és nevelik. Az ő jóságuk nélkül a gyermek elpusztulna. A gyermek a szüleinek ezért a nagy jóságáért szeretettel és hálával tartozik, amit jó magaviseltével és engedelmességgel mutathat ki. A gyermeknek ezt a tartozását kötelességnek, mondjuk. Nemcsak a gyermeknek, hanem minden embernek vannak kötet- 1 ességei. Már a jó Isten, mikor az első emberpárt megteremtette, kötelességet rótt reá. Úrrá tette öt a paradii sorokért minden terménye és állatja fölött, egyedül azt ti tte lcii'élességévé, hogy a tudás- fájáról ne egyék. — Az- ember gyönge volt: kötelességét teUesi feni nem tudta, amiért keserűen kellett bűnhődnie. Kiűzték a paradicsomból s azután véres verejtékkel kellett megkeresnie Mindennapi kenyerét. Később az Isten 10 parancsa latba foglalta össze azokat a kötelességeket. melyeket az embertől megkövetelt. Er,ek között ott van az is: “Tiszteljed atvádat és anyádat. hogy hosszú életű lehess a földön.’.’ Aki e kötelességekét néni teljesíti, annak bűnhődnie kell, mert minden kötelességmulasztás biinhödéssel jár. Azonban nemeSak az Ismeri és szülőink iránt vannak kötelességlink. hanem embertársaink és ha zánk iránt is. Ezek teljesítése éppúgy kötelező, mint az Isten parancsolataié. Aki kötelességét nem teliéseiti, nem jó ember. Azt sem Tsten. sem embertársai nem szeretik s a biin- hödés mindig utoléri. Tanuld meg ezért jókor teljesíteni kötelességeidet. ; -----o-----A SZÜLÖK IRÁNTI SZERETET. ‘'Tiszteld atyádat és anyádat!” Ez az Isten parancsolatja! Szived is a háladatosság Erre inti, erre nógatja. Ez intést én híven megőrzőm. Hogy jó legyen dolgom e földön. Hogy szép időt érj, amid ön már Hajad mint az ezüst fehérbk Hogy tartsanak majd tiszteletben A fiák s unokák mindvégig: Ne legyen ez feledve nálad : “Tiszteld atyádat és anyádat!-’ GYERMEKEKNEK A KÖTELESSÉG.
