Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)
1914-04-18 / 15. szám
6 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 15. sz. 1914 Április 18. Csépi Sándorné, szül. Hirkó Anna ref. vallásu volt, anyja után pedig ő is gör. kath., de soha nem gyónván és nem áldozván, sőt csak r‘ef. templomba járván, régi vágya volt áttérni a ref. vallásra. E hő vágya most virágvasárnap teljesült, mikor Kovács Endre lelkész felvette a ref. egyház kebelébe, azonnal meg is áldoztatta és férjével egyházilag is egybekötötte, ami betegsége miatt késett ez ideig. Szivet és lelket megható volt ez a gyors egymásutánban, de a nagy betegre való tekintettel, gyorsan végzett hármas aktus, úgy, hogy a lelkészszel megjelent nagyszámú s mindkét nemű egyháztagok szeme könytől ázott, kü Ionosén mikor a lelkész egy teljes szent Írást nyújtott át a betegnek, melyet a szivéhez szorítva, csókolt meg s midőn pedig a szent jegyeket magához vette, tulvilági fényben ragyogtak szemei, élete legboldogabb napjának nevezve ezt a napot. A mióta a kórházból a lelkész haza hozatta a beteg asszonyt, férje ápolja önfeláldozó szeretetI tel s a lelkész neje és más jószivü s kegyes lelkek igyekeznek azon. hogy a kis család szükséget ne lásson. Keresztel tettek: Lesinszky Tm re (Zemplénin., Tokaj) ref. és neje Farkas Juliánná (Gömörm., Borzova) ref. helybeli lakos szülök leánya, Margit. Keresztszülei: Eresztovánszky Károly és neje Oyuricza Mária. Koszta Ferenc jelenben még Szilágyul., h.-nádasdi lakos , miután még nem e-es’tet trk ki otthonról Amerikái a. és neje, jelenleg middletowni lakos, Varga Erzsébet ref. nőnek a day toni városi kórházban született fia, István, kinek keresztszülei Szabó Ferenc és neje Koszba Juliánná. Kővári József (fi'harm., Ál mosd) ref. és neje Czenke Má ría ugyanottani ill. ref. helybeli lakosok fia, Imre, kinek keresztszülei Czenke György és Czenke Eszter hajadon. Hízasságra léptek: Batizi Imre nőtlen Mali Juliánná hajadonnal, Lesinszky Imre elvált Farkas Juliánná özv. nővel, és Csépi Sándor Hirkó Annával. Meghaltak és eltemettettek: Pi'ikkel József hat éves, Prlkkel János és neje Halda Irén ref. szülők, helybeli lakosok fia. — Szabó Irén Margit öt hónapos, Szabó Ká roly r. k. és neje Papp Lidia ref. helybeli la’osok leánya. GYERMEKEKNEK AZ EGÉR. Ki ne ismerné a kis egeret, ezt a fürge kis állatkát, melyre édes anyánk oly nagyon haragszik? De van is oka rá haragudni. Amilyen kis állat, oly nagy károkat csinál kamrában, padláson, szobában, s mindenütt, a hová beférkőzik. Pedig betolakodik mindenüvé, ahol csak valami rágnivalót talál. Az egér megeszik mindent, ami csak ehető, ha hozzáfér. Nem nagyon válogat. Szereti és megeszi a kenyeret, a lisztet, a húst, a szalonnát, a gabonát, sőt belekóstol a dohányba is. De nemcsak azzal csinál nagy kárt, amit megeszik, hanem azzal is, hogy mindent ösz- szerág, ami nem kő vagy vas. — Összerágja a ruhákat, bútorokat: lyukat rág ládán, szekrényen, pad lón, nem kiméi meg semmit, ami a foga alá kerül. Az egér, még ha nem akarná is, kénytelen folyton-folyvást rágcsálni. A fogai kényszerítik rá. Van neki két-két véső alakú metsző foga, mely folyton nő; ha e fosukat örökös ráscsálással nem ré m koptatná, azok nagyon hosz- szura nőnének. Azért kell az egérnek folyton rágni, hogy azokat lekoptassa s azért tesz annyi kárt a háznál. Némely gyermek fél az egértől, pedig az egér félénk állat. A legcsekélyebb neszre vagy zaira meg ijed s lyukába fut, melyet a szoba padlója alatt, vagy a falba vájt masának. Különösen fél a macskától, mert az nagyon szereti az egérpecsenyét s órákig lesbe ül, hosv a lyukból kibújt egeret el- kírnia s felfalja. Az egér nemcsak a háznál található. Van erdei és mezei egér is. Ez az erdőben és mezőn tartózkodik. Erdőben a fák és bokrok lehulló gyümölcseiből él: a mezőn pedig a lehulló gabonaszemeket fogvasztia. Nagy szerencse, hogy a róka, sündisznó, görény, a bagoly és egyéb ragadozó állatok is szeretik az esérpecsenvet s pusztítják az csereket, Mert az egér nagyon szapora állat s egy pár egér egy év alatt százakra, sőt ezrekre szaporodnék, ha nem pusztítanák őket. AZ ÖSSZES HAZAI MAGYAR VAGY NÉMET ÚJSÁGOK EREDETI ÁRON NÁLUNK MEGRENDELHETŐK SCHWABACH & SON 1347 1st AVE., NEW YORK Tárcza. A MURÁNYI VÉNUS. — Széchy Mária története. — Irta: Kovács Endre. I. A történelem lapjain alig találunk egy női alakot, akinek élete oly érdekes és változatos lenne, mint a “Murányi Vénus” néven közismert Séchy Máriáé. Sőt az is bizonyos, hogy egy sem volt a történelem nőalakjai közül, aki- ■\el a költők oly szívesen foglalkoztak volna, mint éppen ő vele. Nem azért pedig, mintha e hires nő élete olyan volna, hogy annak dicsőítése által az utókort arra buzdítanák, hogy mint példát kövessék. Nem. Hiszen Széchy Mária minden sikere, diadala mellett, mely mint szép asszonynak, hősnőnek és mint nagyhatalmú ná- dornénak osztályrészéül jutott: sokkal többet szenzedett, semhogy bárki is azt óhajtaná, hogy hasonló sorsban részesüljön. De éppen azért tanulságos e ritka női jellem fejlődése és annak minden változása. A történetiró előszeretettel) nyomozza sok ka landját és annak okait; hii képet igyekszik rajzolni az asszonyról, akit saját udvari poétája a szépség istenasszonyának nevével tisztelt meg; a költők régebben és legújabban a műfajok minden l emében feltüntetik, most magasz talva, majd a nemezis áldozatául szolgáltatva ki ötét. Mert nem mindig hasonló képet nyújt róla az oknyomozó töv'.é- nész és a föllengző költő. Már Cyöngyössy Tstván, ki ott élt Mu- rany várában, nagyon is eszményi alak gyanánt hagyta az utókorra, bár egész müvében arra töreke dett, hogy a hires szerelmi kalandot magyarázza, mentse és valószínűvé tegye. Népszerűbb és kedveltebb olvasmány is lett “A Marssal társalkodó Murányi Vé- m:í^’’, mint a “Zrinyiász’mely pedig, mint éposz hasonlitatlanul fölötte áll; s ha ma már Zrínyi müve mellett a Gyöngyössyé hát- téi be szorul s alig olvassák, a “Murányi Vénusz” elnevezés mindenki előtt ismeretes. És ez maga is fentartia a köztudatban az ingerlő nádorasszony emlékét. Ezt az asszonyt igaz valóságában kísérlem meg bemutatni, híven rajzolva erényeit, nem leplezve hibáit. Érdekes marad igy is és sorsa ig.y még jobban fölkelti rés7vétünket. Nem hibázhat soha oly nagyot az. aki nagyon szeret hogy az elnézést ki ne érdemelné tőlünk. És Széchy Mária szeretett. Majdnem egész élete és annak minden fordulata a szív le nem küzdhető vágyaival függ össze. Ezeknek köszöni ritka diadalait, melyek el nem szédítették; ezek okozták mérhetetlen fájdalmait, melyeket büszkén viselt el. És ro- konszenvünk mindenkor pártjára kél, mert szellem és erő, báj és jóság egyesültek e rendkívüli asz- szonyban. II. Széchy Mária családja egyike a legrégibbeknek és legelőkelőbeknek. Az ősi Balog nemzetségből származik és tagjai már a 13. században előkelő szerepet vittek. Ami kitüntetéssel, nagy tisztséggel a magyar királyok rendelkeztek, abból mindig jutott egyegy Széchynek is, és voltak köztük jeles férfiak, akik a nádori méltóságot, az esztergomi érseki széket s az országbírói hatalmat is elnyerték. De nagy vagyon is állt rendelkezésükre s azt főleg Széchy Mária nagyatyja, Széchy Tamás szerzé, aki háromszor nősült. E három házasságból származott hat fiú közt volt György, a Murányi Vénus atyja, kinek lelküle- téből sokat örökölt a magyar történelem e ritka és érdekes hősnője. Az olyan zavaros kornak, mint amilyen a 17. század volt, megvannak a maga szülöttei. Változékony és következetlen jellem volt Széchy György, akiben a leg- ellentétesebb tulajdonságok egye sültek. Jól meg tudta egyeztetni a katonai vitézséget a hízelgéssel, a vakmerőséget a kapzsisággal, az erélyt a köpönyegforgatással. Élete folyamán egész könnyedén vál toztatta politikai nézeteit s éles eszét, sőt hazafiságát és vallásosságát is arra használta fel, hogy roppant vagyonát folyton gyarapítsa, befolyását megszilárdítsa. És a szerencse mindig kedvezett neki; kedvezett főként házasságában, mert a hitvesében, Homon- nai Máriában, akit 1609 elején vett ei nemcsak gazdag feleséget, hanem oly támaszt nyert, akiben, mint nőben, a 17. század legkivá lóbb főrangú hölgyei egyikét tisztelték. Házasságuk második évében, 1610-ben született legidősebb leá nyuk, Mária, akit később hivatva volt oly nagy szelepet játszani. Széchy György akkor Baloo- várában (Gömörmegyében) lakott, amikor tudniillik a tábori élet és egyéb katonai kalandok után e<?y- egy rövid ideig pihenni akart. Később. 1617-ben Mur'vrv várát
