Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)
1914-03-14 / 10. szám
XV. ÉVFOLYAM, 10. SZ. NEW YORK, N. Y. 1914 MÁRCIUS 14. VOL. XV. No. 10 AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET HIVATALOS LAIMA Editor: Rev. LAD. HAKSANYI 214—2nd Ave., NEW YORK OFFICIAL ORGAN OF THE AMERICAN HUNGARIAN REFORMED FEDERATION MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON — PUBLISHED EVERY SATURDAY. Entered as second-class mater Oct. 28. 1910 at the Post Office at New York. N Y.. under the act of March 3. 1879 BEJ sínt A SZABADSÁG NAPJA. Vitéz leszen a gyáva; hős a bátor; Nagy dolgok napja március idusa! Ledől az első, büszke imperator S kell vére magván óriás tusa. Philippinél megnyil a harci sátor S egy árny előtt a harcok Brutusa, Mint rémmesével altatgatott gyerek Az álma láttán, — gyöngén megremeg. És veszve van, aki reménye-törve Csüggedt kebellel nagy merénybe kezd. Az egykor Caesar vére mosta tőrre Vért ime Brutus dúlt szive ereszt. S hogy lenne nagy tanulság mindörökre Clio könyvébe f ölj egyezte ezt: A zsarnok vére, embervér csupán 8 nem kelhet áldás — gyilkolás után. Mi más nap ez! Lemula annyi század És március nagy napja újra itt. Utcán, térén ezrek csoportja árad És ezreket egy érzület hevít. Szolgának, urnák egykép vére lázad S minden szívben egykép él a hit: Hogy törni fog ma minden rut bilincs, Hogy itt a földön ur és szolga nincs. Mi más e harc! Ki sem szomjaz ma vérre, Nincsen halálra, gyilkolásra gond. Mit a fölébredt rabnak ajka kérne, Arról előre ur és pap lemond, S a pór szülötte, akit kebelére Az ihletett nemesnek karja vont, Megnemesülve bőven ejti itt A hála és öröm dús könyeit. Uj láng kel az aggoknak szive üszkén; A gyermek-arcon szent önérzet ül; A férfiak pedig mosolyogva büszkén, Ott emelik a trikolórt elül És száll az eszme szivről-szivre tüzként, S miért előbb csak a költő hévül, Ma millióknak szivét hatja át— S énekli mind a szabadság dalát. S megnyil e daltól súlyos börtönajtó S ki szenvedett, mert bátor szót mere, Szabad leszen a zsarnok-félte sajtó Csak egyszerű, de hü közembere. S processziót az örömköny hullajtó Nép im ujongó kedvvel jár vele — E férfinál több észre annyi más, De most eszmét jelent — s igy óriás. S a népnek válla hord ma minden eszmét Mi szép e földön: nemes és szabad. Ő nem a zsarnok: zsarnoksága vesztét Ünnepli most a tépett láncú rab. . Ő nagy e nap! vér, nem szennyezte ezt be S mit alkotott, igy örök kincs marad, Később kezét bitorlás tette rá — S bénulva hullt az csakhamar alá. Később .ah! március ez idusának, A vége szinte harc lön; vér, halál. S ó nemzetem! te e szilaj tusának Minden percében nagyszerű valál, Rád egy világ tört s győzni nem tudának, Mig lobogód száz győzelemre száll, Még ested is a dicsed hirdeti: A diadalban fáradtál te ki! £ mit márciusnak idusán kiviva, Nem ontva vért, föllelkesült szived, S mit vérrel is megvédél, harcra hiva ó nemzetem, a kincs ma is tied. Magyar szabadság-szó csupán leírva, Ám sziveinkben bűvös érzület, Mely milliókat készülten talál: vV Érette éltünk, — nélküle halál. KOZMA ANDOR.
