Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-02-28 / 8. szám

XV. ÉVFOLYAM, 8. SZ.

NEW YORK, N. Y. 1914 FEBRUAR 28.

VOL. XV. No. 8.

AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA

Editor:

Rer. LAD. HARSANYI 214—2nd Ave., NEW YORK

OFFICIAL ORGAN OF THE AMERICAN HUNGARIAN REFORMED FEDERATION

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON >— PUBLISHED

EVERY SATURDAY.

Entered as second-class mater Oct. 28, 1910 at the Post Office at New York, N. Y., under the act of March 3, 1879.

HAZAFIAS ÜNNEPEK.

Amerika, hegyesebben szólva az Egyesült Államok, a mi szeretett n áscdik hazánk, velünk együtt e hórapb n két hazafias ünnepet ült. Washington és Lincoln emlékezetének szenteltünk egy-egy napot.

Magyarország, a mi szeretett édes haz'nk, nélkülünk a jövő hó közepén ha-af'as ünnepet ül. Kossuth és a többi nagyok és dicsők emlékezetének szentelik e napot, március 15-ikét.

Washington a szabadságért küzdők élére állva, többszöri balszerencse dacára is diadalra vitte a szab dság szent ügyét, Lincoln uj hazánk e második nagy fia pedig a? egyenlőség jelszavát vitte diadalra, úgy megalapozván a már- roár szertehulló köztársaság fennállását, hogy azt valóban úgy látszik, hegy “a poklok kapui sem dönthetik meg.”

A mi nagy szabad-ágért küzdőnk, országunk,, egyik legna- gyob fiának emlékezetét is március 15-én szoktuk megünnepelni, mert mi az anyagilag is oly szegény magyarok, erkölcsileg is oly szegények vagyunk, hogy szinte reá sem merünk gondolni, hogy a Washington és Lincoln naphoz hasonlóan nekünk is lehetne egy Kossuth napunk.

Otthon Magyarországon, — innen a távéiból nézve, szinte úgy látszik, — rombadölt minden. — Ipar, kere-kede’em pang. A szólás sz.ab dság, a sajtószabadság bilincsbe van verve. Ott annyi a gond, baj, hogy a nép zömének tán n'ncs is kedvére az ünnepes- kedés, és annyi ott a törvénytelenség, a jogta’anság, hogy azok, akik a vezető szerepre volnának hivatva, meg sem merik kisérleni .

a lehetetlennek látszót, egy olyan nemzeti ünnepet rendezni, mely a nemzet jajkiáításainak visszhangjaként, elsírná, elzokogná az ösz- szes müveit nemzetek előtt, hogy szolgaság még ma is a sorsunk és hogy a nagy Kossuthunk helye még mindig betöltetlen.

Az amerikai magyarság március 15-ike emlékét hiven őrizve, gyönyörű emlékünnepek keretében szokta megünnepelni a márciusi nagy események emlékezetét és ez ünnepélyek keretében méltóan és hálásan emlékezik meg a nagy Kossuth dicső emlékéről;

Washington diadalra vitte a szabadság eszméjét, Lincoln, meg tudta tartani a szabad és, független egyesült Államokat, Kossuth elbukott a titáni küzdelemben. — Amerikai barátaink emlékezeté- ‘ ben még ott él nagy Kossuthunk látogatásának emléke, még sokan élnek itt olyanok, akik látták és beszélni hallották őt, akik tudtak lelkesedni a rabigában görnyedő magyar nemzetért, de akiknek szivében kialudt az irántuk való lelkesedés, részvét, jóindulat, mert nem volt már Kossuthunk, aki azt- ébren tudta volna tartani, aki igazunkért előttük újból síkra kelt volna.

Március 15-ikétől már csak igen rövid idő választ el bennünket, de azért e rövid idő alatt is sokat tehetünk, ha arról van szőj hogy amerikai ismerőseink előtt megmutassuk, hogy Kossuth emléke ott ég valamennyiünk szivében és hogy ma sem szabad hazánk szabadságáért, Kossuth emlékéhez hiven, ha kell, még ma is harcolni tudunk vérünk utolsó csöppjének hullásáig.

MÉRTÉKLETESSÉG MOZGALOM AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN.

Nagyszerű mozgalom erjesztő ereje hatja át idő szerint Amerikai közéletének minden rétegét A mozgalom célja megtisztítani Amerikát, értve az Egyesült'Államokat, az alkoholizmusnak átkától és romboló minden következményeitől.

Elgondolni is szörnyűség, tényleges állapotnak tudni pedig megsiratni való dolog, hogy egy ilyen Istentől gazdagon megáldott ország, - minő Amerika, mily-kérlelhetetlen- következetességgel haladna a nemzeti elpusztulás szo- ' moru ösvényén, s mily bizonyossággal zuhanna bőle -82 erkölcsi megsemmisülés tátongó örvényé- be/hová az alkohol bántja alá:'áldozatait, ha a fenyegető;.veszedelem elten idejében és hatásosan ' nein védekezne egyház, állam és társadalom. 1:'

A mér-tékletességi mozgalom nein uj keletű mozgalom Ameri- ' kában. Régi harc folytatódik itt is ' a szeszesitalok barátai és ezek el- ' lenségei között. Ez utóbbiaknak sikerült több államban hol részleges, hol teljes győzelmet kivivni- ok. A mely községben vagy megyékben’» teüiperencek győztek, rt1, természetesen nincsenek sem korcsmák, sem sörfőzdék, vagy szeszgyárak. De sőt még szállítás utján sem szabad az ilyen terüle- tekie: becsempészni*italt. Az ilyen temperencé államok, községek népének, jóléte, tiszta, békés élete ^ feltűnő kontrastot képez a korlátlan ital árusítást pártoló államok és községek gazdasági és erkölcsi züllöttségével. .

Érdekes e tekintetben megfigyelni két. egyébként azonos tér-,

mészeti, gazdasági s lakossági vi- _ szonyokat feltüntető államnak, a t( mperence Kansas és a nein tern- perence Pennsylvania államnak következő kimutatásait; Kansas állam 105 megyéjében összesen 54 elmeháborodott ember van» Renn, sylvania államban 16 ezer; Kansas államban 105 megyei szegény ház közül 38-at, lakók hiányában be kelletett zárni,, Pennsylvania szegényházaiban a megyék terhén 40 ezer koldus gondoztatik. Kansas, államban >a megyei börtönökben az utóbbi -tiz. év óta, mióta az állam területén szeszes italt nem árulnak, 65 százalékkal kevesebb foglyok száma,, mint azelőtt volt. Pennsylvaniai áliámban az arány folyton növekvő. Ez államban jelenleg 77,430 van zár' mögött.

Kansas államban a nemzeti va gyón az utolsó tiz év alatt 45 millió dollárral gyarapodott, Pennsylvaniában majdnem ugyannyi- val fogyott,

Nem ejt-e bárkit is gondolkozóba ezen statisztika? ,

Csodálni nem lehet, ha ilyen körülmények között a mértékle tesség barátai és hívei a legnagyobb elszántsággal küzdenek, az egyének, a családok és. az egész nemzet érdekében.

Az országos mozgalom . élén Alabama lelkes szenátora, Hobson Richard áll, aki csodálatos ékes szólással, a nemes ügyhöz méltó , Ó3 szükséges lelkesedéssel elért<- azt, hogy felrázta és a veszedelem teljes tudatára ébresztette egész Amerika lakosságát.

Ma már a politikai és társadak nk-nagy -kérdések központjában áll ai,temperence kérdő*-' i^oflzok