Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)
1914-01-03 / 1. szám
XV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. NEW YORK, N. Y. 1914 JANUÁR 3. VOL XV. No. l.S AZ AMKK1KAI MAGVAK REFORMÁTUS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. OFFICIAL ORGAN OK THE AMEItlt’AN HUNGARIAN REFORMED FEDERATION Editor: Rev. LAD. H A R 8 A N Y I 2H5 East 115th St. New York, N. V. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON — PUBLISHED EVERY SATURDAY. Entered as second-class mater Oct. 28. 1910 at the Post Office at New York, N.;,Y., under the aot of March 3, 18,79. I’ k r • ps *1 |TJJ ÉSZTÉN DOB I f rcsa igazság. ■ JeH. 1914-et írunk. Uj esztendőt üdvözlünk. Reménységgel, bizalommal, a jobb sors után való vágyódással, a boldogság után való sóvárgással köszöntjük az uj esztendőt, eltemetvén és elfeledvén az elmúlt év mingen bujákba jé*, '_á- szomortÍL.., 1914sö írunk. .* yenkor midőn üdvözöljek az ujesztendőt, el k^tll búcsúztat,Jmnk a múltat is, cinég tán akkor is, ha a múlt felelevenítése fájó emlékeket ébreszt bennünk. A mi életünkben, az amerikai magyarság, közelebbről pediu az amerikai református üv-'w. életében, hála az isteni «-«.t, lésnek, nem történtek . u események. melvek nyomán pusztulás és bánat stauadozott volna ki. Daytcr vzrcrát^ ttgyan romboló erejű, pusztító hatású árvíz látogatta meg, mely lesújtott virágzó daytoni gyülekezetünkre is, de ezt a nagy csapást úgy Dayton népe, mint véreink hősies megadással viselték el, bízva a jövőben, me’y ime már is megmutatta, bogy Dayton városa romjaiból újjá épült, hogy a daytoni magyar kolcnia lakói ismét a régi jólétnek a részesei lettek. Az ó esztendőben uj e’nök vette át fogadott hazánk kormányzását és bár sok oldalról hangoztatták, hogy a kormány vá7tozás oly megrázkódtatásé >i*ai fog járni, melyek nyomán niunkané1küliség, nyomor fog bekövetkezni, mégis jól eső örömmel konstatálhatjuk, hogy a jóslók nem váltak be, mert ha itt- amott egyes 'munkaágakban meg is csökkent, vagy szünetelt is a inunka, ez még korántsem a rossz idők jele volt, hanem inkább annak tudható be, hogy a folytonos fegyverkezés és az ennek következtében sok országban beállott ipari és gazdasági válság nagy kií-ij. V ._•£>&' V áwj^ j '-'ki WiIV Államok gazdasági he1”/-.tere is. Mindent egybevetve, 1 «in elíró dhatjuk, hogy az Egyesült Államok €-, »népéinek í /íjVzeje ismét javult, és hogy ,.{tíP elmúlt esztendő is c:,k fy békés fejlődés, a nyugodt előrehaladás esztendeje volt. Az amerikai magyarságnak igy hát a múlt esztendőre nem volna panasza, ha otthon az elhagyott szülőhazában is csak olyan lett volna a helyzet, mint ittr De otthon Magyarország on csapás-csa pás után sújtott le a lakosságra, a nemzetre. A balkán háborúk, melyek hazánk közvetlen szomszédságában folytak le, már-már beavatkozásra kényszeritették a monarchiát is, mely kénytelen volt az ország fiatalságát, a szine-ja- vát fegyverbe szólítani és száz és száz milliókat haszontalanul elkelteni csak azért, hogy az uj Balkán térkép úgy rajzoltassák meg, mint azt Ausztria-Magyar- ország tekintélye, létérdeke meg« kívánja. A tulfegyverkezés, az Oroszországgal va’ó esetleges háború réme bankokat, kereskedő házakat söpört el, olyan szomoru- ságos és olyan nyomeruságos gazdasági helyzetet teremtve, melyből csakis sok-sek évi erős, kitartó és békés munka utján lehet kivezető az ut. A háború réme már iiaus Schmidt, egy szeretet után vágyódó lelkész bűnbe esett*. Először megszegte a fogadalmat, melyet. .vallása tanai szerint tett. Ez volt az első bűne. S bár ezért még Hinbocsánatot is |iyerhe#ft <S?oi- na a íégfőbb Ur 'ifcplőszéke előtt, hol fiatalsága, szeretet utáni vágyódása, emberi gyarlósága «s*k mentségére, szolgáltak volna,,, ő rri^pis embertársaitól, vallása szabályaitól rettegve gyilkosságra, születendő gyermeke anyjának a meggyilkolására vetemedi^^lt • követvén a második bjinét, mely- tvt úgy itt* ff földön», mint odafenn a legfőbb Ur itélöszéke előtt egyaránt súlyosan bűnhődnie kell. A hőgyilkos papra a törvény paragrafusainak parancsoló szavai értelmében halál, kinos és gyalázatos halál várna. És ime bónapo- 1 w átWMftS urán megtartják a végtargyálást, hol a legkiválóbb elmeszakértők egyrésze épeszűnek, másrésze őrültnek mondta Schmidtet és igy az igazmondó esküdtek sem tudtak még 3f> órai tanácskozás után sem Ítéletet mondani. Hogy Schmidt jóakarói nagy pénzeket gyűjtöttek egybe a megmentésére csak azért, hogy ne kelljen nekik abban a tudatban élniök, hogy egy közülök való, dacára bűnös voltának, a villanyos székben fejezte be földi pályafutását, — ez ma már bizonyos és éppen ezért megérthetjük, logy a napokon át tartó végtárgyalás miért végződött Ítélet nélkül és miért mondja már most; az ügyész, hogy ha kell, még két tárgyalást is tart és ha akkor sem lesz Ítélet, úgy elejti a vádat a gyilkos ellen. atte köaeftün;.. amerikai magyarok között is tanyát ütőit, hiszen hónnapokig másról sem esett szó közöttünk, njiut a -fenyegető aáboru- ról, háborutó) való rettegés okozta pánikot meg csak fokozták az áldatlan politikai' viszonyok, rp"Ö»s*- - -O i.i V í*...“., :dfvái»dii £Íemésztő tüzek, behurcolt ragályok, melyek mind csak még jobban “iettették a romlásnak, a puf,Jku] »Ititi.«1* r ^5' ír. Az amerikai magyarságot a szülőhazájától egy szinte mérhetetlen nagy tenger választja el és mégis a szomorúság, a bánat óráiban az nun ikai magyarság ?zive együitfr dobbant az otthon maradiakéval. \ tenger elválaszthat bennünket, de a reménytelenség, a szomorúság oly annyira összeköt bennün# két, hogy ilyenkor ^zinté úgy érezzük, hogy az a nsgy távolság nem is távolság, mert hiszen együtt érezve egyek vagyunk. Hazánkra, Magyarországra súlyos csapások nehezültek az elmúlt évben és mi, a haza távollévő gyermekei itt a messze távolban is együtt szomorkodtunk a szomorkodókkal, együtt könyez- tiink a könyezőkkel és ma, midőn a? uj esztendőül vájjuk a megújhodást, vágyaink megvalósulj sát, — együtt reménykedünk a reménykedőkkel, együtt imádkozunk az imádkozókkal, kik egy uj esztendő küszöbén a nyomor nélküli megélhetésért, a verejték nélküli munkáért, boldogulásért, egy szebb és jobb jövőért fohászkodnak. J> V' í:
