Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1913-03-01 / 9. szám
9. sz. Március 1. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Ml újság a nagyvilágban? Magyar tanítók a király előtt. A király előtt a legközelebbi napokban magyar tanitók küldöttsége fog megjelenni, hogy a trón iránt való hűségének és lojalitásának kifejezést adjon és hogy arra kérje a királyt, hogy a tanítókat anyagi helyzetük (javítására irányuló igyekezetükben támogassa. Debrecen reformátusai. A kálvinista Rómában, mint egy statisz tika mutatja, ez idő szerint 63 ezer református él. A múlt év népmozgalmi adatai szerint 1912. évben 2149 ref. gyermek született s meghalt 1523 ref. egyén. Házasságot kötött összesen 582 pár. A ref. hitre áttért 21 más vallásu s kitért 13 egyén. Harmadik fokú Ítélet. Diirgő György valami kihágás miatt az újdonsült szolgabiró elé került. A kihágás eltagadhatatlan. A szolgabiró ötven koronára Ítéli Dürgőt. Dürgő azonban nem nyugszik meg az Ítéletben, kijelenti, hogy fölebbez. A szolgabiró nagyot néz. Kiküldi Dürgőt, hogy várjon egy kicsit. Nem biztos a szolgabiró a dolgában és szeretné, ha megnyugod nék Dürgő az Ítéletben, hogy ne kelljen azt az alispánhoz fölterjesz teni. Behívja hát Dürgőt s kijelen ti előtte, hogy mivel „mentő körül mények is forognak fenn,“ leszállítja a büntetést harminc koronára. Dürgő azonban még ezt is sokall ja. Kijelenti, hogy mégis csak föl- lebbez. A szolgabiró majdnem kővé me red s újra kiküldi Dürgőt, hogy várjon hát még egy kicsit. Úgy gondolja a szolgabiró, hogy tiz koronában már meg fog nyu-’ godni Dürgő. Behívja hát megint s előadja, hogy az ügyet újra átvizsgálta, a büntetés csak tiz ko róna lesz. — Most már elmehet kend, — tuszkolja a szolgabiró Dürgőt. Dürgő azonban vérszemet kapott, nem megy, azt mondja, hogy a tiz korona ellen is fölebbez. A szolgabiró most már dühbe gurul s kikergeti Dürgőt: — Mars kifelé! Harmadik fokú ítélet ellen nincs appelláta. Lóduljon kend! Az iszákosság ellen. Tahy József sárosmegyei alispán újabb körrendeletét bocsátott ki az iszákosság korlátozása tárgyában. Eperjes, Bártfa és Kisszeben városok tanácsait, a hét járás főszolga biráit és a községi elöljáróságokat fölhívja, hogy különösen az orvosok utján hassanak oda, hogy a szülésznők gyermekágyas asszony oki ek pálinka’ ne adjanak; másreszt a községei: értelmiség'.- vei és értelmesebb gazdáival állapi mák meg a legaisaimasabb módokat annak megakadályozására, hogy a cscsemők elcsöndesitésére mákonyt vagy pálinkát használjanak. A hatóságok eljárásuk eredményét julius 15-ig kötelesek bejelenteni. Részeg ember a moziban. A múlt vasárnap délután a budapesti Rá- kóczi-ut 73—75 szám alatt lévő Ámor-mozgóban Demján János harminckét éves napszámos részegen nagy botrányt csapott. Nagy IX. János rendőr csöndre intette, mire a részeg ember líést rántott elő és a rendőrre rohant. A rendőr kardot húzott és védekezés közben Demjánt a karján megsebezte. Sérülését a mentők kötözték be, azután a részeg embert a VII. kerületi kapitányságra vitték, a hol lezárták. Tiz millió korona egyenes adó. Bácsbodrog megyében 1912-ben egyenes adóban 10.213,812 korona folyt be, mig 1911-ben ugyanazon adóban 10.152,731 korona volt befizetve. A súlyos gazdasági és kereskedelmi viszonyok ellenére a múlt évben 61,080 koronával több volt a befizetés, mint 1911-ben. Husmérgezés. Kakucz Mihályné budapesti napszámosnő Dány József hentestől sertéshúst vásárolt, s a húst káposztában főzte meg. Ebédre ettek a húsból Kakuczné, Almási Ferenez kocsis, annak hároméves leánya és Piszko András szíjgyártó. Kevéssel ebéd után valamennyien rosszul lettek. A mentők husmérgezést állapított meg. Mindannyit a Rókus-kórházba vitték. ——o----------A garamvölgyi vasmüvek. A török hódoltság elején hovatovább mind több és több iparos vonult, húzódott fölfelé az Alföldről a hódoltság területéről Felső- Magyarországba. A török -zsaro^ lás koldussá tette a népet, iparost, birtokost, jobbágyot egyaránt s a fallal megerősített felvidéki városok biztosságában reménykedve, otthagyták szülőhelyüket s felköltöztek a felvidék városaiba. Már a xVI-ik évszázad közepén tapasztalható az a nagy népvándorlás a felvidéken, a mely azután eltartott egészen a xVII-ik század közepéig, addig, a mig teljesen kiürült a Tisza-Duna köze. Ez a nagy népvándorlás a felvidéknek csak javára szolgált, mivel sok jó iparost adott ez országrésznek, a ki három évszázadon keresztül keresetté tette a magyar ipari cikkeket nemcsak itthon, de a külföldön is. A sok iparág között, a mely abban az időben a felvidéken virágzott, egyetlen egy sem vetekedhetett a vasiparral, a melynek fejlett sége már a XVI-ik században túlszárnyalta Ausztriáét, a honnan a felvidéki varosok vásáraira tömegesen jártak a kereskedők, hogy a magyarországi vasmivesek cikkeit összevásárolva, jó nyereséggel árusíthassák el otthon, az osztrák városok vásárain. A mikor I. Ferdinánd 1542-ben fölállította a bécsi udvar kamarát, a felsőmagyafországi királyi haszonvételek számadásait is ez alá helyezte, valamint azokat a birtokokat is, a melyek bármi címen a király tulajdonában voltak. Sok vasbánya, kohó, hámor tartozott ez időben a király tulajdonába és I. Frdinánd maga is rajta volt, hogy a vasipart fejlessze Fel- ső-Magyarországon. Különösen a kohók építésére fordított nagy összegeket s uj és javított kohók és hámorok egész sora épült az ő idejében. Az udvari kamarának 1568-ik évi számadásaiból látjuk, hogy a Garamvölgyben hány kohó s hány hámor működött ekkor. A német nyelvű följegyzések szerint volt ekkor a Garamvölgyben tizenegy kohó és nyolc működő vashámor, a melyeknek évi termelése az 50.000 forintot meghaladta. Ebben az évben a hámorosok mindössze kétszáznégy napon át voltak üzemben, a többi napokon nem termeltek semmit. Az évi üzemi költség kitett ekkor 39.000 forintot, úgy hogy a kamara, illetve s király tiszta haszna 11.000 forint volt, a mi tisztességes haszon volt ebben az időben s talán ez okozta, hogy az udvari kamara nem sajnálta a befektetést. A hámorok a termelt vasat közös raktárba szállították, a honnan egy sáfár adta ki a vasmiveseknek készpénz fizetés mellett, azonban csakis az esetben, ha a céhmestertől igazolványt vittek arról, hogy céhbe tartozó, önálló mesterek. A kontárkodásnak igy vették elejét akkor, radikális módon, mert a kontár nem kaphatott anyagot és nem is dolgozhatott. A Garamvölgyi vasmivesek magukhoz vonták vasmiveseket s igy lett ez a vidék rövid idő múlva a felvidék egyik legfejlettebb vasipari helye. PÉNZT VAGY ÉLETET kiáltja az útonálló áldozatának megtámadásánál. Életet, pénzt, egészséget és vagyont, mindent megemészt a betegség, ha annak felléptét meg nem akadályozzuk, vagy ha az már meglevő betegségi tüneteket ki nem irtjuk a szervezetből. Az ideggyengeség és ennek zerféle tünete képezi alapját sok nagy szenvedésnek és észthozó betegségnek. Az ideges szív, gyomor, bél és íólyagbajok, hát, fej, derék, lábfájások, a kedélyi izgal- íak, a feledékenység, a testi és egyéb gyengeség, csuzos, öszvényes, görcsökkel és bénulással járó állapotok ind a legfényesebb eredménynyel javulnak az erősítő edző SATURNIN AZ “ÉLETITAL” rendszeres alkalmazása által. Ne halassza, ne kételkedjék, de hozassa meg még ma f ezen kitűnő jó gyógyszert, f hogy egészsége mielőbb visz- (| szatérjen. 1 jlvassa el még ogyszer;; SZÍVLELJE MEG! NE FELEDJE! 1 üveg Saturnin ára $1 00, 1 3 üveg $2.50, 6 üveg $5.00; <j> postán üvegje 10 cenntel több Megrendelését címezze mindig igy: VÖRÖS KERESZT PATIKA 8901 BUCKEYE RD. CLEVELAND, O. SZELVÉNY Érvényes egy olajnyomásu fali naptárra 1913 évre, ha kivágja és rendelésével beküldi.
