Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1913-11-15 / 46. szám
46. sz. November 15. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 7 Amerikai furcsaságok.-----0----New Yorkban House rendőrbi- ró előtt egy Fabian Whitney nevű pincér nagyobb összegű bond- ot (biztosítékot) tett le egy barátjáért. Biztosítékul egy nagy lakóházat ajánlott föl. A biró szavai szerint : “néha jobb pincérnek lenni, mint bírónak’’ * * * Patersonban Samuel Andrews nevű 4 éves kis fiú a házuk porosán állva szamárfüleket mutatott a többi gyerekeknek. A nagy csúfolódás közben leesett a porch- ról és leharapta a nyelvét. Ez az eset mindenesetre jó tanulság sok gyermek számára. ❖ * * Brooklynban, N. Y. elfogták a tizenkilencéves Frank Borthwic- kot, akit betöréssel vádolnak. Sem Írni, sem olvasni nem tud. Pedig nem is foreigner. Ott született és ott nevelkedett Brooklynban. * * * Phillipsbrrg, N. J. közelében elfogtak egy teljesen lerongyolódott vadember kinézésű férfit. A nevét sem tudja megmondani, sőt még csak Wilson és Mitchell megválasztásáról sem tud semmit. * * A new yorki yorkvillei rendőr- állomás egyik bírája elé egy embert állítottak, ki azzal volt vádolva. hogy egy nőtől ügynöknek adva hi magát, kicsalt egy dollárt. Mily nagy volt a biró csodálkozása, midőn az előtte álló emberben arra az emberre ismert, aki mint. laundrys állított be hozzá s elvitte a “tisztitóba” az összes ingeit. Ref Lap 6 annak az egynek a kivételével, a mely éppen rajta volt. * * ❖ New Yorkban, az egyik nagy “sztor’’-ban három kis majom nagy riadalmat okozott. Az üzlet egyik női alkalmazottja nyitva felejtette a majmok ketrecének az ajtaját. “Mutt”, “Jeff és “Jum- bó” a három majom egy pil’amat alatt kihasználva a'szabadság kínálkozó alkalmát, kiugrott a kalitkából. A jelenlévő közönség között a majmok nagy riadalmat okoztak, az összes jelenlevő hölgyeket asztalok és székek tetejére kényszerítve. Végre is sikerült a három “jómadarat” elcsípni és újra lakat alá tenni. Kinek emelkedését irigység, annak bukását káröröm kiséri. * * * Az idő a tartósság mértéke. GYERMEKEKNEK. A GALAMBOK Két jókedvű fiú, Imre és Feri. szomszédok 'voltak. Egész nap együtt voltak. A tanulási időn kívül leginkább csak fúrni, faragni szerettek, no meg a galambjaikkal foglalkoztak sokat. Imre szülei gazdagok voltak, és a fiú, ki az állatokat szerette, igen szép, drága galambokat tartott; a szegény- Ferinek is voltak galambjai, de csak olyan közönséges fajtából valók.-Egyszer azonban Tmre legszebb galamb-párja átröpült Feri dúcába és fészket rakott. A szegény Inkább csak visszaadom gazdájuknak.” — Ezzel becsukta a galambdúc ajtaját, megfogta a galambokat és visszavitte Imrének. Imre nagyon örült a becsületes fin eljárásának, s feltette magában, hogy majd megjutalmazza őt. Midőn a szép galambpár fészkében az első tojásokat meglátta, elvette azokat és titokban átvitte Feri dúcába s elcserélte egy éppen kotló szürke galamb tojásával. Mikor aztán a kis galambok kikeltek és megtollasodtak. Feri nem tudott eleget bámulni azon, Fúrtak, faragtak. fiú gondolta magában: Milyen boldog lennék, ha ezek a galambok az enyémek lennének! Olyan fehérek, mint a hó, fejők és farkuk pedig milyen fényes fekete. Éppen ezek tetszenek nekem legjobban Imre galambjai közt. Kedve lett volna a galambokat megtartani és a dúcba bezárni, hiszen már úgy is fészket raktak, nemsokára költeni is fognak. “De nem! — mondá, — azt nem szabad tennem, mert az vétek volna. hogy éppen olyan szép fekete-fehér tarkák,’ mint Imre legszebb galambjai. Nagy örömmel futott át Imréhez s elbeszélte neki azt a nagy csodát. Imre mosolygott s. elmondta neki, hogy ő a tojásokat elcserélte, mert meg akarta hálálni Feri becsületességét. Imre atyja pedig, a k: tudta, mit tesz Imre s hallotta beszédét, igv szólt: Legyetek mindig igazak, becsületesek s az ég meeáldja munkátokat! VIDÁM TÖRTÉNETEK. Az utolsó kocsi. A p. . .i bakter fia először ül életében vasútra. Csak Aradra rándul a gyerek, de a folyton vasúti katasztrófától tartó apja jóakaratu tanácsokkal látja el. Többek között e szavakkal bocsátja útnak: — Egy jő tanácsot adok neked, fiam. Sohse ülj az utolsó kocsiba, mert ha a vonat összeütközik, az utolsó kocsi mindig összetörik és a benne ülők szörnyet halnak. — De ha olyan veszedelmes az utolsó kocsi, hát akkor miért kapesofiák mégis a vonathoz? — tűnődik a fin... $ * Nem olvasni jött. Egy p... .3 atyafi bemegy Aradon az egyik vendéglőbe, hogy éhségét csillapítsa. A pincér eléje teszi az étlapot. Az atyafi eltolja magától és felhá-1 borodva mondja: — Mit gondol az ur, olvasni jöt- tesm én ide?? Semmi kedvem ehhez, majd később, ha megebédeltem ... Regény KÉT FÁRT KÖZÖTT. — Történelmi regény. — Irta: Kovács Endre '42-ik folytatás.) — Most együtt vannak mind, — jelentette neki. — A saját fészkükben csaphatsz le rájuk. Rövidesen ismertette müködé- ses eredményét, fölmutatta a francia követnek szóló lepecsételt levelet és elmondta az utolsó betűig a tartalmát. Aztán sietett Bécsbe. A sárospataki kapitány azonban, bármint vágyott is a dicsőségre, amit neki Rákóczi elfogásává! a sors Loungeval közvetítése utján juttatott, de másrészt egy kicsit fázott a kényes dologi ól. Hiszen Rákóczi nem amolyan kurtanemes, akire holmi apró gyanú alapján egyszerűen rajta lehet ütni... Komája a császárnak, a trónörökösnek, nagy összeköttetései vannak az udvarnál. — gondolta — ha véletlenül a knjon Lounge- val beleugratja valami bolond kalandba, hát abból ugyan cifra komédia lehet. — Csak azt a levelet láttam vol na ! — monologizált magában a derék kapitány. De viszont az a gondolat is fog- ’alkoztatta, hogy hátha kiszalaszt- ia a körmei közül a legszebb alkalmat arra, hogy érdemeit egy ilyen fontos cselekedettel gazdagítsa ! ? Ő vigye Bécsbe Rákóczit, mint foglyot, aki.összeesküdött az uralkodóház ellen. Hm! — csettintett a nyelvével -- ez nem menne közönséges érdem számba. .. Mindazonáltal három napig töprengett a nemes gróf a fölött, hogy mit tegyen. Ez alatt csak arra szorítkozott, hogy szoros megfigyelés alá vegye a nagysárosi kastélyt. A harmadik nap délutánján arról értesült, hogy Bercsényi búcsút mondott Rákócziéknak és hazautazott. Ez h körülmény már tettre sarkalta. Úgy gondolkozott, hogy ilyenformán egymásután kiröppennek a drága madarak a fészekből és az •> jutalma ugyancsak cifra “bla- mázszsá” zsugorodik össze. Határozott. Amint az alkonyat beállt, egy erős csapatot vett magához és az est sötét leple alatt, óvatosan, nagy csöndben útnak indult Nagy sárosba. Éifél körül lehetett, amikor a Rákóczi kastélyhoz értek. Odabent csöndes volt minden, legfeljebb a tágas udvar egyik másik
