Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1913-11-15 / 46. szám

4

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA

46. sz. November 15.

ÖRÖMHÍR.

Vol. XIV. NOV. 15, 1913, No. 46.

Amerikai Magyar Reformátusok Lapja

A Ref. Church in the U. S. magyar

egyházmegyéjének hivatalos lapja.

Felelős szerkesztő: HARSÁNYI LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész. Főmunkatárs:

KOVÁCS ENDRE daytoni ref. lelkész Szerkesztőség és kiadóhivatal:

885 E. 115th St. New York, N. Y.

Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósítás, felszólalás és hirdetés e címre küldendő:

Rév. LADISLAUS HARSÁNYI oakás: 235 E. 115th St., New York. Thelephone 1893 Harlem.

Előfizetési árak:

Amerikában egész évre...............$2.00

Magyarországra egész évre... $3.00

HUNG ARI AN-AMERICAN REFORMED SENTINEL

Published Every Saturday by the Board of the Presbyterian Church U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church in the U. S. Editor:

Rev. LADISLAUS HARSÁNYI Publication Office: 235 E. 115th St. New York, N. Y.

Subscription rates One Year $2, Half Year $1. — Foreign Countries One Year $3, Half Year $1.50

Official Organ of the American Hungarian Reformed Federation.

Az Amerikai Magyar Református Egyesület hivatalos lapja.

MEXICO.

Az Egyesült Államok kormánya, akarva nem akarva, háborúra készül. A nagy napilapok, amelyeknek elvégre nem rossz üzlet a háború, lármásan követelik, hogy az elnök erélyesebben lépjen fel és ha az sem elég, lépjen fel támadólag a mexikói köztársaság ellen.

Mexikót és azokat az okokat, amelyek ezt a mostani helyzetet előidézték, nem kell ismertetnünk, mert hisz jól tudjuk, hogy Mexikóban rémuralom dúl, és hogy az amerikai polgárok élet és vagyonbiztonsága állandóan veszélyben van. Ez a tarthatatlan és veszélyes helyzet idézte elő a mostani kritikus állapotot, amely könnyen háborúra vezet bet.

Mexikó gazdasági helyzetét tekintve, igen gazdag ország, mert hegyei kincseket rejtegetnek magukban, oly óriási mennyiségű természeti kincs vár ott a kiaknázásra, hogy szinte teljes mértékben megérthető még a tulhaza- fias lapok szertelenkedő, heveske- dő, türelmetlenkedő hangja is, a, mely mindenáron háborút óhajt, nem törődve még azzal sem, hogy a, jelenleg Mexikóban élő Egyesült Államokbeli alattvalók élete és vagyona sehogysem ér fel azzal az élet, vér és vagyonáldozattal, amelyet egy Mexikóval megvívandó háború követel. A túlságosan is izzó hazafiságu amerikai lapok elfelejtik azt, hogy Mexikó nem Spanyolország, amelynek gyönge hadiflottája mellett jóformán számba sem jövő szárazföldi hadserege volt a háború színhelyén, hanem egy olyan ország, amelynek félvad fiai az utolsó csepp vérükig harcolni fognak szülőhazájuk szabadságáért.

Midőn Bosznia Európa botrány- fészke volt, az ausztria-magyaror- szági lapok éppen olyan fenhéjá- zó hangon Írtak Bosznia elfoglalásáról, mint azt az amerikai lapok teszik most. Akkor nálunk odahaza a közvéleménynek az volt a nézete, hogy Boszniát egy szépen muzsikáló katonabandával meg néhány ezer emberrel nagyon is könnyedén el lehet foglalni. És azután jött a keservesnél is keserevesebb kiábrándulás, kijózanodás, mert Boszniát, ezt a, valódi “görbe országot” csak te- méntelen élet, vér és vagyon pusztulásának árán lehetett leigázni és óriási hadsereggel féken tartani.

Mexikó ma éppen olyan vihar fészke Amerikának, mint egykor Bosznia volt. Éppen úgy, mint Boszniát nem lehetett máról-bol napra leigázni, éppen úgy nem le bet azt megtenni Mexikóval sem Hiába dörögnek majd a nagy ha jcáerynk, hiába lép partra ezer ér tízezer amerikai harcos, győzelmük csak látszólagos és rövid lejáratú lehet. Mexikó hegyei kő zött még évek múlva sem az ame rikai katonák, hanema mexikói bandák lesznek az urak és halál fog arra várakozni, aki megkísérli őket szikláik közül kiszorítani.

A mexikói saskeselyük prédára várva köszöntik majd a háborút. Az amerikai nagy lapok pedig a mexikói sasi"esélyükhöz méltóan szintén csak prédára, kincsekre s a kínálkozó jó businessre vágynak és várnak. így fest a háborúért cikkező nagy lapok hazafisá- <ra. Mit bánják ők azt, ha ezer, tízezer, százezer emberélet is elpusztul akkor, amidőn egy kínálkozó, igazán nagy hasznot Hajtó üzlet lebonyolításáról van szó.

1913 november 16.

MÓZES HALÁLA.

(V. Mózes 34:1-9.) ..Aranyige: “Az Urnák szemei előtt becsületes az ő szentéinek halálok!” Zsolt. 116:15.

Bibliai szöveg.

Pelmásza azért Mózes a Moáb mezőségéről a Nébó hegyére, a halomnak tetejére, mely vagyon Jerikhó városának ellenében: és megmutató neki az Ur az egész földet, tudniillik Gileádot mind Dánig.

És az egész Nafthali, Efraim és Manassé földét, az egész Juda földét. mind az utolsó tengerig.

És a dél felől való tartományt és a lapácot, Jérikhónak, a pálmafák városának völgyét mind Soárig.

És monda neki az Ur: Ez a föld, melyről megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak, Jákobnak, mondván : a te magodnak adom azt.: megmutatom azt, hogy látnád szemeiddel, de oda hé nem mégy.

Annakoká'rt meghal« ott Mózes, az Urnák szolgája a Moáb földén, az Urnák be-zéde szerint.

És eltemető ötét az Ur egy völgyben a Moáb földén, Betli Peor ellenébe: és senki sem tudja az ő temetésének helyét mind e mai napig.

Mózes pedig 100 és 20 esztendő« vala. mikor megbala: nem ho- mályosodott ve1« mp® az ő s"eme. sem el nem fogyatkozott vala az ö ereje.

És siraták az Izrael fiai Mózest, a Moáb mezőségében harminc liánig: és beteljesedének a Mózes si- ratásának azaz gyászolásának napjai.

Jósué. a Nim fia pedig bételje- «edék bői recsegnek leikével: mert Mózes vetette vala ő reá kezeit; ér engedőnek neki az Tzráel fiai és ugv cselekedének, amint parancsolta volna az Ur Mózesnek.

És nem támadott ezután Tzráel- ben oly próféta, mint Mózes, kit esmért volna az Ur szinről-szinre.

Minden jegyekben és csudákban, melvekért elküldötte vala ötét az Ur. hogy azokat cselekedne Egviptomnak földében Farao előtt, minden ő szolgái előtt és az ő e»é«z földe előtt.

. És minden hatalmas cselekedetben és mmden.nagy rettenetesség- ben. melveket cselekedett Mózes az egész Tzráelnek szemei előtt. Magyarázat.

F" p ré«7° a bibliának Mózes lia- ; Iáiéról szól. Csodálatos, bármily I bosszú legyen is egy-egy megragadó történetben a hős élete, utoljára mégis csak azt olvassuk róla: “és aztán meghala”. Mózes 120 éves volt, még a. szeme sem homályosodott él és mégis meg kellett halnia. Hiába, a halál gondolatával, akár akarjuk, akár nem, mindnyájunknak meg kell barátkozni. Vannak ugyan sokan, akik könnyelműen gondolkozva, szándékosan kihagyják a halált számításukból s bár látják, hogy mások is meghalnak, ők nem akarnak megbarátkozni a halál gondolatával, mintha az mindig csak másokat és soha sem bennünket

A halál Istennek akaratából jön reánk. El nem kerülhetjük és éppen azért két okból is meg kell ismerkednünk azzal már gyermekkorunkban. Először, hogy ezáltal igazán becsületes, munkás életet éljünk, másodszor, hogy mindenkor készen legyünk arra a násik életre, amely, halálunk után következik. A halál gondolata értékessé teszi ránk nézve a rövid földi élet és bizonyossá a másvilágot, a földöntúli mennyei életet.. ./ . .

Az egyiptombelieknél ősrégi s;.okás volt az, hogy a nagyobb ünnepélyek, mulatságok alkalmával végighordoztak' egy utánzóit holttestet, ,múmiát, 'nem- azért hogy megijesszék a társaságot, hanem inkább figyelmeztessék az élet rövid voltára és annak okos felhasználására. Minket sem kell, hogy elszomorítson a halál gondolata. csak megtanítson az élet igazi élvezésére. Az emberi élet isten kezének nagyszerű adoma-