Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1913-11-08 / 45. szám
45. sz. November 8. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Ll tok, éljetek aszerint úgy, hogy élő bibliák legyetek. Egy keresztyén ember biblia és biblia tanulmányozás nélkül olyan, mint a katona kard nélkül. Tudakozzátok az írásokat mondja Idvezitőnk (Ján. V :39. Ha naponként imával kutatjuk az írást, akkor megtanulunk a lélek kardjával küzdeni, akkor meg fogjuk érni, hogy a bűnösöket az Ige hatalma meggyőzi és Jézus számára megnyeri. A bibliatanulmányozáshoz tartozik mindenekelőtt, hogy a Szent lelket ismerjük el tanitó-mester- nek. Az hadd vezessen az igazságokra. Aki a bibliát e tanítómester, a Szentlélek nélkül olvassa, az csakhamar elveszti az vasási kedvét. Ha nem a Szentlélek nyitja fel előttünk az írást, akkor ez elzárva marad előttünk. Oh, üljünk a Szentlélek lábaihoz, mint engedelmes tanítványok mindenkor. Vajha minden reggel az nyitná fel fülünket, hogy hangját készségesen befogadjuk! A régi római katonáknak a kardon kivid más támadó fegyvereik is voltak, mint a lándzsa, nyil és ijj. Az Isten harcosainak csak egy fegyverük van úgy a védelemre, mint a támadásra: a lélek fegyvere, mely az Isten igéje. De e fegyver elegendő, eredményes, győzedelmes. Ez régtől fogva a liivek győzedelmes fegyvere volt és ma is az és az is marad, amig a küzdelem tart. E karddal megóvjuk és megtartjuk magunkat- s az ellenséget távol tartjuk magunktól. Hsak e karddal tudunk! másokat megnyerni Jézusnak. Isten igéje nélkül egy ember lelkét se nyerhetjük meg Jézusnak, de vele a leggonoszabb ellenségeket o? a legnagyobb gunyolódőkat is legyőzhetjük. Azért hirdetjük mi az. igét. a teljes igét és viaskodunk azzal. Világi birodalmat világi karddal alapítanak és tartanak fenn. Az Isten országának egyedin építője a lélek kardja, mely az Isten igéje. A bűnösök csak az Isten igéje által születnek újjá. >' sötétség müveit, a sátán véd- bástyáit csak a lélek kardja rombolja le. Azért érthető, hogy a! sátán a biblia ellen intézte izzó gyűlöletét. Régóta igyekszik a bibliát gyanúsítani, kétségbevonni és attól Isten csalhatatlan igé-| jének tekintélyét elrabolni. Ő, a kezdettől fogva hazug, micsoda szörnyű hazugságokat hozott for-' galomba a biblia keletkezését és valódiságát illetőleg. És még min-1 dig azon van, hogy az Isten igéjének csalhatatlanságára nézve tévútra vezessen. Tudja, hogy az Isten igéje az ö bukását jelenti, innen van gyűlölete ellene. Szép példát mutatott Urunk Jézus arra, hogy miként kell a lélek kardjával bánni. Mily bátran tőrgatá ő e kardot, mig e földön élt! “Meg vagyon Írva’’, igy szólt az Ur a világbirodalmak csábítására és azoknak dicsőségére — s a kisértő kénytelen volt el- kotródni (Mát. IV :10). “Nem tud, mi vagyon megírva ?” — e szavakkal verte gyakran vissza a sátán szolgáit, cselvető ellenfeleit. Igen, Jézus szavai súlyos kard csapásokként szolgáltak és az ellenségek szive gyökeréig hatolaak ugy, hogy barátaivá lettek, vagy no ghátráltak, mondván: “Soha ember ugy nem szólott, mint ez az ember!” (Ján. VI 1:46.) Az írásnak szükséges beteljesedni, ezzel legyőzött minden kételyt, mikor végső küzdelmeinek színhelyére ment. A XXIl-ik zsoltár második versét kiáltá, milón a keresztfán az elhagyatott- ság érzete erőt vett rajta, s újra világos volt körülötte. A XXXII. zsoltárból idézte: “Atyám, a te kezeidbe teszem le az én lelke- met!” és igy egy szentirás igébe beburkolózva, elbúcsúzott, s minden elvégeztetett. S a megváltott világ örökre élvezni fogja az ő győzelmének gyümölcseit. — Nos, !v A! reánk is legyen az Isten igére a lélek kardjává, melylyel küz- lelmiinket befejezzük. E szent bibliát becsüljük, használjuk, olvassuk, tanulmányozzuk. Tegyük tagunkévá legyőzhetetlen szellemi erejének egész 'teljességét mind egyre jobban azáltal, hogy e/ erőt növekedni engedjük saját magunkban. Akkor e könyv a mi kezünkben is a lélek kardjává lesz, két élű kard annak szájából ki az első és utolsó, ki meghalt és most is él örökön örökké s képes felnyitni a pokol és halál zárait. W 1 ard gondolatainknak és szikiink érzelmeinek bírója lesz, meg hígja semmisíteni a bűnt. hogy boldoggá legyünk; e kard meg fogja tisztítani Isten országát a körülöttünk ólálkodó ellenségek tői. Vajha tudatára jutnánk mi is annak, mi egy szép énekben igy ' an kifejezve: Ha a világ mindörökké volna, És elnyomni minket akarna: Minket semmi meg nem rendíthet. Mig Krisztusban vetjük hitünket Dühös tüzet bármiül hányja A föld bálványa, Vége lesz és elvész, Ledől megalázva Az ítélő Isten szavára! Ámen. (F. Zissler u.) Székely Sándor, brownsvillei, Pa. ref. lelkész. Sámson halála. v< gya odairányult, hogy fejede- lemtársaival karöltve eltegye láb alól a zsidót, a vitéz és erős SámGáza városa felett mélységes csend honol, de a tarka mezbe burkolt csapatok titkos suttogása vaalmi rejtelmes eseményre engednek következtetni. Itt van a zsidó óriás, a hosszuhaju Sámson. Hebron városának ideverődö halk zsongása míg titokzatosabbá teszi a suttogást, a halk sürgést-forsást- , ...................\iü A város kapujánál álldogáló és guggoló filiszteusok között egy fekete hajú- termetes ifjú válik ki fejedeleini diszével, magas, arany- rojtos turbánjával. Minden mozdulata elárulja, hogy valami izgalmas történetet magyaráz, a város felé mutogat, majd mind a két kezét a kaputól nyugatra, a Sőrék völgye felé terjeszti; majd fenye- getőleg emeli fel szép fejét s dallamos csengésű hangja ércesebben, hallhatóbban verődik vissza a> öblös kapuboltozatról: “Ide jött Sámson... Dágonra esküszöm. ha világos lesz reggel, megöljük őt". Kezét keresztbe fonva előre hajlik, mintha a Sőrék völgyének bűbájos szépségét vizsgálná, hol a gránátalmafák most virulnak s az olajfák édes illata szinte elhódítani látszik. Ott áll a hold fényénél, fekete szemöldökei megrezdülnek, korái ajkai némán megmozdulnak s miután öklei még egyszer fenyegetőleg emelkednek Gáza városának egy pontja felé, lassan leereszkedik s szép fürteire hajtva fejét, álmodozva végig terül az illatos virágokkal behintett pázsiton s álmáján megjelent előtte a Sőrék völgyének szép tündére, Delila... S midőn Gáza városa felett el- örnlött a felkelő nap aranysugára- benn a városban felkelt Sámson és el'ndult a Sőrék völgye felé. A kaput zárva találta s minthogy a filiszteusok már közeledtek, leszakító a kapu szárnyait s magá- '•'-il hurcolta a Hebron melletti hegycsúcsra s onnan alászállt a völgybe, hogy találkozzék a szép Delilával. ki nagyon tetszett az ő szemeinek. S midőn negyedszer merült le a nap a Sőrék völgyének cédrus lombjai közé s midőn negyedik nap estelidet hajtó álomra fejét Sámson a szép Delila fehér kariaira. vad féltékenységtől űzve alászállt a völgybe az ifjú fcjeledelem is. kisérve arannyal és kincsekkel megrakott szolgáitól, ami kedvesebb volt Delila szemében Sámson minden szépségénél é" eremnél, titkon magához édes- geté Delilát. kit oly rég szeretett már s filiszteus lelkének minden sorit. S midőn az ötödik nap estelidet is lehajtó fejét Sámson a szép tündér hófehér vállaira- s midőn a tömlőjébe kevert álomital mély álomba ringatta, előhívta Delila fejedelmi kedvesét s kísérői lenyirták a Sámson hétfo- i'.atu haját, az ő názirságát és elejét, mi oly kedves volt Istene előtt éa oly szent volt az ő atyja. Má- noah előtt. Ismét feljön a nap aranyos sugárköntösében s a harmattól c illegő zöld pázsiton kilép Sámson Delila mirtuszlombos sátora elé. hogy szerelmesét előszólitaná; ekkor előrohannak a filiszteusok, megkötözik az erejétől megfosztott bajnokot, kiszúrták azokat a villogó szemeket s nehéz rabigába fűzték Sámsont, az Izráel büszkeségét. | Nehéz láncokba verve hajtja Sámson az őrlő malomköveket s ! mint vert oroszlán esküszik boszut i az ő istenének a filiszteusok min^ ! den magzata és az álnok Delila 1 ellen. Teltek a napok, hetek és hónapok s egy napon nagy zsivaj- sip, dob és énekszó hangja harsogja túl a malomkövek zúgását s megnyílik a börtön rozsdás ajtaja és kibocsátják Sámsont, hogy a fi- liszteusok istenének, Dágonnak ünnepén játékot mutatna be a palotában összegyülekezett fejedelmeknek. Odavezették Sámsont az oszlopcsarnokba s csüggedten hajtó le fejét az oszlop párkányára s gyorsan megnövekedett haja hosszú fürtökben omlott alá szép. szomorú homlokán. A filiszteusok asszonyai- köztük a szép Delila fejedelemasz- szony gúnyosan biztatják, hogy irné, mutassa meg hatalmát Dágonnak. A nagy Istennek Izráel Istenének erős bajnoka tnegrázkó- dott e szavakra, tagjai kiegyenesedtek s mintha még egyszer világosság támadna kihalt szemaröd- ríiben. fenyegetőleg szorítja össze ökleit, majd átkarolja a két céd- rusoszlopot, ahol állott, s izmait megfeszítve, kitépi a boltozat alól, — Rikoltás és balálhörgés jelenté Sámson Istenének pusztító hatalmát. Ea'y filisztpus sem menekült me? a ház rom iái alól es egy osz- lopkő agyonütő Sámsont is. Tgy akarta a Jehova: vDelila az övé lett. Nagy Zoltán. AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET az egyetlen olyan református szervezet, a mely az egész ország reformátnsságát egy táborba gyűjti és tagjairól szeretettel gondoskodik.
