Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1913-10-25 / 43. szám

XIV. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM. NEW YORK, N. Y. 1913 OKTÓBER 25. VOL. XIV. No. 43. AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Editor: Rev. LAD. HARSANY1 2ít5 East 115th St. New York, N. Y. OFFICIAL ORGAN OF THE AMERICAN HUNGARIAN REFORMED FEDERATION MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON PUBLISHED EVERY SATURDAY. Entered as second-class mater Oct. 28, 1910 at the Post Office at New York, N. Y., under the act of March 3, 1879 KETFELE MÉRTEK. Nagy tengerjáró hajó fut be a newyorki kikötőbe, az árbocán fé­lig lebocsájtott zászlót lenget a szél. A szembejövő hajók félárbóc-! ra, bocsájtott zászlókkal üdvözlik az Óceán megnyergelőjét, a ha­talmas nagy háj ót, amely egy rét tenetes, borzalmas tengeri katasz­trófa tu‘élőit, megmentettjeit hoz­za magival. A nagy hajó fedélze­tén állanak a hajótöröttek, a kik­nek az átélt borzalom, rettegés, halálfélelem fejében most jutal­mat ad az önként választott uj haza, a szabadság földié, — nem keTl nekik Ellis Islandra menni, hol ha nem is egy haj-óégés, hajó­törés borzalmait kellene átélniük, mégis megismerkednének egy olyan barbár intézménynyel, mely­nek kcznyelven ellis islandi in- kvizició, hivatalos nyelven kihall­gatás a neve. Nagy oceánjáró fut be a new yorki kikötőbe, a fedélzetén áll egy kis termetű, törékeny külsejű, cszhaju nő, aki egy maga feldúlta egy mindenkor szabadelvű ország nyugalmát, csakhogy ő és követői elérjék azt, hogy ők, a nők a fér­fiakkal egyenlőknek tekintesse­nek, és hogy éppen úgy választ­hassanak, szavazhassanak, élhes­senek polgári jogaikkal, mint a férfiak. A nagy hajó kistermetű utasát jól ismeri két világrész kö­zönsége, de jól ismeri a két világ­rész rendőrsége is. Mrs. Pank- hurstot Ellis Isiardra kell vinni, igy szól a kemény ítélet. H ába jött első osztályon, hiába vannak ezer és tízezer számra itt is köve­tői, őt mégis deportálni kell, mondják Elis Island urai miért is átszállítják Ellis Islandra, hol bár jól tudják, hogy a nőmozgalom vezér nevéhez bűn tapadt, mert gyújtogatott, robantott, vagyont és életet pusztított, amiért több­ször kellett börtön és fegyház büntetést szenvednie, — szóval jól tudják, hogy nagyon is bün­tetett előéletű, mégis keztyüskéz zel bánnak vele, mert, mert. el- rőosztályu utas, mert nem beván­dorló. Sok, sok nagy oceánjáró hajó fut be hétről-hétre a new yorki kikötőbe. Fedélzetükön száz rzámra állanak a bevándorlók, a kik szerencséjükre vagy szeren­csétlenségükre nem éltek át egy hajótörést, s igy meg kell ismer­kedniük Ellis Island kellemetlen­ségeivel, hol ehetetlen étel, rossz c's igaztalan bánásmód vár reájuk, mert. .. mert harmadik osztályon, vagy fedélközcn jöttek és mert. . . mert bevándorlók. Kétféle mérték. A nőmozgalom vezér, a ki börtönben ült, a ki buj- togató, lázitó, vagyont, és ha kell életet pusztitó, minden figyelem­ben részesül, sőt már partra is szállhatott, ellenben a sze­gény bevándorló, a ki kihágásért, szóval nem bűntényért két vagy há' om napra le volt csukva, mint “büntetett előéletű, nem kívána­tos elem” kényszer utón, a minek neve deportálás, megy vissza a szülőföldjére, a hol álmodozhat a szabadság hazájáról, a hol annyi­ra visszaélnek az igazsággal, a hol csak a szerint Ítélik meg az em­bert, a milyen a külseje és soha sem kiváncsiak a belsőre, a jóra, a szépre, a nemesre, a mi egy egy­szerű emberben, egy szegény be­vándorlóban is lakhat. A keresztyénség, tények és tapasztalatok vallása. Irta: Dr. W. S. Bowman, uniontowni, Pa., presb. lelkész. Alapige: János IX:25. Egyet tudok, hogy noha vak voltam, most látok. Mikor Jézus Jeruzsálemnek egv bizonyos helyén ment, látott egv embert, ki születésétől fogva vak volt. Ez a szerencsétlen, — miután •lézus sárt kent szemeire, s az ö utasítására megmosakodott a Si- loám tavában. — visszanyerte lá­tóképességét. Egy egész fejezetet foglal el a Szentirásban ez ese­mény és annak hatása. E tény arra a következtetésre vezet bennün­ket, hogy János — a Szentlélek befolyása alatt — rendkívül fon­tosnak tartotta az eseményt min­den részletében. A csoda élénk ér­deklődést keltett mindazoknál, a kik hallottak arról. A farizeusok különösen tartottak ilyen esemé- j nyék erkölcsi hatásától. Az em­bert kérdésekkel halmozták le új­ra meg újra. Kikérdezték szüleit. Próbáltak magyarázatokat adni. ^ Elméleteket állítottak fel Jézus­ra vonatkozólag. Megdöbbenve fu- j tottak egyik helyről a másikra, I vádolva, fenyegetve; de az ember j szilárdan megmaradt meggyőző- . dése mellett. Némely dolgokat nem tudott megmagyarázni, de igy szólt: egyet tudok, hogy noha vak voltam, most látok. Egy em­ber, akit Jézusnak mondanak, sa­rat készite és rákené szemeimre. Megmosakodtam és most látok. — E tények története rendíthetetlen hitet eredményezett. Itt van a keresztyénség dióhéjban — a té­nyen alapuló meggyőződés és hit. A keresztyénség nem csupán hit­rendszer, nem csupán egyházi szervezet, nem pusztán paradi­csommal kecsegtető vallás; a ke­resztyénség tényen és személyes tapasztalaton alapszik. Ezt az. e- gyet az igazi keresztyén ember tudja. Keresztelő János igy szólt: én láttam és bizonyságot tettem (János. I :34.) Pál ezt monda: tu­dom. kinek hittem és bizonyos va­gyok benne (TI. Tini. 1:12.) En­nélfogva joggal állíthatjuk, hogy a keresztyénség tények és tapasz­talatok vallása. - . Ez állítást megerősíti a Biblia. Minden kijelentés az. ember ta­pasztalatát gazdagítja Istent és az igazságot illetőleg. A Biblia té­li vek feljegyzésével kezdődik. “Kezdetben teremté Isten az e- ge.t és a földet". E tény a keresz­tyén vallás egy részévé lett: — Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek tereintőjébeii. Egyik tény a má­sikkal van ossz ekap esői v a a dől gok keletkezésénél. Aztán jő az ö gondviselésének ténye, előadva Xóé, Abrakául, Mózes, Dávid és w nróféták életében. Az ó-szövetségi tbeologia egyszerűen e tények és jóslatok kifejtése. Nincs ott tér az elméletek és sejditések számára. De ezek nem is szükségesek. A megváltás munkakörénél ugyan­az az alap. Ott van Messiás, Krisztus ténye. Jézus a történe­lem legnagyobb ténye. Világtörté­netet nem lehet Írni Krisztus és az ő-befolyása nélkül. Az ő élete és jelleme megtestesülését és kifeje­zését adja a keresztyén igazság­nak. Az uj-szövetségi tbeologia egyszerűen Krisztus ténykedésé­nek fejtegetése. Hasonlítsd össze az igazságot a pogány vallások vizsgálódásaival és az erkölcsbi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom