Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1913-09-20 / 38. szám
XIV. ÉVFOLYAM, 38. SZÁMNEW YORK, N. Y. 1913 SZEPTEMBER 20. VOL. XIV. No. 38. A55 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA., Editor: Rev. LAB. H A R S A N Y I 2,15 East 115th St. New York, N. Y. OFFICIAL ORGAN OF THE AMERICAN HUNGARIAN REFORMED FEDERATION MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON — PUBLISHED EVERY SATURDAY. Entered as second-class mater Oct. 28, 1910 at the Post Office at New York, N. Y., under the act of.March 3, 1879. A családalapítás joga. Midőn az Isten az első embert megteremtette élettársul egy nőt adott mellé, hogy azzal ossza meg örömét és buját, hogy az a jóban és rosszban egyaránt osztályostár sa legyen, gyermekekkel ajándékozza meg őt, alapját vetvén az emberiségnek, a mely első ősének példáját még ma is követi, midőn szive szerint választván élettársat családot alapit, hogy utódaiban az önmaga fiatalságát viszontláthassa. Isten az első embernek szent jogot adott és ez a családalapitás joga. Azóta tömérdek esztendő zajlott le, de ez a jog még ma is csorbithatatlan. Nincs földi halandó, aki az embert e jogától megfoszthatja. A családalapitás joga nem embertől adott jog, hanem velünk született, Isten által adott jog s igy ezt a jogot éppen úgy nem szabad senkitől elvonnunk, mint ahogy nem vonhatjuk meg senki tői a levegőt, a mely élteti, vagy a földet, a melyen jár, vagy a vizet, a melyet teste felüditésére használ. A levegőt, a földet, a vizet az Isten teremtette és igy azt egyenlő mértékben és egyenlő joggal használhatjuk mindannyian. Az első embernek is Isten adott élettársat, jogot adva az egész emberiségnek arra, hogy társas életet éljen, hogy családot alapítson. A családalapitás joga tehát szent és sérthetetlen. Ha ezt a jogot elvonjuk valakitől, akkor csak az erkölcstelenséget és ennek nyomán a bűn terjedését segítjük elő. Aki bűnt követ el, bűnös és bűnéért lakolnia kell. De aki a bűnt elősegíti az még bünösebb, mint maga a bűnös. New Yorkban egy lelkész meg- lt egy leányt. A förtelmes bűnt o legbarbárabb módon, a legnagyobb körültekintéssel követte el. Elkövette pedig azért, meit a lény anyai örömöknek nézett elébe. Feleségül, hites feleségül a lel kész el nem vehette a leányt, mert erre az ő vallásának a törvényei zernt joga nincs. Igaz, hogy ezért még nem volt oka arra, hogy az Isten szent színe előtti hitvesét megölje, mert hisz élhette volna azt a kétlaki életet, mint annyian mások. De ez a pap, ez a gyilkosságra vetemedett lelkész csak azt látta, tudta, érezte, hogy neki nem szabad családot alapítania, mert akkor olyan bűnt követ el, a melyért kiközösítés, lenézés, üldözés, vesszőfutás jár. Egy más lelkész, egy magyar nap hegeken át tartó lelkitusa u tán felkereste a helyszínen lakó református lelkészt és kérve kér te őt, hogy miután hitvallást tett, vegye fel egyházának a tagjai kö zé, mert a hosszas, majdnem végzetes lelkitusa után arra a meggyőződésre jutott, hogy nem a vallásának a törvényeit, hanem lel kiismer étének, szivének, Isten által adott emberi jogénak szavát követve, magáévá kell tennie azt a nőt, aki eddig is vigasza volt sivár életének és hogy nevet kell adnia gyermekének, akinek Isten előtt úgy is ő az apja. Az e^ső e etben a lelkész a vallás parancsát követve, megszegte. Isten törvényét, Bűnbe esett- ?!z:'rnyü bűnbe .Ölt. Megölte Isten előtti hitvesét, születendő gyermekének anyját. A második esetben a lelkész csak a lelkiismerete szavát követte. Megszegte vallása törvényeit, de azért Írtén--srenfr színe eiőtt ® nem büncs. A leánygyilkcs, hitvesgyilkos pap bizonyára méltó és legszigorúbb büntetésben fog részesülni. De arok, akik embertelen törvényekkel őt a bűnbe taszították, nem fogják soha sem belátni azt, begy ők is részesei minden olyan bűnnek, a melyet a család utáni vágyódás, küzíödés harcsában követnek el az isteni jogtól emGAYNOR. netét, a mely azt mutatja, hogy nem a mindennapi emberek közé tartozott. Mint egyszerű farmer boy a; saját erejéből a, világ második legnagyobb városának az élére küzdötte fel magát. Apja, az egyszerű farmer alig támogathatta a, nagyratörő fiát, a ki, hogy egyetemi tanulmányait elvégezhesse, nappal tanított, cikket irt, éjjel pedig tanult megfeszített er öv#]. Az akarat győzedelmeskedett, mert az ifjú Gaynor egyike lett a legkeresetebb ügyvédeknek, később tudása és tekintélye révén a legmagasabb bíróságnak ^ett a tagja, 1909 novemberben pedig ez óriási város polgármesterévé választották. Gaynor, a nagyratörő ifjú Gaynor élete követendő példaképünk lehet, mert azt mutatja, hogy becsületes, józan törekvés, az erős akarat — legyőzve az akadályokat, —a boldoguláshoz vezet. Gaynor New York városának közel 4 esztendőn át polgármestere f. hó 11-én a Baltic nevű oeeánjáró bajó fedélzetén sziv- •szélhüdés következtében meghalt . Gaynort, é> polgármestert, a po- 'itikust mi magyarok csak annyiból ismertük, hogy benne egy ha- 'alinas világváros polgármesterét iszteltiik, aki azonban sajnos, ’iem egyszer adta tanujelét annak, hogy a bevándorlottakat nem nagyon kedveli. Gaynort, az embert, még ke- vésbbé ismerhettük, mert solva sem kereste a nagy nyilvánosságot és igy magánéletéről nem sokat írtak a lapok. Most, elhunyta alkalmából olvassuk élettörtéVALLÁS NÉLKÜL. Franciaországban 1890-ben történt, hogy Boison lelkész kért egy anyát, hogy küldje vallásórára és úri szent vacsorához gyér mekét. Mire az anya kevélyen válaszoló: “Az én gyermekemnek sem vallásoktatásra, sem úri szent vacsorára nines szüksége. A tölgy fák ezek nélkül is nőnek az erdőben. ” Mire Boison lelkész szelíden hozzátette: “és a borjuk az istállóban”. 1910 szeptember hóban ez a fiú az esküdtszék által halálra Ítéltetett és pedig azért, mert megölte a tulajdon édes anyját, azért, mert nem akart több pénzt adni neki italra.
