Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1913-01-25 / 4. szám

XIV. ÉVFOLYAM, 4. SZ.

NEW YORK, N. Y. 1913 JANUÁR 25

VOL. XIV. No. 4.

AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA.

Editor:

Rév. LAD, HARSÁSYI 235 East 115th St. New York, N. Y.

OFFICIAL ORGAN OF THE AMERICAN HUNGARIAN REFORMED FEDERATION

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON _ PUBLISHED EVERY SATURDAY.

Entered as second-clas?mater Oct. 28, 1910 at the Post Office at New York, N. Y., under the act of March 3, 1879.

TISZTELT OLVASÓINKHOZ!

Magyar érdekek Albániában.

Tisztelt olvasóink egy részéhez csak havonként egyszer köszönt be lapunk s igy még nem lehetett alkalmunk a lap külalakjában történt változásokról értesülni.

Minden lapnak, minden újságnak a korral kell tartania, a mi lapunk eddigi beosztása bár csinos volt, de nélkülözte azt a formát, azt a beosztást, amit ma az összes amerikai lapok követnek. Beláttuk mi is, hogy a korral és a szokással nekünk is lépést kell tartanunk és éppen ezért határoztuk el magunkat e változások meg tételére, a mely változások bizonyára tisztelt olvasóink tetszését és jóváhagyását is kiérdemlik.

A legfőbb változás az, hogy az eddigi három hasábos beosztás helyett most négy hasáb van egy- egy oldalon, ami maga után vonja, hogy egy-egy oldalon sokkal több az olvasni való. Természetszerűleg e beosztás megkívánta, hogy egyes oldalak szövegét szélesebbé tegyük és hogy az oldalak hosszúságát is megnöveljük, miért is a lap külalakját is meg kellett változtatnunk.

E változásokkal kapcsolatban azon ígéretet is tesszük t. olvasóinknak a XlV-ik évfolyamunk küszöbén, hogy lapunk, a mely a múltban is mindenkor csak az amerikai magyar reformátusság érdekeit szolgálta, a jövőben még kitartóbban, még buzgóbban, még nagyobb lelkiismerettel fog ez eszmékért küzdeni, úgy teljesítvén majd ez irányú kötelezettségeit, hogy az amerikai magyar reformátusság minden rétegének osztatlan elismerését vívja ki.

Lapunk a jövőben is hétről-hét- re beszámol majd az egyházak eseményeiről, a jövőben is hü harcosa lesz a keresztyén irodalom nak, sajtónak, de egyben fokozott figyelmét a napi események olyan megvilágítására is reá fogja irányítani , amelynek nyomán az erkölcs és a vallás terjedését bizto- sitottnak látja.

Úgy mint a múltban, úgy a jövőben is hétrőíUhétre társadalmi cikkeket, elbeszéléseket, regényt állandóan közölni fogunk, sőt figyelmünk arra is ki fog terjedni, hogy ezen rovatokat a lehetőség keretén belül még jobban, még terjedelmesebbé fejlesszük.

Végül még arra kérjük t. olvasóinkat, hogy azt a körülményt, hogy lapunk az eddigi 16 oldal terjedelem helyett a jövőben csak 12 oldal terjedelemben fog megjelenni, — ne vegyék olybá, mintha a lapot kisebbíteni akarnók, hanem tekintsék azt olybá, mint égy, a jövőre szóló ígéretet, amely egy 16 oldal terjedelmű, ugyancsak 4 hasábos nagyobb lapot helyez kilátásba. Szívesen megtettük volna ezt már most is, azonban a 4 hasábos lap kiadása oly anyagi terheket ró reánk, (teáintettel az egyes oldalak sokkal nagyobb terjedelmére), hogy ennek végrehajtását akkorra kellett hagynunk, a mikor az egész amerikai magyar reformátusság megérti majd hivó szavunkat, amely cserébe, a boldogulás utjának egyengetését kínálja.

És hogy ebben a nagy munkánkban segítségünkre lesznek kedves olvasóink, kiket lapunk terjesztésére is kérünk, — abban rendületlenül bízunk.

Szeretettel üdvözölve összes olvasóinkat, jóbarátainkat, kérjük a jövőre vonatkozó szeretetteljes pártfogásukat is.

Kasztriola Györgynek, a legendás Skanderbegnek álma, minden dicsőséges, nagy cselekvésének egyetlen rugója: az egy fejedelem uralma alatt egyesült független Albánia — teljesülöben van A solumok országát, Albániát mindenki akarja és éppen ezért nem lesz senki másé, csak saját magáé. Éppen, mert annyifelé rángatják, azért fog megmaradni a maga helyén, a maga szuveréni- tásának egyensúlyában. Egy magyar iró, Horváth Ödön dr. tanulmányában rendkívül csábitó képét rajzolja meg Albánia természeti gazdagságának. Ezen a hetvenötezer négyszögölnyi területen kivirit minden vegetárió az alföldek tenyészetéből az alpesi flóráig : ennek a földnek a méhében káprázatosán kincses ércerek, mélységesen feketére érett széntömegek: milliókat érnek azok a százados gesztenyefák, bükkök, terebélyes tölgyek, melyek Albánia uttalan és szűz rengetegeiben évente elpusztulnak és hogy ezek az értékek örökre elveszve és föl- használaflanul ne maradjanak, erről Albánia földrajzi elhelyezésével gondoskodott a természet. Albánia területe alig ér föl a magyar birodalom egynegyedével, de tengerpartja háromszor oly hosz- szu, mint a miénk és kedvezőbb fekvésű is, mert közelebb van a világforgalom egyik kitűnő útjához, a Földközi tengerhez. És ez a partvidék kikötők építésére rendkívül alkalmas, annyira, hogy bár Albánia kikötői túlnyomóan olyan állapotban vannak, a mint az anyatermészet megalkotta, mind használható, mélyjáratu hajók által is. Legtöbbjének oly kedvező a helyzete, hogy kevés beruházással a nagy nemzetközi forgalom kiváló pontjai lehetnek. Bár — ismételjük —■ kincsek hevernek fölhasználatlanul Albánia földjén és belsejében — kétségtelen, hogy sem az olasz, sem a szláv propoganua, sem monarchiánk jóindulata nem azért keresi föl és igyekszik keblére ölelni a “sólymok országát”, mert ezüstje, dús szénerei, dohányföldjei, erdősrengetegei vagy tormelő hegyoldalai csábítják. Az olasz és a szláv versengés Albánia elhanyagolt kikötőiért folyik, a melyeknek megszerzése egyet jelent az Adrián való kétségtelen uralommal; monarchiánknak pedig életbevágó érdeke egyrészt az, hogy az Adria idegen hegemóniájának ezt a kialakulását megakadályozza, más részt pedig, hogy az Albánián át vezető: forgalmi utunkat ne engedje elzárni.

Annak az országnak a jövendője, a melyiknek .ily gazdagon van kivinni valója és amely ily szerencsésen rádő'l a tengerre, — föltétlenül biztosítva van. A független Albánia ki fog bontakozni mai balkáni, barbár elmaradottságából és talán megérjük még az idejét annak, hogy gazdaságban, kultúrájában,» erkölcseiben teljesen el fogja tüntetni a szakadatlan keresztes harcok, a török átok szomorú nyomait.

'Mert ma bizony a természetnek minden dús áldása mellett is szomorú és az európai keretekbe alig illő képet nyújt a közeli jövendőnek ez az önálló fejedelemsége. Agrikulturája a képzelhető legkezdetlegesebb, csupán állattenyésztése van a fejlődés bizonyos fokán. Bányászata teljesen elhanyagolt, halakban csodálatosan