Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1913-09-13 / 37. szám

8 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 37. sz. Szeptember 13. GYERMEKEKNEK. A LÓ. Elek nagyon szerette a lova­kat, nem láthatott lovat az utcán a nélkül, hogy oda ne ment volna hozzá, hogy megsimogassa vagy farkából, sörényéből néhány szál ostorsudárnak valót kitépjen. — Egyszer annyira vakmerő volt, fejét. Elek nem fogadott szót, lassan odalopódzotf a lóhoz, bele tette egyik lábát a kengyelbe, s egy ugrással fölveté magát a ló hátára. A paripa megijedt, topor- zékolni, rugdolózni kezdett, elsza­kította a kötőféket s villámgyor­san elszáguldott. Elképzelhetjük Elek rémületét. m. Nagyon szerette a lovakat. Regény KÉT PÁRT KÖZÖTT. — Történelmi regény. ­hogy egy lónak a hátára is fel­ugrott. Gyakran megpirongatták szülei vakmerősége miatt. Külö­nösen anyja inté: Elek: vigyázz, egyik-másik ló rugós, harapós, bokros, bizony rosszul járhatsz te még! Elek nem hallgatott édes anyja jóakaró intéseire s tovább is űzte vakmerőségét a lovakkal szem­ben. Egyszer ugyancsak megjár­ta. Észrevette, hogy a szomszédlék kapujához csinosan fölnyergeit, fölkantározott paripa van meg­kötve. A paripa gyönyörű pej ló volt s türelmetlenül kapart elő lábával a porban. — Pöl kell ülnöm rá! — mon­da Elek. — Ne merészeld azt ten­ni Elek. mondák a pajtások, nézd, milyen haragosan hányja-veti a Kiabált, sirt s utóbb eszméletét is elveszte. A ló ledobta hátáról Ele­ket s olyan erősen megrugta a karját, hogy az rögtön eltörött, j Elek sokat szenvedett eltört kar-1 ja miatt, és nagy időbe került, a inig ismét hasznát vehette. Ezen­túl aztán békét hagyott a lovak­nak. ORVOSI HÍR. Dr. Kovács Richard, new yorki magyar orvos visszatért európai tanulmányút járói és orvosi rende­léseit ismét elkezdte. Fogad bete­geket d. e. 10-ig, d. u. 1—2-ig és este 6—8 között, vasárnapokon d. e. 10—T2-ig. — Rendelő helyisége 236 E. 6í)-ik utca. Telefon Plaza 5513. Irta: Kovács Endre. (35-ik folytatás.) Végre több heti szorgalmas munka után befejeződött a vizs­gálat. Az aktákat mindekét rész­ről lezárták. Az udvar delegátusa, Corbelh tábornok, legalább látszólag, meg­lehetős pártatlansággal kezelte a dolgát, ám azért, mikor megtette személyes jelenését, illetékes hé­vén nem mulasztotta el a maga lenyomásait is elmondani, -amely­ben sok igazat adott a panaszo­soknak, de egyúttal Bercsényire vonatkozólag is megmondta a sa- át különvéleményét. — Rákóczi igen lojális alattva­lója felségednek — szólt Corbelli — s ápertén mondhatom, hogy .sztán csak azokra a sérelmekre zoritkozott, melyeket kézzelfog- católag is bizonyítani lehetett. De nem igy ám Bercsényi! Ez a ma­gyar' főur már teljesen beleélte magát a bíró szerepébe. ítélkezett retorziókat emlegetett. Sőt nem átallotta annak a véleményének is kifejezést adni, hogy az egész '•izsgálat csak amolyan nesze sem­mi, fogd meg jól! Ő nem vár tőle semmi eredményt... itt a tábornok ur egy kis szü­netet tartott, nyilván azért, hogy szavainak nagyobb súly kölcsö­nözzön, ami némileg sikerült is, mert az elképpedés meglátszott a hallgatók arcán. Utolsó slágernek pedig még a következőket jelentette ki a tá­bornok ur, tisztét megillető pá- t hosszal: —- Összegezve az összegezendő- ket, az én szerény nézetem oda konkludál, hogy nem Rákóczitól kell félnünk, hanem Bercsényitől! Vagy — mind a kettőtől!... Hát hogyha Corbellinek meg­volt a maga véleménye Bercsényi­ről különösen, viszont Bercsényi­nek is megvolt a magáé az egész Vizsgálati komédiát iletőleg álta­lában. — Nem bízok semmi eredmény­ben, — jelentette ki Rákóczinak Rákóczi csittitólag jegyezte meg: —őfelsége elhatározásában nem szabad kételkednünk. .. — Én a császár-király jószándé­kában nem is kételkedem, — vi­szonozta Bercsényi, — de mit ér az, ha hazánk ellenségei látják el tanácsaikkal. Rákóczi elkomorodott. Ő tudta legjobban, hogy e tekintetben mennyire igaza van Bercsényinek. De mégsem takarta feladni a re­ményt, hogy az állapotok valaho­gyan tisztázódni fognak. Azokat az aktákat mégsem lehetett csak úgy egyszerűen eltüntetni. Azok­ba majd Lipót császár is bele fog tekinteni, stb. stb. — Mindenesetre, — tette hozzá bizalommal, — a dolog felett nem lehet egyszerűen átsiklani, azt tár gyalni kell, a fölött dönteni is kell... — Én csak akkor várnék vala­mi eredményt, ha országgyűlé­sünk volna, — jelentette ki Ber­csényi komoly hangon. — A nem­zet panaszát csak a rendek illeté­kesek elbírálni és nem néhány ud­varonc. . . — Azok közt is van barátunk, — vágott közbe Rákóczi. Bercsényi keserűen mosolygott. — Hát, jó fin, — mondta né ni cinizmussal — én a világért sem tagadom meg őket. de a zért még­is inkább a törvényhozás házá­ban szeretném aizokat a ió embe­reket látni, ahol beszélni is lehet és nem csak kilincselni. .. Rákóczi egy kissé elpirult; ne­mes, nyílt arcán ideges rángás fu­tott végig, érezte, hogy a mire ba­rátja céloz, az nagyjában valóság. VISELJE EGÉSZSÉGÉT MELLÉNYZSEBÉBEN! A rossz emésztés epebántalmakat okoz, mely viszont SZÉKREKEDÉST idéz elő. Utóbbi azután sok kellemetlen s könnyen veszélyessé válható szervi zavarnak az okozója, úgy mintr Szédülés, vértódulás, fejfájás, álmatlanság, hideglelés, étvágytalanság, hányási inger, gyomorgörcsök. kólika, hátfájás, bőrkiütések stb. Az ily bajok bizony elviselhetetlenekké teszik napjait, de ha nem tesz mielőbb ellene, úgy még súlyos betegséggé fajulhatnak. Ha tehát ezen kórtüneteket megérzi, akkor ne kínlódjék egy percig sem tovább, ne várjon inig késő! Veszély a halasztásban! Legfőbb ideje, hogy baja ellen tegyen! De legyen óvatos! Ne csábittassa el magát, ne használ­jon holmi kétes szereket, melyek nem csak hogy nem segítenek, de legtöbbször a bajt még fokozzák. A bajok okozóját kell gyökerestől kiirtani, beleit rendbe hozni, vérét alaposan megtisztítani s egész szervezetét élén­kéi)!) tevékenységre serkenteni! Ezt pedig oly könnyen érheti el: Nagynevű tudósok felfedezték és hires orvo­sok ajánlják, az egész világon híressé vált szerünket, a HUNYADI JÁNOS PIRULA! az egyedüli szert, mely képes önt alaposan rendbe hozni. Használta bizalommal, nem fogja megbánni! CSAK EGY VAGY KÉT PIRULA! ENYHE, KELLEMES, OLCSÓ! BIZTOS SIKER! Küldjön 1 dollárt levélben alanti elmünkre s mi postafordultával s bérmentve egy családi üvegcsét (100 pirulával) menesztünk címére, ez hosszú időre elegendő önnek és családjának. Avagy küldjön 25 centet levél­bélyegekben, amiért szintén bérmentve egy próba üveget (20 pirulával) kap. Rendelje meg még ma! ANDREAS SAXLEHNER, Dept. R. 130 FULTON STREET, NEW YORK CITY.

Next

/
Oldalképek
Tartalom