Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1913-08-16 / 33. szám
sz. Augusztus 16.__________________AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA GYERMEKEKNEK. A KIS TORKOS. Ida szeretett nyalakodni. Ha keze ügyébe akadt a cukortartó- szelence, legalább egy darabot mindig kivett belőle. Ha anyja az éléskamrába ment, beosont utána ő is, nem nyugodott, mig egy marok aszalt szilvát, befőtt gyümölcsöt, vagy más efélét alattom- ban kézre nem kerített. Anyja már nem is nevezte másképen, mint kis torkos, nyalakodó. Gyakran meg is büntette e miatt a rut szokása miatt; de Ida maradt a régi. Ida nem tudta magát megtartóztatni a nyalakodástól, ámbár maga is belátta, hogy az nagyon rut szokás. Egyszer aztán ugyancsak megkeserülte. A ház mögött nagy kert volt, benne a. méhes. Atyja gondozta ezeket a hasznos állatkákat. Ida egyszer észrevette, hogy atyja levett egy kast a többi közül s abból mézet szedett ki. Ida a mézet is szörnyen szeret te. s rögtön föltette magában, hogy mihelyt az atyja kimegy a kertből, azonnal nyalakodni fog az egyik kasból. Elbújt tehát a kertben és várt. A midőn látta, hogy atyja eltávozik, odafutott a kasokhoz, s egyet leakart venni közülök. Hanem a kas nehéz volt, s a földre zuhant. Mielőtt ijedelméből magához térhetett volna, a kasból száz meg száz méh rohant rá, s arcát, kezét és karját borzasztóan összecsipdesték. Ida sikított, mert a méhcsipések kegyetlen fájdalmat okoztak neki, sirva-riva vánszorgott ki a kertből. Mikor atyja megtudta, hogy milyen meggondolatlanságot követett el, még jól meg is fenyitet- te s nagyon megharagudott rá. Ida megbetegedett, s soká kellett feküdnie. Mire fölgyógyult, bezzeg elmúlt a torkoskodó kedve. — De nem helyesebben tette volna-e, ha előbb hagyta volna el rossz szokását. Ugyan mi szüksége volt eme a kegyetlen büntetésre? Regény KÉT PÁRT KÖZÖTT. — Történelmi regény. — Irta: Kovács Endre. (31-ik folytatás.) — Bizony nem! — erősítette komoly arccal a grófné. — Tudod-e, hogy az uram már napok •óta kerüli az udvart? Mindenki csak azzal kötött belé: hogy : — Elvárom, generális ur, hogy sógora révén valami kis méltósághoz juttat Magyarországon, mivel ezután már úgy is önök fognak uralkodni odaát... Rákóczi idegesén kapta el nén- je picziny kezét, a melyet ajkához szorított. Aztán Aspremont gróf jobbját szorongatta meghatottam — Szegény rokonaim! Mennyit kell szenvednetek miattam. Hát mi a bününk, hogy igy kell vezekelnünk!? — kiáltott fel keserűséggel fátyolozott hangon. Rákóczi Julia egészen az öcscsé- hez hajolt, ismét nyaka köré fonta gömbölyű karjait s mint egy szerető anya, ki a maga végtelen szenvedésében is gyermeke vigasztalására törekszik, becéző hangon súgta fülébe: — Az a bününk, lelkem, hogy a Zrínyi Ilona gyermekei vagyunk. Aztán teljes szépséges mivoltában kiegyenesedett Zrínyi Ilona leánya és arca egyszerre átszellemült annak az érzésnek hatása alatt, mely az ö kuruc lelkét isirét hatalmába kerítette — egy pillanatra. Óh, az a szegény, hazátlan asz- szony, aki a bizonytalanság kétséges reményében ott valahol az or- ság határán várja egy szebb jövő hajnalának pirkadását, csak egy pillanatra láthatta volna * most gyermekeinek eltitkolt érzelmektől kigyult arcát!... 7 De sietni kellett az érzések meg nyilatkoztatásával; Rákóczinak minden fáradtsága ellenére is azon kellett igyekeznie, hogy minél előbb megmutassa magát az udvarnál. Xo hát, hogy minő meglepetést, milyen felfordulást okozott a meg jelenése — az elképzelhető. — Hogyan? — tűnődtek a boszorkánykonyha mesterei — Rákóczi itt merészkedik mutogatni magát, mikor a magyarországi fel vidéken, mint a futótűz harapód- zik megvéről-megyére a kurucz- lázadás? Mások meg az első meglepetésokozta ámulatból felocsúdva, ilyenformán gondolkoztak: — Ez a kujon túljár hetvenkét diplomata eszén is! Elveti az üsz- köt s mikor már látja, hogy tüzet fogva, hatalmas lángokkal hara- pódzik tova, igazi Jánus-areot öltve idejön és Pilátusként mossa a kezeit... Hanem ez úttal alig siklik ki a körmeink közül. Lipót császár egyenes lelkét dicséri, hogy minden alattomos mesterkedés megtört az ő békét szerető bölcsességén. Előzőleg se akart hitelt adni a besugásoknak, hogy Rákóczi hálátlansággal fog fizetni uralkodója jóindulatáért, de az események ugv torlódtak egymásra, hogy már-már ingadozóvá tették a szelíd lelkű uralkodót, a kiről köztudomású, hogy mennyire befolyásolta a környezete. Most azonban, hogy Rákóczi Pécsben termett, egyszerre eloszlott minden kételye, amit páirtfo- goltja iránt mesterségesen támasz tottak s a kis trónörökössel, T. Józseffel együtt valósággal tombolt abbeli örömében, hogy ő mégis csak jobban ismeri Rákóczit, mint mások. . . Hát tagadhatatlan, hogy a sze- lidlelkii uralkodó e magával való megelégedése éppen nem volt ment egy kis önzéstől, amit azonXero kutyám mindig megvár, Üdvözletül ugat, ugrál. Bizony nagyon büszke arra, Hogyha velem jöhet haza. VISELJE EGÉSZSÉGÉT MELLÉNYZSEBÉBEN! A rossz emésztés epebántalmakat okoz, mely viszont SZÉKREKEDÉST idéz elő. Utóbbi azután sok kellemetlen s könnyen veszélyessé válható szervi zavarnak az okozója, úgy mint: szédülés, vértódulás, fejfájás, álmatlanság, hideglelés, étvágytalanság, hányás! inger, gyomorgörcsök, kólika, hátfájás, bőrkiütések stb. Az ily bajok bizony elviselhetetlenekké teszik napjait, de ha nem tesz mielőbb ellene, úgy még súlyos betegséggé fajulhatnak. Ha tehát ezen kórtüneteket megérzi, akkor ne kínlódjék egy percig sem tovább, ne várjon mig késő! Veszély a halasztásban! Legfőbb ideje, hogy baja ellen tegyen! De legyen óvatos! Ne csábittassa el magát, ne használjon holmi kétes szereket, melyek hern csak hogy nem segítenek, de legtöbbször a bajt még fokozzák. A bajok okozóját kell gyökerestől kiirtani, beleit rendbe hozni, vérét alaposan megtisztítani s egész szervezetét élén- kebb tevékenységre serkenteni! Ezt pedig oly könnyen érheti el: Nagynevű tudósok felfedezték és hires orvosok ajánlják, az egész világon híressé vált szerünket, a ja ) HUNYADI JÁNOS PIRULA! az egyedüli szert, mely képes önt alaposan rendbe hozni. Használja bizalommal, nem fogja megbánni! CSAK EGY VAGY KÉT PIRULA! ENYHE, KELLEMES, OLCSÓ! I1IZTOS SIKER! Küldjön 1 dollárt levélben alanti elmünkre s mi postafordultával s bérmentve egy családi üvegcsét (10« pirulával) menesztünk cim-ére, ez hosszú időre elegendő önnek és családjának. Avagy küldjön 25 centet levél- bélyegekben, amiért szintén bérmentve egy próba üveget (20 pirulával) kap. Rendelje meg még ma! ANDREAS SAXLEHNER, Dept. R. 130 FULTON STREET, NEW YORK CITY. A HŰ PAJTÁS.
