Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1913-01-18 / 3. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA VIL. XIV. JAN 18. 1913 No. 3. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja A Ref. Church in tíie U. S. magyar egyházmegyéjének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HARSÁNY! LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész. Fömunkatárs: KOVÁCS ENDRE daytoni ref. lelkész Szerkesztőség és kiadóhivatal: S3ö E. 115th St. New York, N. Y. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósítás, felszólalás és hir­detés e cimre küldendő: Rév. LADISLAUS HARSÁNYI Lakás: 235 E. 115th St., New York. Thelephone 1893 Harlem. Előfizetési árak: Amerikában egész évre...............$2.00 Magyarországra egész évre... $3.00 HUNGARIAN-AMERICAN REFORMED SENTINEL Published Every Saturday by the Board of the Presbyterian Church U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church in the U. S. Editor: Rev. LADISLAUS HARSÁNYI Publication Office: 235 E. 115th St. New York, N. Y. Subscription rates One Year $2, Half Year $1. — Foreign Countries One Year $3, Half Year $1.50 Az Amerikai Magyar Református Egyesület hivatalos lapja. Official Organ of the American Hungarian Reformed Federation. AZ ELNÖK ÉS AZ IDEGEN- NYELVŰ SAJTÓ. William H. Taft az Egyesült Államok jelenlegi elnöke 1913 március hó 4-én leteszi a kezébe ailott kormányzói hatalmat és visz szavonul a magánéletbe, hol mint egyik egyetem egyszerű tanára, vagy mint különböző peres ügyek kel foglalkozó ügyvéd fogja hát­ralévő napjait leélni, el-elgondol- kozván a múlton, a melyből nem marad semmi más a számára, mint az. hogy újságok és a nyilvános­ság előtt mindenkor mint ex-elnök fog szerepelhetni. Március 4-én. mint mondottuk, leteszi az elnök a hatalmat, de mielőtt ezt megten­né eleget akar tenni egy kedves kötelességének, egy korábbi Ígé­retének. Amerikában száz és száz idegen nyelven megjelenő lap van. melyek egy nagy és erős szö­vetségbe tömörültek, hogy igv az egyesülésben rejlő erő utján egy­részt bevándorolt olvasóik boldo­gulásának útjait, másrészt a sa­ját maguk előrehaladását bizto­sítsák. Ez a szövetség, amely tu­lajdonképpen egy modern Baby­lon. mert hisz majdnem az összes élőnyelveken megjelenő lapok ké­pezik a tagjait, minden évben egy társas lakomát rendez, hosrv az amerikai nagy nyilvánosság előtt is igazolja, hogy az idegen nyelvű sajtó valóban nagyon nagy szere­pet játszik Amerika életében. Az ez évi lakomán jelen lesz Taft elnök is, hogy közelebbről megismerkedhessék azokkal a fér­fiakkal, akik szellemi képességeik révén hivatva vannak arra, hogy lapjaik utján bevándorló honfi­társaikkal Amerikát megismertes­sék. A szövetség ez évi lakomája ja­niár hó 25-én fog megtartatni, a nelyen való részvételét Taft elnök szövetség vezetőjéhez intézett következő levelében Ígérte meg: ;he white house WASHINGTON Beverly, Massachusetts, Szeptember 7, 1912 My dear Mr. Hämmerling : 1 have your letter of Septem­ber 6th. inviting me, in the name of your board of directors, to at­tend the fourth annual banquet of your Association on January 25, 1913. at the Kniekebocker Hotel, New Yorwk City. Knowing, as 1 do, the great educational work done by the foreign language press of the United States for the foreign-born citizens and residents, who are mcli a great factor in the upbuild­ing of our country, and knowing personally many of your directors and members, it. will give me pleasure to attend the banquet if at that time it is possible for me to do so. With thanks for your courtesy. Sincerely yours. Win. H. TAFT. Mr. Louis X. Hämmerling, Pres. American Association of Foreign Languages Newspapers. '03 World Building. New York City. (A levél magyar fordítása a kö­vetkező :) Igen tisztelt Hammerling ur: Köszönettel vettem az Öli szep­tember 6-ról kelt szives levelét, melyben a vezetőség nevében, a Szövetség ez idei. 1913 január hó 25-én a Kniekebocker Hotelben megtartandó negyedik évi rendes társasvacsorájára szives volt meg hivni. Tudva azt. hogy milyen oktató és hatalmas munkát végeznek az idegennyelvü lapok az Egyesült Államokban élő honfitársaik kö­rében és hogy milyen óriási ténye­zők ők ez ország életében és előre­haladásában és különben is sze­mélyesen ismerve az önök szövet­ségének számos vezetőjét és tag­ját. igaz örömömre fog szolgálni, a banketten megjelenni, ha csak valami elöreláthatatlan esemény ebben meg nem akadályoz. Köszönetemet kifejezve figyel­mességéért, vagyok Fehér Ház, Washington 1912 szeptember 7-án kiváló tisztelettel Win. H. TAFT. Hämmerling X. Lajos urnák, az American Association of Foreign Languages Newspapers elnökének 703 World Building, New York City.-----o----­“HÜ SZÖVETSÉGESEM." Háborús világot élünk. Igaz ugyan, hogy szülőhazánktól oly messze vetett bennünket a sors, hogy közvetlenül nem lehetünk tanúi azoknak az izgalmas esemé­nyeknek, a melyek a háború elő­jeleként végig söpörnek Európa népein, de azárt minden hazaszál- ó gondolatunk azzal foglalkozik, hogy lesz-e háború. Ha háború lesz. amitől Isten óv­jon bennünket, akkor az nemcsak a monarchia és Oroszország hábo- ruja lesz, mert a különböző véd | \s dacszövetségek folytán a hely­ország oldalán Németország és Olaszország. Oroszország mellett pedig Franciaország és Anglia vonultatnák fel vinnék akcióba hadseregeiket. Ha a diplomaták által kötött szerződéseknek hinni lehetne, (pedig hol van a világon, csak egy becsületes diplomata?) akkor valóban igy kellen“ lennie. Ámde, sajnos, a gyakorlatban egész másként van. Németország­ra. mint szövetségesre, feltétlenül számítani lehet, mert a nagynémet eszmék diadalra juthatása céljá­ból szükségesnek tartja a nagy részben német nemzetiségű Auszt­riát támáogatni. Olaszország népe azonban latin faj. melynek érzel­mei és érdekei homlokegyenest el­lenkeznek a kettős monarchia ér­dekeivel. Olaszország évtizedek óta tagja a hármas szövetségnek és öreg királyunk gyakori kijelen­tése szerint “lüi szövetségesem”, ellenben a köztndat szerint Olasz­ország ‘‘hü szövetséges" voll a da cára is fogát feni Triesztre és Ti­rolra, amelyek lakossága főként olasz nemzetiségű A nagy háború veszélye még koránt sem rnulot* el s igy a háborús hírek idején kétszeresen érdekes ez. az itt le­közölt hir: "RÓMA, jan 9—Olaszország­ban nagy izgatottságot keltett az a hir. hogy Magyarország- Ausztria és Montenegró között megállapodás jött létre, mely­nek értelmében Montenegró a cattaroi öblöt uraló Lowehen hegyet a monarchiának engedi 3. sz. Január Ic­át annak fejében, hogy nem emel kifogást Skutarinak Mon­tenegróba való bekebelezése el­len. A sajtó egybehangzóan ki­jelenti. hogy e megállapodás folytán Montenegró a Monar­chia hűbéresévé lesz. ami az európai békét komoly veszélyek­nek teszi ki. ” Hogy ez a hir tulajdonképpen mit jelent, azt úgy hisszük, nem is kell fejtegetnünk. Röviden szólva azonban annyit mond. hogy Olaszországra a '‘hü szövet­ségesre” egy nagy háború esetén nem annyira mint jóbarátra, ha­nem inkább mint ellenségre lehet számítani.-----o----­HOVA MENTEK? A pocsolyában bugdácsolt a ka­csa, midőn fölötte a hattyúk elrö­pültek. Hirtelen utánuk kiál­tott: ‘Hova mentek?” Messze délre”, volt a válasz. Láttátok már ezt a vidéket?” ‘‘Még nem, de tudjuk, hogy lenni kell ilyen­nek s ott nagyon szép minden, gyere velünk.” Minek menjek, nekem jó itt is, nézzétek mily kö­vér vagyok, maradjatok ti is itt”. ‘‘Dehogy maradunk, bennünk ég a vágy ez ország után, nincs nyugtunk, mennünk kell”. Fur­csa, én nem érzek sem miféle vá­gyat egy ország után, hápogta a kácsa, mit is keressek idegen föl­dön? Ostoba népség!” Ezzel jó mélyre fúrta csőrét az iszapba. A hattyúk pedig kiterjesztett szár­nyakkal vigan repültek távoli céljuk felé. E kis mese igen sokszor ismét­lődik az ember életében. Itt van­nak azok, akik ha ettek, ittak, élveztek, megelégedetten néznek körül, — amott a másik rész, mely a magasság levegője nélkül élni se tudnak. Itt, akik csak a földiek­nek élnek, ott, akik mennyei cél­jukat ismerik, az örökké valóság emberei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom