Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1913-06-14 / 24. szám
8 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 24. sz. Junius 14. GYERMEKEKNEK. AZ ALMAFÁK. Emma és Steve egy-egy almafát kaptak atyjuktól ajándékba. Éppen tavasz volt s mindkét fa tele volt virággal. — Ápoljátok fáitokat szorgalmatosán, — mondá atyjok —- s majd őszszel megjutalmazza a fá- radtságtokat. A gyermekek örültek és ápolták és öntözték szorgalmasan. A fák egyszer csak lehullatták virágaikat. Emma nem törődött ezentúl a magáéval, neki csak addig tétiéit. Öröm volt nézni a fát, úgy virult. Emma fáján semmi örvendeni valót sem lehetett látni, mert el volt hanyagolva, nem öntözte meg soha és csoda, ha egészen ki nem pusztult a nagy szárazság miatt. Eljött az ősz. Egy napon mondá apjok: Xos gyermekek, ma megnézem a fáitokat, hogy viseltétek gondját, jer- tek a kertbe. Steve örvendve kapaszkodott apja karjába s vidáman beszélgeÁsott, kapált. . . szett, a míg virágzott. Bezzeg Steve gondját viselte az ő fájának most is s a hernyókat, melyek a leveleket, hajtásokat pusztították, leszedte a fáról s megölte. De Emma nem bánta akárhány hernyó nyüzsög is az ő fáján, mert nem szeretett a kertben dolgozni. Bezzeg a kis Steve örült, ha kiszaladhatott a kertbe, hol egész nap ásott, kapált, úgy a mint kellett. Nyáron nagy szárazság volt, hét számra nem esett eső. Steve fája azért mégis csak virult, mert a kis szorgalmas fiú nem rostéit minden reggel és este vizet hordani a távol eső kútról, s megöntözte a fa gyökerét, befecskendezte levetett vele. Emma kedvetlenül, aggódva ment utánok. Már messziről meg lehetett látni a két fa között a különbséget. Sieve fájáról szép piros arcú almák mosolyogtak. Emma fáján néhány fonyadt gyümölcs restelkedett a majdnem lombtalan száraz gályák közt. — Látom már, ,— mondá az atya — melyik gyermekem a szorgalmas. s melyik a hanyag. Ezzel megcsókolta Stevet, s neki ajándékozott még egy érett szilvával megiakott szilvafát is. Emma szégyenkezve állt ott, ő nem kapott semmit, mert a lusták rém érdemelnek jutalmat. Regény KÉT PÁRT KÖZÖTT. — Történelmi regény. — irta: Kovács Endre. (22-ik folytatás.) — Nem lehettem olyan szeren esés, — szerénykedett Mentonika, — különben is ápertén mondva, nem igen érdeklődöm az asszony- személyek iránt. — Oh, maga vén kapucinus, hát azt hiszi, hogy én ezt el fogom hinni magának. Iíehehe... Na de hagyjuk most a tréfát. A dolog sürgős! Ő eminenciája megállva, homlokára szorította kövér kezét, miközben hol elkomorult, hol meg feldeiiilt az arca. Végre Mento- nika előtt megállva, ilyen formán adott kifejezést elismerésének: — Szaprament Xikamento! Ezt nagyon jól csinálta ! Meg vagyok elégedve. . . — Én is, — motyogta úgy magának és magában Mentonika. VII. Rákócziék itthon. Végre teljesült a szépséges hesseni Amália óhajtása. Rákóczi még a tél beállta előtt hazahozta ifjú feleségét szép Magyarországba. Az első állomás Amália asszony második hazájában Sárospatak volt. Itt töltötte az ifjú pár — végre zavartalanul — mézes he- teit, noha már három hónapos házasok voltak. De hát, amint tudjuk. ez a három hónap éppen nem mondható teljes boldognak az ifjú Rákóczi és neje életében. Nagy mulasztás volna azonban némely dolgot felderítetlenül hagynunk, annyival is inkább, mert bizonyéra érdekelni fogja az , olvasót, hogy az előbbi fejezetben elmondott dolgok hogyan nyertek oly gyors elintézést, hogy Rákóczi pár hét alatt — legalább Lipót király előtt — ismét grata persona lett? És ha azt akarjuk megtudni, hogy ezek a dolgok, hogy és miként lettek elintézve, vissza kell térnünk Mentonikáhöz. Ez a titokzatos ember valósággal diplomata módjára mozgatta alakjait, mint valami sakkfigurákat. A mint tudomásul vette a Rákóczi ellen indított hajszát, ö is azonnal készen volt tervével. Legelőbb is Aspremontékat kereste fel. Hogy miképpen jutott be hozzájuk, azt már sejthetjük. Önként felajánlotta magát, hogv a renitensek hangulatát ki fogja kémlelni. Ajánlatát természetesen nagyon kegyesen fogadták. Eképen jutott aztán tudomására, hogy valójában mik is indították a bécsi udvart arra, hogy Rákóczi ellen fellépjenek. Továbbá azt is megtudta Aspremont gróftól, hogy az udvari cselszövény ellen megtorlással is lehetne élni. És a nemes gróf nem is számított rosszul, mikor a darmstadti hercegnővel tervezett házasság meghiúsítását tartotta legjobb tromfnak. Maga Rákóczi erre nem is gondolt. Mentonika hát Aspremon- téktól egyenesen Rákóczihoz ment ahol már találkoztunk vele s nagy jából tanúi voltunk a viszontlátás örömének. Azok után még, amiket már úgy is tudunk, Mentonika elmondta Rákóczinak, hogy Aspre- montékkal miben állapodtak meg, és hogy a csinos kis sakkhuzás mozgatója, végrehajtója majd ő. Mentonika lészen. Dehogy is irta Rákóczi az említett appellálást a királyhoz! — Meg aztán, hogy igy meg ugv fenyegetődzött, mint a hogyan a derék kuruc ő emineneiájának olyan jól lefestette! Arról szó sincs. Tudjuk, hogy ERŐLTETÉS SZÉDÜLÉS KÓLIKA SZORULÁS SZÉKREKEDÉS ellen egyedüli szer Purgaret A HÁZI ORVOS VÉR ÉS GROMOR- TISZTITó GYÓGYCUKORKA Ez A VÉRT KITISZTÍTJA, A GYOMROT ÁTJAVITJA.J 100 darab bérmentve $1.00 Fiatal és öregeknek hasznosig Az egész háznépnek szükséges ! Tegye borítékba a dollárt^ és cimezze igy: 5Vörös Kereset Patika* 8901 BUCKEYE ROAD Cor. 89 St. CLEVELAND, OHIO.
