Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1913-06-14 / 24. szám
24. sz. Junius 14. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA X Mi újság a nagyvilágban? szép napon Balázs finom uj puskát vett ts vállára vetve, büszkén sétált vele végig a falun, ki egészen az erdőbe, mint a falu erdőkerülője. És attól a naptól kezdve megint fogyott a vad a gróf erdejéből, vakarta is Rostás Mihály az üstökét, a ravasz Balázs pedig a markába nevetett. A vad fogyott, egyre fogyott, végre a grófnak is feltűnt és ismét kilátásba helyezte Rostásnak az elcsapást, hiába erősítette Rostás, hogy a vad átvált a szomszéd! erdőbe, mert odacsalogatják, etetik. Beszélhetett a grófnak, ez nem volt fontos, csak az volt fontos. hogy a vad pusztul. Lehorgasztotta Rostás nagy, kerek fejét és töprengett, hogy mitévő legyen, végre is lassú léptekkel elindult a gazdák erdeje felé. A mesgyén, a határkövön ült Balázs és pipázott, mellette a fűben, — a gazdák oldalán — két fácánkakas feküdt összekötve, ezeket nézte Balázs, mikor figyelmes lett a lassú, kemény léptek zajára. Felnézett és egv hirtelen mozdulattal leakasztotta a válláról a fegyvert, majd lassan a földre eresztette, mert a közelgő ember nem irtás, mint Rostás Mihály, — csak a vállán hordta a puskát. Balázs csöndesen pipázott, Rostás pedig megán, előtte és illedelmesen köszöntötte, majd igv folytatta: — Hallja kend, Balázs bátya, mtgóérném kendet valamire, ha megtenné! — Hm. -—' volt a kicsinyló biztatás. — Ne lőj je ki kénd az összes vadat az erdőből, mert elcsapnak. — Mi közöm hozzá, — aaca válaszul kielégítette: kárörömmel a paraszt, — ha a grófnak vad kell, hát vegyen. És azután én lövöm ki a vadat ? — Ki más, ha nem kend, erős- ködött Rostás, — csak kend tud olyan finomul bánni a fegyverrel. Balázs büszkén emelkedett föl íi kőről és nagyot fújt a pipájából. azután lehajolt a két fácánért. — Sebaj, — mondotta nagy nyugalommal. -— legalább megtanulod. hogy kinek a kezébe való a puska, — azután agyarára csapva pipáját, ellépegetett.,De csodálatosképpen, azóta kímélte a vadat. AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET az egyetlen olyan református szervezet, a mely az ecósz ország reforinátusságát egy fáhorhn gyűjti ás tagjairól szeretettel ifuru1n*kfWUk. Király és üzletember. Manapság már az uralkodók sem idegenkednek az üzleti vállalkozásoktól, mert hát bizony úgy jó, ha a pénz forog és jövedelmez. Az ilyen gyakorlati érzékű fejedelem a kis Montenegró derék uralkodója, Miklós király, aki már sok tanu- jelét adta kiváló üzleti szellemének és jól ki tudja aknázni helyzetének előnyeit. Ismeretes ugyanis, hogy Miklós király több pénzügyi vállalatnak áll az élén, mi több, a cettinjei Palais Hotel igazgatóságának is elnöke. A jó mon- tenegróiak érzik is, hogy ily nyílt kalmárkodás mégsem illik egy nép uralkodójához s bizony nem titkolják bisszankodásukat és rosszalásukat. Egyszer egy amerikai milliomos tévedt Miklós görbe országába és meggondoloatla- nul elárulta, hogy odahaza ő is király. Másnap megütközéssel tapasztalta, hogy a szállóban dupla árakat számítottak neki. Állítólag maga Miklós király állitotta volna össze a számlát és sajátkezűig számította fel a fehérnemű, a csokoládé, a gyertya stb árát — duplán. . . Valahányszor pedig va k.mely külföldi nagyhatalom megbízottja mutatja neki a megbízó levelét, Miklós soha el nem mulasztaná ezt a kérdést: — Melyik szállóban bérelt lakást? Csak azért kérdem, mert Cettinjében egyedül a Palais Hotel felel meg az ön méltóságának. A király unokaöccse. Hasábos tudósításokban, nagy garral adják hírül az újságok, hogy gróf Walstten Kansas Cityben feleségül vette Smith Jameson George chicagói kereskedő leányát, Miss Olivet, ami azért szenzáció, mert i gróf — igv mondja ő maga — elsőizii unokaöccse Ferenc József királynak. Az újságírók megrohanták a fejedelmi férfiút, aki szívesen elbeszélgetett velük előkelő származásáról, végül pedig ekképpen nyilatkozott terveiről: — Elutazunk Chicagóba és onnan világköriilüi útra megyünk. Közben meglátogatjuk Bécsben Feri bácsit is. A ifjú férjnek gyára van Chicagóban, szóval nemcsak olyan egyszerű szélhámos. Olive kisasz- szonynyal három hete ismerkedett meg Coloradoban. Három nap alatt eljegyezte és rögtön esküvő lett a dologból. Katasztrófa egy haldokló ágyánál. Az északolaszországi Oastigliona Fiorentíában súlyos szerencsétlenség történt. Egy Menzi nevű ötvenöt éves özvegy asszonyt .aitak el a halotti szentségekkel. A szel tartás alatt részben a beteg szobájában, részben pedig az előcsarnokban mintegy száz ember, a halott rokonai és szomszédai térdeltek és imádkoztak. A szertartás vége felé a padló a túlságos megterhelés következtében beszakadt és ötven ember, köztük a haldokló, a mélységbe zuhant. A pap és többek belekapaszkodtak a padló egy épen maradt részébe és igv menekültek meg a lezuhanástól. Nagy rémület támadt. Az özvegy, aki már úgyis a végét járta, meghalt. A lezuhantak közül huszonhat ember súlyosan, a többiek pedig könnyebben sebesültek meg. Tisza és a munkásházak. Aradon már több mint nyolc éve indult meg az a mozgalom, amelynek célja állami támogatás mellett munkásházakat építeni. Azóta igen sokszor szó esik ott erről az okos tervről s a munkások nem igen engedik meg, hogy napi rendre térjenek fölötte. A polgár- mester, aki nagymunkásbarátként szerepel, meg-megismétli Ígéreteit de nem sok eredménynyel. Mikor a lakásuzsora által kizsákmányolt munkások mindennapi javítani akartak helyzetükön, még attól sem riadtak vissza, hogy Arad képviselőjéhez. 1. Tisza Istvánhoz forduljanak, akiről ott azt hiszik, hogy az országnak koronázatlan királya. A Nagyur a hozzá menesztett küldöttséget annak idején nagy leereszkedéssel fogadta, s megígérte, hogy a mint az ország dolgai rendbe jönnek, az aradi munkásházak építéséhez nyomban hozzá fognak. Azóta a bihari duhaj már többször tett olyan kijelentést, hogy az országban mindent rendbe hozott, amiben van egy kis igazság, mert hiszen a képviselők kidobása véget ért, a képviselőház disz darabontjait stervezte, a házszabályokat megcsinálta és sok minden más egyebet elvégzett. Az aradi munkások tehát nagy reménykedéssel váriák. hogy Ígéretét beváltja, de hát a szegények csalódtak és most keserves panaszokban adnak kife- íozést ama meggyőződésüknek, hogv gonosz a világ, mert immár a dicsőséges uralkodó I. Tisza Istvánban sem lehet bízni. Gyermek katasztrófa. Megrendítő szerencsétlenség történt a szatmármegvei Béltekhódos községben a minap. Öt iskplásfiu, névszerint Szírbe Mihály, Csoto Tivadar, Németh Pál, Varga Dezső, Juhász Aladár a patak partján játszottak. A folytonos esőzéstől aláásott part beszakadt alattuk, a gyermekek a vízbe estek és mind az öt gyermek megfulladt. Az eset a községben nagy megdöbbenést és részvétet keltett. Rejtélyes csontvázlelet. A lugo- si Sétány utcában lei omboltak egy régi, az árvíz által megrori- I gált bérházat, hogy helyén egy uj I épületet emeljenek. Midőn a mun kások a ház alapzatánál ásásokat végeztek, a kapu bejárata alatt mintegy húsz centiméternyire az egyik munkás csákánya a puha talajban kemény tárgyba ütődött. Rögtön megnézte a felásott helyet és észrevette, hogy ott egy emberi csontváz fekszik. A pallér azonnal értesítette az esetről a rendőrséget, melynek képviselet'ben Halász Dezső rendőrkapitány és dr. Vincze Aladár városi tiszti orvos ment a helyszínre. A megejtett vizsgálat megállapította.hogy a lerombolt épület 22 évig állott a helyén, az orvos pedig konstatálta, hogy a talált csontváz mint egy harminc éve lehetett a földbe elásva. Mindamellett érthető izgalommal tárgyalják a városban a rejtélyes esetet, mert a csontváz körül koporsó-maradványnak sem mi nyomára nem akadtak. Ha a gyermekek cigarettáznak. Jászberényben leégett Buss János háza és pajtája. A tüzet a gazda három kis fia okozta, akik a pajtában titkon cigarettáztak. A középső fiú, László, a pajtában levő szalmarakás tetején füstölt. A másik kettő egyszerre észrevette, hogy a szalma égni kezd, kiosont a pajtából és hogy meg ne tudják, hogy ők jártak ott, betették az ajtót. A hazbeliek csak akkor vették észre a tüzet, mikor már a pajta nádteteje is lángolt és a lakóházak tetőzete is tüzet fogott. Mindkét épület teljesen elpusztult. A romok szétszórása után ráakadtak a kis fin megszenesedett holttestére. Szerencsétlenség egy iskolaépítésnél. Ráckanizsán az iskolaépítésnél a minap eddig meg nem állapított okból összedőlt az állvány. mely maga alá temette Lehár István épitőmunkást és Lyuk Verona munkásnőt, akiket haldokolva húztak elő az állvány romjai alól. Ezeken kívül még több munkás szenvedett jelentéktelen természetű sérülést.
