Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1913-01-11 / 2. szám
4 \ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 2. sz. Január 11. VOli. XIV. JAN. 11, 1913 No. 2. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja A Ref. Church in the U. S. magyar egyházmegyéjének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HAR,SANYI LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész. Főmunkatárs: KOVÁCS ENDRE daytoni ref. lelkész Szerkesztőség és kiadóhivatal: 235 E. 115th St. New York, N. Y. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósítás, felszólalás és hirdetés e címre küldendő: Rév. LADISLAUS HARSÁNYI Lakás: 235 E. 115th St., New York. Thelephone 1893 Harlem. Előfizetési árak: Amerikában egész évre...............$2.00 Magyarországra egész évre... $3.00 HUNGARIAN-ÁME RICAN REFORMED SENTINEL Published Every Saturday by the Board of the Presbyterian Church U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church in the U. S. feditor: Rev. LADISLAUS HARSÁNYI Publication Office: 235 E. 115th St. New York, N. Y. Subscription rates One Year $2, Half Year $1. — Foreign Countries One Year $3, Half Year $1.50 Az Amerikai Magyar Református Egyesület hivatalos lapja. Official Organ of the American Hungarian Reformed Federation. Beteg a király. 83 év nyomja Magyarország agg királyának vállát. Szép kor, nagy kor az, a melyet a Teremtő eddig is osztály részéül adott öreg urunknak, a kit hűséges magyar népe bizony még sok-sok esztendőn szeretne, mint uralkodóját tisztelhetni. A közmondás azt mondja: „Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja“. így vagyunk az öreg királyunk betegségéről szóló hírekkel is. Hiába cáfolják, a napnap melletti rossz híreket, hiába sétáltatják a schönbrunni kastély folyosóján a koronás aggastyánt, hiába írják, hogy audenciákat ad, mégis csak megállapíthatjuk,hogy közeleg a sok vihart, vészt és bánatot megért ősz uralkodónknak vége.. Lehet, hogy népei megnyugtatására sétál egy-két percig, lehet, hogy egy-két órán át még tel- jesiteni tudja, az uralkodással járó kötelezettségeket, de a vég máé ott leselkedik a közelében, az a vég, a melyet aggkori végelgyengülésnek hivnak az orvosok. És akkor, amidőn e riasztó' hírekről mi is beszámolunk, bizonyára sok-sok ezer ideszakadt honfitársunkkal egyetemben azért fohászkodunk, hogy még soká éljen az öreg király, kinek halála nemcsak mély gyászba öltené népei millióit, hanem oly válságos helyzetet idézne elő szülőhazánkban, a melytől Isten óvja azt. A magyar virtus. Évekkel ezelőtt az egyik magyar napilap naptárában, egy igen érdekes és sok részben tanulságos cikk jelent meg az amerikai magyar burdos házakról. Akkoriban, mikor az a cikk megjelent, igen sokan felszólaltak az ellen, bogy igy meg úgy, még sem járja, hogy egy magyar lap .igy Írjon a magyarságról. Szó sincs róla, jól tudjuk, hogy a legtöbb burdos házra szükség van, mert hisz az itt boldogulást kereső magyarok legtöbbje család nélkül jött ebbe az országba, a hol nyelvtudás és helyiszokások hiányában ugyancsak reá van utalva honfitársaira. Ámde mégis az a cikk sok tekintetben igazat mondott, mert ha nap-nap után végig lapozunk egy amerikai magyar napilapot, hát bizony aligha van oly nap, amikor valami burdosházbeli drámáról vagy tragédiáról ne lenne szó. Sajnos, hisz minden szépitgetés nélkül be kell ismernünk, hogy a burdosházbeli társas élet már soksok becsületes magyar embernek a vesztét okozta. A sör, bor, pálinka sokszor rendez szóváltásokat, amikből verekedés támad, melynek befejezéseid előkerül a bicska, vagy a revolver s a vége emberhalál és hosszu-hoSszu idegen földön, idegen emberek közötti keserves raboskodás. Legutóbb egy lackawannai burdosházban egy pöhár sörön tűzött össze egy Vincze meg egy Marzolics nevű magyar és a vége emberhalál lett Yinczét kilenc sebből vérezve haldokolva vitték el a csatatérről. Ez az eset egy mindennapi eset, a melyet nem is tettünk volna szóvá, ha nem tudnók. hogy az ilyen szomorú eseteknek e§ak az ital és az idegenben is megőrzött magyar virtus az okai. Igazi egyenlőség. Néhány héttel ezelőtt mi is irtunk egy hosszú nevű spanyol hercegről. aki állítólag a spanyol király rokona s a kit dacára királyi rokonságának mégis csak Ellis Islandra vittek, a hol (külön szobától való kedvezménytől eltekintve) éppen olyan bánásmódban volt része, mint mondjuk Magyar -Jánosnak, a ki éppen most jött az óhazából, hogy itt '.tenyeret, megélhetést keressen. A Herceg urat éppen úgy fogva tartották Ellis íslandon, mint más földi halandót s éppen úgy nem hitték, hogy kívánatos bevándorló, mint ahogy, egy nemzetközi csalóról sem hiszik azt. Végül több napi fogva- tartás után mehetett szabadon a büszke spanyol nr, a kinek késő utódai is szégyenkezve fognak arra az időre visszagondolni, a mikor ősapjuk megismerkedett az egyenlőség elvén felépült amerikai törvényekkel. Mindezeket pedig abból az alkalomból írjuk, hogy most egy még nagyobb urnák egy délamerikai köztársaság egykor vaskezü elnökének is ugyancsak meg kellett ismerkednie Ellis Island szépségeivel. Castró urnák is törvény, a törvény, mondja,a bevándorlási hatóság. És ez igy nagyon is rendjén van és hogy ezt tapasztalhatjuk. ennek csak mi örülhetünk legjobban, mert hisz csak az óhazabeli „törvény ide, törvény oda, én ur vagyok“ állapotokra kell visszaemlékeznünk, hogy kalap levéve ismerjük el, hogy Ellis Islan- don bár szigorúan járnak el, de a törvényt egyenlően alkalmazzák úrral és szolgával szemben egyaránt. Mit ér az uj magyar választójog? Hazulról kapott hírek szerint, Lukács László miniszterelnök elkészült az uj választójogi törvény tervezettel, mely bizonyos reformokat Ígér ugyan, de a választók számát csak körülbelül egy millió val készül megnövelni. E kis cikk keretén belül nem lehet célunk árról vitatkozni, hogy az általános, titkos és egyenlő választói jog üdvös volna-e Magyarország népére és fejlődésére, vagy sem, de azért határozottan megvallhatjuk, hogy annyi esztendei várakozás után más választói jogot vártunk volna, mint azt, hogy az eddig a jogokból kitagadott nép közül csak egy milliónak adnak olyan szavazati jogot, mely a titkosságot is nélkülözi Természetesnek találhatja tehát minden magyar ember, hogy ezekkel a hírekkel kapcsolatban az a tudósítás is érkezik, hogy az igazságügyminiszter, a ki ezzel a csekély reform mai egyet nem ért, lemondott, sőt, hogy az eddigi munkapárti többség bomladozni kezd. a pártból való kilépés utján fejezvén ki rosszalását e korcs törvénytervezet ellen. Mindezek pedig akkor történnek Magyarországon, a mikor a férfi népség szine-java fegyver alatt várja a döntést, a mely a háborút vagy békét hozza arra a népre, a melyre kötelességeket oly szívesen rónak Magyarország urai, de a melynek jogokat adui soha sem akartak. □ □ Kinek adod pénzedet? „Édes apám ! igy szól egy reggel a gyermek atyjához, kérem adjon nekem 2 dollárt, uj kalapra volna szükségem.“ „Nem adok, válaszol röviden az atya, szükségem van a pénzre.“ A kis leányka csalódottan, szomorúan megy iskolába, az apa pedig műhelyébe indult. Útközben találkozott egyik barátjával, aki egy pohár sörre behívta a vendéglőbe. Távozáskor megkérdi a vendéglőst, hogy mivel tartozik. „Két dollárral“ volt a váasz Abban a pilanatban, melyben a pénzt az asztalra helyezte, dalolva, ugrálva jött a vendéglős leánya s igy szólt: „Apám nekem 2 dollár kellene az uj kalapomra.“ Jól van, felelt a vendéglős és az asztalon fekvő pénzt átadta leányának, aki nevetve szaladt ki a korcsmából. . A férfi szive összerezzent, zavartan lépett ki a vendéglőből, gondolatai körülbelül ezek voltak: Gyalázat volt tőlem, hogy saját gyermekem kérését megtagadtam s pénzemet elhordtám a vendéglős leányának kalapjára. Soha többet nem viszem a pénzemet korcsmába ! S az ember megtartotta szavát. Hány ilyen apa van, aki évről- évre elhordja keresményét a korcs mába és segít, hogy a korcsmáros és családja szép, jó ruhába járjon, inig a saját felesége, gyermekei odahaza nélkülöznek, nincs betevő falatjuk, nincs, jó ruhájuk. KISSEMIL á BRNKfíR \f04Second flve \ NEW YORK.
