Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1913-03-29 / 13. szám
4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 13. sz. Márciús 29. Vol. XIV. March 29, 1913. No. 13. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja A Ref. Church in the U. S. magyar egyházmegyéjének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész. Főmunkatárs: KOVÁCS ENDRE daytoni ref. lelkész Szerkesztőség és kiadóhivatal: 235 E. 115th St. New York, N. Y. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudősitás, felszólalás és hirdetés e címre küldendő: Rév. LADISLAUS HARSÁNYI Lakás: 235 E. 115th St., New York. Thelephone 1893 Harlem. Előfizetési árak: Amerikában egész évre...............$2.00 Magyarországra egész évre... $3.00 HUNGARTAN-AMERICAN REFORMED SENTINEL Published Every Saturday by the Board of the Presbyterian Church U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church in the U. S. Editor: Rev. LADISLAUS HARSÁNYI Publication Office: 235 E. 115th St. New York, N. Y. ö Subscription rates One Year $2, Half Year $1. — Foreign Countries One Year $3, Half Year $1.50 Official Organ of the American Hungarian Reformed Federation. ggBBgaasai közötti időben, hogy változtatta meg a napi sajtó a véleményét, arról igazán érdemes pár szót szólam. Dr. Friedmann ideérkeztekor Így írtak a lapok: “Megérkezett Dr. Friedmann, aki azt állítja, hogy a tüdővész gyógyszérumát felfedezte’’, egy héttel később az első kísérletek után: “Dr. Friedmann, az állítólagos szérum feltaláló, olyan ideges és olyan hozzá- nemértő módon kezelte a betegeket, hogy kartársai közül többen “ faker’ ’-nek (csalónak) mondták.’’ A szérummal beoltott betegek kezdetleges javulásakor: “A hires szérumfeltaláló olyan fogadtatásban részesült, a mely őt megillette...” A további oltások után: “Most már az orvoskörök is beismerik, hogy Dr. Friedmann széruma nagyszerű hatású.” Végül most, amidőn az összes beoltott betegek állapotában oly óriás javulás mutatkozik, díszesebbnél díszesebb jelzőkkel illetik őt, most már: híres nagy felfedező, tudós, stb.” lett belőle. Ilyen az amerikai napisajtó, a mely mindent lekicsinyel, mindent leránt, mindenről véleményt, Ítéletet mond, még mielőtt eredményeket látna. Közben pedig a tüdővészesek óriási táborban nap- ról-napra nő a reménység, bízván, abban, hogy Dr. Friedmann nemcsak állítja, hogy felfedezte a gyógy szérumot, hanem tényleg fel is fedezte azt. Ha pedig a reménység nem puszta reménység marad, hanem való lesz belőle, akkor Dr. Friedmannról úgy fog a hálás utókor szólani, mint az emberiség legnagyobb jótevőjéről.-------o—— URALKODÓNAK LENNI JÓ DOLOG. A sz'egényV hétköznapi eletet élő ember ajkáról hányszor hallatszik a feltörő sóhajtás: “Ha én lennék a király.” Igen. Bevallhatjuk, irigyeljük és féljük a királyokat, az uralkodókat, akikben gyakran földöntúli lényeket látunk, akikről álmodozunk, mint olyanokról, kik hatalomban, gazdagságban, minden földi jóban duskálkodhatnak. mert csak az uralkodással járó pompát, hatalmat, gazdagságot látjuk, de nem látjuk meg az uralkodók ezernyi gondját, a kor- IHiányzással járó kainkat, a m°- I Ivek gyakran a leghölcsebb és legigazságosabb uralkodókat arra kényszerítik, hogy hatalmi okokból a nép. java ellen tegyenek. — Nem látjuk az ezernyi veszélyt, a Jmely egy uralkodó életét fenyege- Iti. Az anarchizmus, nihilizmus tanai fennen hirdetik, királyokat Dr. FRIEDMAN.N Az emberiség millióinak reménye ma egy fiatal orvos: Dr. Friedmann, aki tizennégy évi kísérletezés után most kilépett a nagy nyilvánosság elé és hirdeti, hogy megtalálta a legtöbb áldozatot követelő és legpusztítóbb betegség, a tüdővész gyógyításának módját. Dr. Friedmannt hazájában, Németországban, meglehetős lekicsinyléssel kezelték orvostársai és nem valami nagy sikert jósoltak fölfedezésének. Az iránta mutatott nagy ellenszenvet látva' Dr. Friedmann, hajóra ült és átjött hozzánk, az előítéletektől mentes Amerika lakóihoz. Bár a tudós doktor már hetek óta itt él körünkben, még sem tudnak még orvostársai sem véleményt mondani, de azért már minden jel arra mutat, hogy Dr. Friedmann felfedezése korszakalkotó lesz a tüdővész gyógyítása terén. A szakkörök és magánosok most tehát egyelőre még mindig csak a várakozás álláspontjára helyezkednek, előbb eredményeket akarnak látni és csak azután akarnak Ítéletet mondani. Igv múlnak a Dr. Friedmann szérumával való kísérletezés közben a napok, és hogy a várakozás ölni, uralkodó családokat kiirtani bölcs és igazságos dolog. A napokban orvul meggyilkolt György görög király egyszerű, nemesen gondolkozó és egykor nagy nevű nemzetének, bölcs uralkodója volt, aki szegény országnak uralkodójaként valóban csak az uralkodás gondjainak, nem pedig a pompának élt. És mégis megölték, mert az elv gyilkolást parancsol. ' Bizony, még sem oly jó dolog királynak lenni.-------o------DURAZZÓ. Durazzónak, e fontos adriai-tengeri városnak jövendőbeli hová- tartozandósága immár eldöntött kérdés. A török fegyverekről szóló mai kedvező jelentések ellenére 1 se lehet immár még csak halvány remény sem arra, hogy európai Törökország eme része a szultán kezén maradjon. Az európai diplomácia is megegyezett, hosszú súrlódás után, Albánia, függetlenségében, valamint abban, hogy Durazzóra hiába fenték a szerbek a fogukat. De hogy finom falat lett volna számukra, kitűnik ottani konzuli hivatalunk, évi jelentéseiből. Az 1911. és 1912. évi forgalom nem volt rendes, mert az albán fölkelés, a kolera, a rossz termés, az olasz-török s utóbb a balkán-török rablóhadjárat megzavarta, de 1910-ben a durazzói export értékét b.7 millió frankra becsülték, melyből Ausztria 60, Törökország 18, Olaszország 16, Mon tenegró pedig 2.4 százalékkal részesedett. Főexportáru volt az olívaolaj 2.6 millió frank értékben, baromfitojást hétszázezer frank értékben vittek el Durazzóból az osztrák és olasz kereskedők, a kik 2—4 fillérért vásárolták össze a meglehetős silány árut. Gabonát, főleg tengerit hatszázezer frank értékűt vittek Dalmáciába és Montenegróba, vágó- és haszonállat 220.000 frank értékben ment Olasz országba, a bőrt és gyapjút pedig mintegy 400.000 frank értékben életbe. Az osztrák Lloyd 1910-ben Olaszország részesedése 16 százalékról 28 százalékra emelkedett, természetesen Ausztria rovására, mely a koleraveszedelem miatt forgalmi korlátozásokat léptetett életbe. Az osztrák Lloyk 1910-ben 0 ő millió frank értékű árut rakott ki és be Durazzóban. vagyis 6b százalékát a kikötő összes fórumának. Gőzös 1911-ben 278 fordult meg Durazzóban 218.04b tonnatartalommal. melvből 178 809 tonna a 171 osztrák és 99.160 torna a olasz gőzösre esik. AnHia és Törökország 16—16 gőzössel szerepe] tek a durazzói forgalomban. Görög, montenegrói és török vitorlások körülbelül egy millió frank értékű állatot, fát, szénát és gabonát hoztak Durazzóba. Textilárukból ,1910-ben két millió frank értékű volt a behozatal, ebből azonban az oroszlánrész Angliára és Olaszországra esett, az osztrákok csak háromszázezer frank értékkel részesedtek. Megjegyzendő, hogy ily árukat Szaloniki is szállított Durazzóba, még pedig 700.000 frank értékben. A szalöniki áru többnyire osztrák, olasz, angol és német eredetű. A gyapot- és kéz- miiáru 1.25 millió frank értékben Angliából és Szalonikiből érkezett. Vas- és acéláruk százezer frank értékkel szerepelnek a behozatalban, köztük négy darab eke Magyarországból egy szénaprés és 2000 frank ára kasza Ausztriából Az osztrákok papirost, bőr- és üvegárut, az olaszok lisztet visznek Durazzóba. Az olasz lisztet kiválónak tartják s keresik. Magyar ország zománcedényt szállít, de ebben is túltesz rajta Ausztria. A gyarmatáru nagyrészt Triesztből jő, Fiúméból alig valami. NE ÍTÉLJETEK. Newton, a hires természetvizsgáló egyszer lakást változtatott. Vele szemben egy nő lakott, a ki nem tudott Newtonról semmit. Ha néha tekintete a szomszéd ablakára esett, igen különös dolgokban volt ilyenkor része. Fejét csóválva távozott el legtöbbször az ablaktól. Valamelyik nap vendéget kapott s annak részvétteljesen panaszolta, hogy a szomszéd lakásban egy bolond lakik, ki egész nap. szappanbuborékot fuj. Az idegen ismerte Newtont s mosolyogva világosította fel a nőt, hogy az nem bolond, hanem hires természettudós, ki a fénysugarak törését tanulmányozza. Tgy gondolkodik a világ is. Amit nem ismer, nem foghat fel, arra hamar kész lesújtó ítéletet mondani. Tgy volt az régen is, igy van ez ma is. A láthatatlan élő Tsten iránt a mai kor emberének nincs érzékei S mihelyt valaki e láthatatlan hatalom mellé áll, bolondnak, különcnek tartják, mert nem képesek őt felfogni. Valamint a természet erői csak akkor bírnak rámnézve jelentőséggel. ha alkalmazásba veszem azokat, igy van az ember is. aki az isteni erőket igénybe veszi. Megváltozik, máskép érez. gondolkodik, cselekszik, mint környezete. Ez a környezet aztán, mely az isteni erőkről mit sem tud, elitéli azt, amit felfogni nein képes.
