Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-24 / 8. szám

XIII évfolyam. Megjelenik minden szombaton. Published Weekly on Saturday. 8. sz. OXJ NEW YORK, N. Y„ 1912 FEBRUÁR 24. Entered as second-class mater Oct. 28, 1910 at the Post Office at New York, N. Y., under the act of March 3, 1879. Felelős szerkesztő: HARSÁNY! LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész. 0 A REFORMÁTUS EGYESÜLET. Lapunk legutóbbi számában közöltük az Amerikai Magyar Re­formátus Egyesület egyik vezető­jének levelét, melyben igaz és ko­moly szavakkal mutatott rá az amerikai magyar reformátusság legsürgősebb teendőire. Éhez a levélhez semmiféle megjegyzést nem tettünk, mert annak minden sorát mi is csak 'helyeselni tudjuk, mert belátjuk azt, hogy itt az ide­genben, önként választott uj ha­zánkban összetartással, hittestvé­reink iránti szeretettel mindent megvalósíthatunk, ami jólétünket és boldogulásunkat elősegítheti. A református egyesület e vezető férfia azt irta cikkében, hogy egy református kórházra nincs szük­ség, mert a beteg talál mindig kór­hazat, a hol humánus bánásmódra és jó ápolásra találhat. A levél e pontja előbbi számainkban megje­lent és a kórház ügyében Írott cik­keinkre vonatkozik. E cikkekben szó volt egy itt, New Yorkban fel­állítandó református kórházról, valamint a felállítandó magyar kórházról is. Mi ekkor mondottuk is, hogy egy felekezeti kórház fel­állításának még az eszméjét is szívesen mellőzzük, mert bízunk abban, hogy a magyar kórház mindannyiunk őszinte örömére mielőbb megvalósul. Kijelentet­tük, hogy e kórház ügyét mi is szi­! vesen támogatjuk, dacára annak, hogy a pres by tér ián egyházak ál­tal itt New Yorkban fentartott nagy és modern kórház bármikor megnyitná kapuit szenvedő ma­gyar hittestvérei előtt és hajlandó lenne e célból egy magyar osztályt létesíteni, melyen igaz, hogy ugyan oly humánus és jó kezelés­ben részesülnének a betegek, mint m,áshol, de magyar nyelven is el­mondhatnák panaszaikat. Mint mondottuk, ezt a tervet is szívesen elejtjük, mert bizalommal va­gyunk a kórházmozgalom iránt. Ezeket csak azért tartottuk szük­ségesnek ismételni, mert mint lát­juk, előbbi cikkeink félremagya- ráztattak és oly sziliben tüntették fel egy református kórházi osztály ügyiét, mintha annak megnyitása és fentartása a magyar reformá- tusságra terheket róna, holott er­ről szó sem volt és nem is lehet. A református egyesület azon vezető férfia, aki szives soraival a múlt számunkban felkeresett ben­nünket, arról is szólott, hogy egv református árvaház és aggastyán menedékház felállítása legsürgő­sebb teendője az amerikai magyar reformátusságnak. A legnagyobb mértékben osztjuk a cikkíró néze­teit és midőn szívesen felajánljuk I e szép eszme mielőbbi megvalósit- ■ hatása céljából lapunk hasábjait, rá akarunk mutatni arra, hogy ime az amerikai magyar reformátusok egyesülete oly utón halad, mely utón nemcsak tagjainak, hanem az egész Amerika területén élő magyar reformátusságnak követ­nie kell. Nem akarjuk itt e helyen szóvá tenni, hogy ez az egyesület hittest­véreinknek a legelőnyösebb felté­telek mellett biztosítást nyújt, hogy temetkezési és baleseti segé­lyeket fizet, hogy munkaképtelen­ség esetén is gondoskodik tagjai­ról, hogy betegség esetén is ellát­ja tagjait, hanem csak azt akarjuk most elmondani, hogy ez az egye­sület mindenkor fényesen beiga­zolta, hogy érdemes az amerikai magyar reformátusság igaz párto­lására. Ez az egyesület nem csak I kötelezettségeinek tett és tesz * pontosan eleget, hanem gondosko­dik az árvákról és az aggokról is, hogy nem csak tagjainak akar se­gítségére lenni, hanem azoknak is, a kiket az élet oly Ínségbe, oly nyomorba döntött, hogy képtele­nek önmagukon segíteni. El akartuk ezeket mondani, mert fel akartuk hívni olvasóink figyelmét erre a kitűnő és nemes célokat szolgáló egyesületre, mely oly méltóan és oly szeretettel kép­viseli az összmagyar református­ság érdekeit, hogy minden párto-

Next

/
Oldalképek
Tartalom