Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-12-14 / 50. szám

4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 50. sz. December 14. VOL. XIII. DEC. 14, 1912 No. 50 Amerikai Magyar Reformátusok Lapja A Ref. fhurch in the U. S. magyar egyház­megyéjének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész. Föműnkatárs: KOVÁCS ENDRE, daytoni ref. lelkész. Szerkesztőség és kiadóhivatal: •235 E. 115th St. New York, N. Y. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósítás, felszólalás és hirdetés e cimre küldendő: Rév. LADISLAUS HARSÁNYI Lakás: 235 E. 115th St„ New York, N. Y. Telephone 1893 Harlem.___________ Előfizetési arak: Amerikában egész évre.................................$2.00 Magyarországra egész évre. . $3.00 (15 kor.) HUNG A RÍ AN-A MERIC AN REFORMED SENTINEL Published Every Saturday by the Board of Publication of the Presbyterian Church U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church in the U. S. Editor Rev. LADISLAUS HARSÁNYI. Publication Office: 235 E. 115th St. New York, N. Y. Subscription rates One Year $2, Half Year $1 Foreign Countries One Year $3, Haf Year $1.50. Az Amerikai Magyar Református Egyesület hivatalos lapja. Official Organ of the American Hungarian Reformed Federation. Háború vagy béke. Magyarország népe. otthon hagyott testvéreink szomorú karácsony előtt áll­nak. A nagy napilapok csak úgy ontják a rémesnél is rémesebb híreket, minden nap azzal ébredünk: “mi újság, lész-e hábo­rú?’’ és minden este kínos bizonytalanság­gal hajtjuk álomra fejünket, nem tudva, mit hoz a holnap. Minden előjelek egy rémes és méretei­vel még a napóleoni háborúk nagyságát (pedig akkor is egész Európa lángban ál­lott) is fölülmúló háború mielőbbi kitöré­sét mutatják. Mi magyarok, nagyon jól tudjuk, hogy mi reánk nézve (értve ezalatt az össznia- gyarságot) teljesen közömbös lenne, hogy Szerbia megkapja azt, amit követel vagy sem. De, sajnos, Magyarország sziámi ikerként ugv össze van nőve Ausztriával, hogy annak érdekei, ma már ném lehet­nek közömbösek reánk nézve sem. így hát egy esetleges háború háromnegyed rész­ben Ausztria és egy negyed részben Ma­gyarország érdekeiért folyna. Úgy tudjuk, hogy a magyar faj, mely ezeréves dicsőséges múltra tekint vissza, mindig kész volt vérét és vagyonát ál­dozni hazájáért, s igy bizonyosak lehe­tünk a felől, hogy most sem lenne más­kép, bár jól tudjuk, hogy a magyarság nemcsak, hogy nem kívánja a háborút, de valósággal mindenképpen azon is van, hogy azt elkerülje. Csakhogy a háború, rendszerint a múltban sem a nép kedvéért vagy akafatáért tört ki, hanem a gazdasá­gi vagy hatalmi okokért. És igy van ez ma is. Onnan hazulról a háborús hirekkel kapcsolatban olyan hireket is hoz a táv­iró. a melyek még talán elszomoritóbbak, mint egy esetleges- vesztett esata hire. — Kereskedelem és ipar pang az egész or­szágban. A nép megrohanja a takarék­pénztárakat. a bankokat és követeli visz- sza a pénzét. Rövid idő alatt több mint 200 millió korona ilyen pénzt fizettek vissza a magyar pénzintézetek. Az ilyen hirtelen pénzvisszavonásoknak pedig az a következményük, hogy a bankok kényte­lenek nagy iparvállalatoktól, nagy keres­kedő cégektől a hitelt megvonni. Erre aztán következnek rettenetes bukások, a melyek siirü egymásutánjai egy egész ország vagyoni romlását, gazdasági hely­zetének züllését okozzák. Ma úgy áll a helyzet, hogy ha ez a bi­zonytalan háborús helyzet még soká tart Magyarország alig fellendült ipara és virágzó kereskedelme úgy tönkre megy, hogy egy pusztító háború sem tudna réme­sebb katasztrófát előidézni. Ki tudja, mit hoz a jövő. Háborut-e vagy békét. De azt, a mint az otthoni jelen tésekből és hírekből látjuk, minden ma­gyar ember őszintén kívánhatja, hogy ar­ra a kérdésre azok, akik az országnak ügyeit intézik, most már végre megfelelje­nek. mert igy majd egy szomorú napon ar­ra ébredünk , hogy Magyarország háború nélkül is a végpusztulás utján van. * * * 83 év nyomja Magyarország agg ural­kodójának vállát. Ritka nagy élet kort adott a Teremtő osztályrészéül. Ha más aggastyának életét nézzük és összehason- ütjuk ősz uralkodónk életével, akkor a tiszteletteljes csodálkozásunknak okvetlen kifejezést kell adnunk. Más öreg urak 83 éves korukban reggel csak támogatással tudnak ágyukból feltápászkodni és karos­székükhöz vánszorogni, hol a nap legna­gyobb részét csöndes, jóizü szundikálással I töltik el, majd késő délután egy kis leves, vagy fehérkávé bekanalazása után vissza- bujnak ágyukba, hol gond nélkül aggas­tyánok módja szerint alusszák át az éjsza­kát. A 83 éves magyar király pedig haj­naltól késő estig szakadatlanul dolgozik. hogy két országnak ügyes-bajos dolgait rendesen elintézhesse. Eddig csak reggel 4 kor kelt fel az öreg király, most már fél 4 kor, egy félórával előbb kell felkelnie, hogy a háborús hírek idejében megtorló­dott sok munkával elkészülhessen. Boldog öreg kor adatott meg agg ural­kodónknak. szellemi frisseség, testi erő a késő vénség napjaira is. Valóban irigylés­re méltó az ilyen öreg ember, úgy gondol­juk mi. Szegény öreg király, mondják a többi uralkodók, a kik tudják, mi az ural­kodónak lenni. * * * Egy jószivü embernél keresett egy sze­gény segítséget vagy munkát. ..Barátom, — szólt ez, — igazán nincs ahol alkalmaz­hatnálak. De várj csak. Felhordhatnád tán a fámat az udvarról a folyosóra. És e munka dijában adok 2 Ká-t. Örömmel el­végezte a szegény a jelzett munkát s jött kérdezni, hogy nincs-e még va'ami teen­dője. ,.l)e van már, barátom. Vidd alá a fát újabb 2 K ellenében előbbi helyére.“, * * * Egy börzén történt, hogy egy közbecsii- Dsben álló kereskedőt zavart helyzetbe sodortak pillanatnyi sikertelenségei. Ba­rátai érdeklődéssel vették körül s részvé­tüknek. rokonszenvüknek adtak kifeje­zést. Mig igy beszélgettek egy idegen e szavakkal lépett'a csoporthoz: „én 10 ezer koronát érzek s fizetek ki a javára. Meny­nyit éreznek önök V ‘ * * * • Talán közülünk még senki sem gondol arra, hogy életében hány vasárnapot élt át- Miután minden hetedik nap vasárnap, azért 7 éves korunkban egy egész vasár­napi évet élünk. A 21 éves embernek há­rom, a 35 évesnek 5 teljes vasárnapi éve volt 70 éves embernek 10 éve van csupa vasárnapból. Hogyan használtuk ki a kegyelmi időt? Hány vasárnap fog vádolólag fellépni ellenünk majd egykor, hogy életünknek hetedrészt nem használtuk fel saját ma­gunk és embertársaink lelkének javára. PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY. A bridgeporti “Első Magyar Refor­mátus Egyház ”-nál üresedésben levő kántortanitói állásra pályázat hirdettetik. Orgonázásban teljesen gyakorlott, énekkar tanítására és vezetésére képesi- tett, alkalma s tanítói -oklevéllel bíró egyének a teendők és fizetésre nézve fel­világosítást nyerhetnek a gyülekezeti lel­kipásztornál, kinek címe: Rév. Alex- Ludman 227 Pine Street Bridgeport. Conn.

Next

/
Oldalképek
Tartalom