Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-12 / 41. szám

41. sz. Október 12. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3 véleménye szerint Európa csalódott ab­ban a hitben, hogy az uj-törökök bevált­ják Macedónia megreformálására vonat­kozó Ígéretüket. Ez a reform az ő szemük­ben egyenlő minden ottomán alattvaló el- törökösitésével, a nemzetiségi törekvések teljes elnyomásával, a szabadság zászló­tartóinak legyilkolásával, szóval, minden természetes rend fölforgatásával. Ilyen politikával szemben a bolgár nemzetnek kötelessége talpra állni, hogy megszaba­dítsa eltiport fiait. A török kormány ezzel szemben azt han­goztatja, hogy a macedóniai zavaroknak az erőszakos pánbulgarizmus az oka, a mely minden áron fel akarja kelteni a nagyhatalmak figyelmét s megnyerni résvétüket. A török fölödön élő bolgárok tervszerűen idéztek elő minden izgalmat, s a vérfürdő áldozatai fanatikus öngyil­kosok voltak, a kik keresték a halált, hogy Európa szinpátiáját hagyhassák örökül honfitársaiknak. A macedón refor­mokat maga Bulgária hiúsítja meg azzal az elhatározásával, hogy Macedóniában mindaddig ne legyen békesség, a mig Ma­cedónia a törököké. A bolgárok elkerülhetetlennek vélik a háborút, s Kiamil basa jövendő nagyve zérségtől sem várnak semmi jót, mert meg vannak győződve róla, hogy alantas hi­vatalnokok esküdt ellenségei a bolgárok­nak. Csak a nagyhatalmak garanciája mellett megadott teljes autonómiában látják a béke biztosítékát s conditio sine qua non-nak tekintik, hogy Macedónia keresztyén kormányzót kapjon. Rlatov dr. a macedónia forradalmárok egyik vezér­nél és a lábait a szájába veszi. Ez nem ép­pen európai modor é skill önben én is meg­teszem . .. A két kocsiban két gombolyog látszik, mert a hölgy és az ur csakugyan verse­nyez, hogy melyik tud lábaival tovább csókol ózni. Végre Sáska kisasszony, a ki idegesebb, megunja ezt az egyhangú fog­lalkozást és felkiált. Közönséges halandó azt hiheti, hogy kiáltása értelmetlen, de Pál ur megérti. — Uram, mulattassa legalább a háre­mét, ha engem nem szórakoztat, ámbár nem is tudom, miért tetszett hozzám jön­ni, ha nem tetszem önnek.,. — Ä bá — jegyzi megközönyösen Pál ur. — Goromba. .. —- Bu—bu—hangzik most a látogató kocsijából. — Ah, engem nem ijeszt meg és ha bü- büt kiált, akkor sem... Nem értem önt, mit akar? A lábait otthon is dédelgetheti, a háreme otthon is rendelkezésére áll. áronképpen levegője otthon is van, bár az ilyen umariatlan ember nem is érde­embere kijelentette a minap, hogy e fölté­telek teljesítése előtt gondolni sem lehet tartós békére s ha az ottani kormány az autonómiában Macedónia teljes függet­lenségét látja, s ez okból tagadja meg a szükséges reformokat, vagy tisztességes háborúra kényszerítik a bolgár kormányt, vagy pokollá teszik Macedóniát a törökök számára. Ha a bolgár nép nem élhet bol­dogan azon a földön, amelyre jogot for­mál, ne legyen ott békessége senkinek a világon. Radov dr., a bolgárok óriási többségé­nek a véleményét képviseli, a gyűlölet és az elkeseredés tüze évek óta lappang az elnyomott bolgárok között, s ha egyszer lángra lobban, pirosra festi a Balkánon az eget és a földet. — A bolgárok még a fogukkal is har­colni fognak! — mondta egy bolgár ezre­des a minap a szófiai tiszti kaszinóban. Ilyen a kedv Bulgáriában. A nagyha­talmak feszült figyelemmel néznek Euró­pa rohadt sarka felé: lesz-e zivatar, vagy sem, lángba borul-e a régi tűzfészek, s tervezgetik, számitgatják, hogyan és mi­lyen eredménynyel lehet a zavarosban ha­lászni. A beteg Törökország pedig elszán­tan, néma haraggal néz körül, s ha eddig száz veszedelemmel küzdött, bele kell tö­rődnie, hogy a jövőben ezerrel kénytelen megküzdeni a harcot. Play or pay! (játsz, vagy fizess) — más választása nincs, s ha már fizetnie kell a nagyhatalmi méltóság­gal, legalább játszik érte egy nemzeti drá­mát.' melné — hát minek köszönhetem a sze­rencsét? Én nem tűröm. . . — Á... á... — szólt közbe Pál ur. — Nem hiszi? Nos hát, ezer dada és... Sáska kisasszony hallatlan erőlködést visz végbe, hogy fölemelkedjék, de hasz­talan. Az egyik csörgő az erőlködés alatt a háta alá csúszott és szorítja. Sáska kis­asszonyt ez az uj érzés egy pillanatra egé­szen elfoglalja, de aztán kellemetlenül érinti és sírni kezd. Következik Pál ur szerepe. — Ah, kisasszony, ön sir. . . Már csak­ugyan Európában vagyok, a hol a höl­gyek mindjárt pityeregnek, mihelyt dü­hösek. — Téved, uram — sírja Sáska ldsasz- szony. — Ugyan ne pityeregjen. — De. .. ; — Hiszen nem bántottam. — A csörgő szőrit.-— S azért sir? Milyen más a férfiú. — Lássa, én nem sírok. (Folyt, küv.) Felhívás! Egyesületünk közgyűléséről eddig megjelent felhívásainkban hibásan lett közölve a közgyűlés megtartásának ideje. A közgyűlés 1912 október 23-án'reggel 8 órakor fog megnyittatni Clevelandban, Ohio. A közgyűlésre az alapszabály 53-ik §-a rendelése szerint, nyomtatásban kell a tisztviselőknek a jelentéseiket elkészite- niök. Mivel a jelentések elkészítése és nyomda alá való rendezése több időt vesz igénybe: Az 1912 szeptember havi jelenté­sek és pénzküldemények 1912 okt. 1-ig okvetlenül beküldendők a titkári, ellen­őri és pénztári hivatalba. Egyesületünk két évi működésének csak abban az esetben lesz hü tükre a tisztvise­lők jelentése, ha az osztályok mind bekül­dik jelentéseiket. Kérjük azért az osztá­lyok tisztviselőit, hogy a közgyűlésre va­ló tekiíltettel szíveskedjenek jelentései­ket legkésőbb október 1-ig beküldeni, a tagokat pedig kérjük, hogy illetékeiket szept. 30-ika előtt befizetni szíveskedje­nek. Az Amerikai Magyar Református Egye­sület vezértestületének nevében. Ifj. Köteles István Molnár István elnök. titkár. ?Mqm o “ c c riap 50 cJir>'tjí/c£ 50 MUdiapéntí kV JL cut.! * . (Qfimam K/SSEMIL BRNKfíR JOQSecond A ve NEw YORK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom