Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-27 / 4. szám

6 Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 4. sZ. 1912 január 27. nem kivan enni, mert nincs étvágya. Az ötödik vagy hetedik napon, ritkábban a kilencedik, tizenegyedik, esetleg a tizen­harmadik napon változik a beteg állapo­ta súlyosra. Kmerült lesz, hideg verejték gyöngyözik a homlokán és elgyöngül. Ha a beteg elalszik, a gyógyulás jele az, hogy felébredéskor elég jól érzi magát és nincs láza. A tüdőgyulladás különösen akkor vá­lik veszedelmessé, 'ha szivgyögeség jár vele. Ez különösen a sokat ivó emberek­nél szokott gyakrabban előfordulni. Ezenkívül a pálin'kaiVók, ha tüdőgyulla­dásba esnek, mindjárt a betegségnek el­ső napjaiban félrebeszélnek, fölriadnak és hol egeret meg patkányt, hol meg fe­kete bogarat látnak képzeletükben és ál­lapotuk sokkal súlyosabb, mint azoké, akik szeszes italokat nem ittak. A tüdőgyulladástól a rendes életmód­dal és a gondos óvatossággal védhetj ük meg magunkat. Téli időben és hideg, szellős napokon vigyázzunk arra, hogy a ruházatunk mindig az időjárásnak meg felelő legyen. Fölhevült állapotban, iz­zadt testtel ne igyunk túlságosan hideg vizet, sem sört, bort vagy pálinkát. Nyir­kos hidegben miiünket és lábunkat, a melyen keresztül ez a betegség legjob­ban hozzánk férkőzik, tartsuk mindig melegen. * Dél-Amerika fejlődése. A dél-amerikai köztársaságokra rendesen bizonyos lené­zéssel gondol az ember. Olyanformán képzeli el azokat, mint ahol örökös a forradalom s nem az urnák előtt, hanem a csatatereken vívják meg harcukat az elnökjelöltek s a földmi velést, ipart, ke­reskedelmet teljesen elnyomja a folyto­nos háborúskodás, öldöklés és fosztoga­tás. Pedig ez nagy tévedés, mely onnan ered, hogy legtöbben a közép-amerikai köztársaságokat is odaszámitják a dél­amerikaiakhoz. Dél-Amerikában már régen lehűlt az indiánnal s a minden országból tömege­sen érkező bevándorlókkal vegyült spa­nyol vér, Venezuela és Kolumbia kivéte­lével Dél-Amerika minden állama igazi amerikaiasan, gyors lépéssel set előre a haladás országutján s ipari, de főképp mezőgazdasági termékeivel egyre tekin­télyesebb részt vesz a nemzetek verse- ' nyélben.. JA világ ma már nem is tudna ellenni a brazíliai gumrni, a bolíviai ón, a csilei salétrom, az ekvádori réz és az argentí­nai gyapot, gabona és hús nélkül, me­lyekért évről-évre 1500 millió korona vádorol Dél-Ameri'kába. Ma még csak vagy ötven millió ember lakja Dél-Ame­rika tiz köztársaságát, melyeknek a te­rülete együttvéve kétszer olyan nagy, mint az Egyesült Államok. Földje leg­alább is épp úgy bővelkedik fémben, ér­tékes ásványban és épp olyan termékeny, mint az Egyesült'Államoké. Brazíliába évenkint átlag másfélszáz­ezer ember vándorol be, leginkább ola­szok és németek, az Uruguayba és Csilé- be bevándoroltak számát évenként hat­vanezerre becsülik. Argentina beván­dorlóinak a száma az utolsó esztendők­ben többször túlhaladta a kétszázezret, akik között tekntélyes számú magyar is van. Buenosz Aireszben, Argentina fő­városában épp oly siirün hallani magyar szót, mint a nagyobb észak-amerikai városokban: New Yorkban, Cleveland- ban, Pittsburgban, vagy Chicagóban. Sok magyar dolgozik Brazília kávéültetvé­nyein is, noha ez a munka nem tartozik a legjobban fizető munkák sorába. iA német általában, mint tudjuk, iparos nép, de Brazilában és Csilében, hol több, mint félmillió német él, fölcserélte az impart földműveléssel. . Szorgalmukkal ezen a téren is túlszárnyaltak minden más bevándorolt nemzetiséget. Kivétel nélkül jó módban élnek. És mert minde­nütt, ahol letelepülnek, európai minta szerint fölépített falvakban laknak, gene­rációkon keresztül tisztán megőrizték németségüket. Több mint száz esztendeje annak, hogy megkezdődött az a függetlenségi harc, mely Délamerikát a spanyolok jár­ma alól felszabadította. S a legtöbb dél­amerikai köztársaság büszkeséggel hir­detheti, hogy a műveltség és jólét terén sokkal előbbre jutott, mint az anyaor­szág. * Fedák Sári otthon marad. Előbb a magyarországi, aztán az itteni magyar lapok bőven Írtak róla, hogy jön Fedák Sári, a hires magyar színésznő s eljátsza itt János vitézt a magyaroknak. írták, hogy karácsonyra itt lesz, hogy csak uj évre jön, de csak nem jött. Mint Írják, azért nem jön, mert fél, hogy ö nem fog úgy tetszeni, mint az amerikai nőik, akik állandóan Roth Liliomcrémmel (kapha­tó egyedül a feltalálónál, Roth Sámuel­nél, 125 A ve. A, New York) ápolják ar­cukat, ami mesés széppé teszi őket. * Francia kém szökése egy német várból. Berlinben nagy Eltűnést keltett az a hir, hogy Llux kapitány francia kém meg­szökött a glatzi vánból. Karácsonyi aján­dékul kapott csomagjáról leszedte a spárgát s összekötözve leereszkedett raj­ta ablakából a magas várfalon. Idegen ruhában szökött meg, mig az ő ruhája a cellában maradt. Ablakának vasrácsát átreszelte. Lux kapitányt 1910 junius 30- án Lipcsében hat évi várfogságra Ítélték, mer.t kiderült, hogy ö volt a feje a német- francia-határon működő francia kémiro- dánák. Németországban összeköttetést keresett, 'hogy bizalmas értesítéseket kapjon a határőrzésről. * Az egészség titka. Egy angol Humo­rista az egészségnek hat titkát sorolja föl. Szerinte hatféleképen gyógyulhat meg a beteg. Először: a beteg nem hivat orvost és meggyógyul. Másodszor: a be­teg orvost hivat, az orvos nem jön el, a beteg meggyógyul. Harmadszor: a beteg orvost hivat, az orvos eljön, nem rendel semmit, a beteg meggyógyul. Negyed? szer: a beteg orvost hivat, az orvos el­jön. receptet ir, a beteg nem csináltatja meg és meggyógyul, ötödször: a beteg orvost hivat, az orvos eljön, receptet ir, a beteg megcsináltatja, de nem veszi be és meggyógyul. Hatodszor: a beteg or­vost hivat, az orvos eljön, receptet ir, a beteg megcsináltatja, beveszi és — mégis meo-gyógyul.-----o----­--- —• - —-p -a—— AZ “AMERIKAI MAGYAR REFOR­MÁTUSOK LAPJA” képviselői: Toledo, O.: Bertók Gyula Alpha, N. J.: Dézsy Károly Bridgeport, Conn.: Dicső Ferenc Conneaut, Ohio.: Varga Bertalan Duquesne, Pa.: Menyhért András Galitzin, Pa.: Szitás Lajos Lancaster, Pa.: Horváth Sámuel East. St. Louis, 111.: Morhács András New Castle, Pa.: Kovács Viktor Passaic, N. J.: Áron Jenő Rossiter, Pa.: Kovács András Wilkes Barre, Pa.: Mindszenthy Kálmán Dillonvale, Ohio.: Fazekas István New Brunswick, N. J.: Hamborszky Ala­dár Hugó So. River, N. J.: Nagy Pál So. Sharon. Pa.: Samu György Wharton, N. J.: Laky Zsigmond Philadelphia, Pa.: Földváry Árpád. Tomscreek, Va.: Rákosy Gerson. Leechburg, Pa.: Simon János.-----o----­Aki az AMERIKAI MAGYAR RE­FORMÁTUS EGYESÜLET tagja, az nyugodt lehet, mert családjáról becsüle­tesen gondoskodott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom