Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1912-08-10 / 32. szám
4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 32. sz. Augusztus 10. VOL. XIII. AUGUST 10, 1912 NO. 32 Amerikai Magyar Reformátusok Lapja A Ref. Church in the U. S. magyar egyházmegyéjének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész. Főmunkatárs: KOVÁCS ENDRE, daytoni ref. lelkész. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 235 E. 115th St. New York, N. Y. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósítás, felszólalás és hirdetés e cimre küldendő: Rév.' LADISLAUS HARSÁNYI Lakás: 235 E. 115th St., New York, N. Y. Telephone 1893 Harlem. Előfizetési árak: Amerikában egész évre.........................................$2.00 Magyarországra egész évre.. $3.00 (15 kor.) zása nélkül nem volna szabad, hogy részt vegyen. Feltűnő az egész amerikai magyarság előtt, hogy a new brunswicki magyar református egyháznak összes hívei, pap jókkal együtt EGY” dollár értékre becsültetnek! Ezt már mégsem hittük volna felőlük, hogy egy adásvételi szerződésben ilyen potom áron fog elkelni az egész eklézsia. Persze nem a gyülekezet a hibás, hanem azok, a kiknek érdekében állott, hogy az egész egyház ilyen csalárd módon a hazai hatóság gyámkodása alá jusson. Mert azt ugyan senki be nem bizonyíthatja, sem tengeren innen, sem tengeren túl, hogy a Mélt. és Kegyelmes Convent tisztességes vásárt csinált volna, mikor kakuk madár módjára beleül idegen fészekbe EGY dollár lefizetésével. HUNGARIAN-AMERICAN REFORMED SENTINEL Published Every Saturday by the Board of Publication of the Presbyterian Church U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church in the U. S. Editor Rev. LADISLAUS HARSÁNYI. Publication Office: 235 E. 115th St. New York, N. Y. Subscription rates One Year $2, Half Year $1 Foreign Countries One Year $3, Haf Year $1.50. \ Egy dollárért eladva templom, hívek és lelkipásztor. (Gróf Dégenfeld József conventi elnök ur becses figyelmébe ) Az Amerikai Magyar Reformátusok Lapjának közelebbi számaiban részletesen ismertetve volt az a végkiárusitás, mely a new brunswicki magyar presbyte- riánus egyház kebelében végbe ment, melynek eredményeképpen ezen virágzói gyülekezetnek ingatlanai, híveinek egész összessége, ráadásul Hamborszky N. B.. Pál lelkészszel együtt: Egy, mond: Egy dollárért a konventi elnökség tulajdonába adatott által. Mindenki csodálkozhatott e különös business manipuláción, mert hisz aligha akadhat széles Amerikában józan eszii egyén, ki képes lenne elhinni, hogy rendben levő dolog legyen az, egy egyházat, vagyonával, híveivel, meg papjával egyl ütt EGY dollárért eladni. Nyilvánvaló, hogy itt nem egészen tisztességes átruházásról, talán kegyes csalásról lehet is lehet szó, a minő műveletben a magyaroT?" szági erryet. ref. egyház saját tisztességének és keresztyéni jóhirnevének feláldoA tényállás ez: A new brunswicki magyar reformátusok között az egyházi munkálkodást nagy áldozattal az angol presb. egyház kezdette el több évvel ezelőtt. A templom felépült jelentékeny angol adománynyal és szereteti segély- lyel. A gyülekezeti élet a virágzás magas fokán állott. Szóval a szántás, vetés nehéz munkája el lett végezve. AKKOR, igen AKKOR, mikor már minden készen volt, jött á magyar kormány pénzes zsákjával a kegyelmes Convent és nagy ke- kegyelmesen EGY dollárt kiad az angol presb. egyháznak azért a sok ezer dollárért, mit ők a new brunswicki magyar ref. egyházi élet jelen állapotba hozására fordítottak. Kérdezzük, hol itt a becsület! Mi ez, ha nem tisztességtelen vásárba való belerántása a haza iegyháznak? Sza- bad-e erkölcstelen, a másik felett megkárosító vásárt csapni egy hazai főhatóságnak. Urak, urak, csatlakozott lelkész urak, nem látják-é által, hogy Önök a kakuk madár szerepét adják a hazai egyháznak? Nem átallják-é, hogy minden helyes gondolkozásu egyén elitéli a magyar- országi egyházat, bármily kedves legyen is szivünknek a hazai egyház, azért, mert nem igazságosan, nem becsületesen jár el amerikai munkájában? Vájjon jó lelkiismerettel mondhatja-é el a convent elnöke a jövő évi conventi gyűlésen, hogy a csatlakozott egyházmegye vagyona a new brunswicki gyülekezet csatlakoztatása által 70 dollár értékű vagyonnal szaporodott, melyért a convent csupán EGY dollárt fizetett ? Lesz-é valaki, ki ott a Conventen elhiszi Gróf Dégenfeldnek, hogy ez igy van? Sajnáljuk, hogy ily szégyenletes manipulációk eszközévé sülyedt le a magyar- oroszági egyet. ref. egyház Conventje! Mostanában sokat írnak az újságok a nagy drágaságról, melynek természetesen igyekszenek az okait kifürkészni, hogy segíthessenek is a bajon. Természetes, hogy a drágaság okait kutatva, igen érdekes statisztikát is összeállítottak, melynek föladataként New York város lakosságának évi 644.683.000 dolláros kiadását kell felemlíteni, mint azt az összeget, melyet az elmúlt évben a város lakói élelemre költöttek. Ha ezt az összegezést hite lesnek fogadjuk el, akkor mintegy meglepetésszerűen koonstatálnunk kell azt is, hogy New York közel öt millió lakosát véve alapul, egy-egy ember évi kiadása körülbelül 130 dollárra rug, a mi dacára a nagy drágaságnak, valóban elenyészően kis összeg. Mert hisz azt is jól tudjuk, hogy a milliomosok és a többi nagy jövedelmű emberek bizonyára nem 130 dollárt költenek évenként a gyomrukra, hanem bizonyára tízszer, sőt százszor annyit is, úgy, hogy a szegénysorsu nép évi átlaga bizonyára a 100 dollárt sem haladja meg, a mi bizony még sem nevezhető nagy ösz- szegnek, ha elgondoljuk, hogy még a legszegényebb munkásembernek is megvan a mindennapi pecsenyéje. Ez után a kis statisztika után pedig joggal beszélhetnénk az óhazai állapotokról, hol a szegény munkásember csak sátoros ünnepeken jut egy kis húshoz és a hol a drágaság oly nagy, hogy az elég jól keresső középosztály is inár-tnár a nyomor szélén áll. És mindezek dacára sem történik otthon semmi sem. Megállapítják, hogy a drágaság óriási és ezzel már mindent meg is tettek. A megszüntetésével bizony senki sem próbálkozik. És ezek után ne csodálkozzunk, ha a kivándorlás még jobban emelkedni fog, hiszen itt a nagy drágaság idejében is csak átlag 100—130 dollárt költ egy-egy ember a gyomrára, hoolott a keresete a legrosz- szabb esetben is ötször-hatszor annyi, mig otthon a munkás jóformán csak a gyomrára keres és mégis többször marad éhen, mint a hányszor jól lakik. Csak néhány nappal ezelőtt fejeződött be az Angolországban megejtett vizsgálat, a Titanic katasztrófája ügyében A bizottság a szerencsétlenség főokául a Titanic menetsebességét állapította meg, kimondva, hogy a rekord megjavítása és a sebesség fokozása vitte a Titanicot és közel 2000 utasát a hullámsirba. És most pár nappal ezután már arról írnak a lapok, hogy angolországi terv szerint olyan összeköttetést keresnek Kanadával, melynek segítségével 3, mond három nap alatt ellehessen jutni Angliából Kanadába. Hát ezt az újabb gyorsasági lázt, ezt a rekord őrületet minek nevezzük?
