Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-07-20 / 29. szám

XIII. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM. NEW YORK, N. Y. 1912 JULIUS 20. VOL. XIII. NO 29 MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON Felelős szerkesztő: HARSÁNYI LASüLő new yorki ref. lelkész. PUBLISHED EVERY SATURDAY.- - - - - - ______________ Entered as second-class mater Oct. 28, 1910 at the Post Office at New York, N. Y., under the act of March 3, 1879. n new brunswicki egyház csatlakozása. HOGYAN LEHET 30.000 DOLLÁR ÉRTÉKŰ VAGYONT 1 DOLLÁRÉRT ELADNI. Hónapok óta beszélnek róla, hónapok óta rebesgetik, hogy a new brunswicki magyar református egyház csatlakozásra készül, mert lelkésze úgy véli, bogy a Kuthy Zoltán “csatlakozott” ref. esperes által kilátásba helyezett előnyök felérnek az eddig élvezetekkel. A csatlakozás ügyében az elmúlt hétfő­re, f. hó 15-re közgyűlést hivtak egybe, mleynek lefolyását jóformán minden meg­jegyzés nélkül adjuk közre, mert hisz mindenki, aki az igazságot keresi, az ma­ga is arról fog meggyőződni, hogy ez az akció teljesen törvénytelen és jogtalan, Az ülést Tiszt. Hamborszky Pál imával megnyitotta, majd kijelentette, hogy min­denki jól tudja, miért volt szükséges 10 évi harc után a csatlakozást keresni. Be­szédében reámutatott arra, hogy a hazai kormány által fenntartott ellenegyház folyton csak áldatlan harcokat szitott, a békétlenség és örökös harc állandó volt az egyházak között. Úgy érzi, hogy 7 évi munkája alatt csak veszedelmet ültetett, mert béke helyett örökös harcban volt kénytelen részt venni. A mai estével, — úgy mond, — végét óhajtja vetni ez ál­datlan viszonyoknak és felszólítja a jelen­lévő népet, hogy a csatlakozás mellett fog­laljon állást. Illőnek tartja, hogy a csatla­kozás kimondása előtt meghallgassák a j resbyterián egyház jelenlévő képviselőit. Itt rrról szól a népnek, hogy az angol egy­ház képviselői kérték, hogy mielőtt hatá­roznának, hát előbb ők is tanácsot adhas­sanak a népnek. A szóló lelkész ezen kije­lentése nem fedi a valóságot, mert az an­gol egyház képviselői nem “TANÁCSOT” akartak adni, hanem “TANÁCSKOZNI” akartak a nép képviselőivel. így hát a lelkész magyarul elmondott szavai egé­szen mást jelentettek, mint a mit az ango­lok mondottak s úgy már magából e tény­ből megállapítható, hogy az egész eljárás merőben és egészben törvénytelen. A következő szónok Rev. D. Knox pres- byteriánus lelkész volt, aki a magyar egyháznak mindenkor őszinte jó barátja volt. Szónok a békét csakis úgy látná biz­tosítva, ha a hazai kormány által fentar- tott ellenegyház szüntetné be amugy^em szép eredményeket elérő munkáját és mind együtt a presbyteriánus egyház vé­dőszárnyai alatt munkálkodnának. Hamborszky lelkész erre válaszolva ki­jelenti, hogy az amerikai egyház nem se­gítette előbbre az ő munkáját, ellenkező­leg, fekete irigységgel viseltetett a ma­gyar munka iránt és nem az ő segitségük, hanem a magyarságnak ő iránti szeretete tette virágzóvá egyházát. Ez után határozottan és mindenki által konstatált előre történt megállapodás sze­rint néhány oly szónok került sorra, akik a népet igyekeztek meggyőzni a csatlako­zás helyességéről. Elsőnek az egyház kurátora szólott és beszédében főleg a következőket mondot­ta: 1. A hazai kormány segítséggel fen- tartott ellen egyház oly óriási veszekedé­seket tárna z>ott New Brunswickon, hogy nemcsak az e~yházak tagjai, hanem apa és fia is összevesztek. (íme mily gyönyö­rűséges állapotokat teremtett a hazai kor­mány pénzével segített csatlakozott ellen­egyház. A Szerk.) 2. Nagyon sokan voltak ennek következtében olyanok, a kik ép­pen ezért egyik egyházhoz sem tartoztak, 3. Sokan voltak pedig olyanok, a kik azt mondották, hogy addig egyházi stólát nem fizetnek, mig nem egy egyház lesz New Brunswickon. 4. A hazai egyház tag­jai azzal vádolták az amerikai egyház tag­jait, hogy a presbyteriánus vallás nem protestáns, nem református vallás. 5, A hazai egyház állandó gunynyal és csúfo­lódással igyekezet rontani munkájokat. 6. Csaknem 13 hónap óta állandóan azt hangoztatták az egyház hívei, hogy ennek a templomnak nem a magyarság a tulaj­donosa és hogy ezt megmutassák, éppen azért kapcsolják ki egyházukat. A következő szónok az egyház egyik Kovács nevű tagja volt, akit, miután nem értett egyet a kurátorral, az többször igyekezett megzavarni. A szónok elisme­ri azt, hogy az amerikai egyház rengeteg áldozatot és nagy munkát fejtett ki, — úgy mond — mindannyian jól tudjuk, hogy otthon a mi hazánk nem adott sem jogot, sem kenyeret és most mikor itt mind a kettőnk megvan, akkor tisztel­nünk kell za amerikai törvényeket. (A kurátor a szónokot félbeszakítja, de az Hamborszky tiszteletes biztatására tovább beszél.) Az amerikai testvérek igazát lát­ja csak (Kurátor szónokot újra megzavar­ja), azonban miután ő is csak a lelkihasz­not keresi, szívesen beleegyezik a határo- j zatba, csak szeretné a presbyteriánus egyház áldozatkészségét a béke biztositá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom