Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-20 / 3. szám
4 Amerikai Magyar Reformátusak Lapja 3. sz. 1912 január 20. VOL. XIII. JAN. 20. NO. 3. AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA A Ref. Church in the U. S. magyar egyházmegyéjének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész Főmunkatárs: KOVÁCS ENDRE, daytoni ref. lelkész. Szerkesztőség és kiadóhivatal: a 14-ik utcai magyar ref. egyház, New York. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósítás, felszólalás és hirdetés e címre küldendő: Rév. LADISLAUS HARSÁNYI Lakás: 326 E. 79th St., New York. Telephone 7135 Lenox. Előfizetési árak: Amerikába egész évre................................. $2.00 Magyarországba egész évre.. $3.00 (IS kor.) HUNGARIAN-AMERICAN REFORMED SENTINEL Published every Saturday by the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church in the U. S. Editor Rev. LADISLAUS HARSÁNYI. Publication office: 244 East 14th Street, New York. N. Y. Subscription rates: One year $2; Half year: $T; Foreign countries: One year $3; Half year $1.50. MENTÉS ÉS JUTALOM. Odalent a Broadway downtowni részén az egykor oly büszkén álló hatalmas Equitable palota romjai még füstölögnék és a felszálló füst mesét regél elpusztult milliók ról, rettenetes halállal halt emberekről és a new yorki tűzoltókról, a legmodernebb kor hőseiről. Ennek a rengeteg világvárosnak tűzoltósága a legnagyobb és legdermesztőbb hidegben olyan kemény, olyan fáradhatatlan és olyan önfeláldozó munkát végzett, hogy csak mind hősökről szabad szólnunk róluk, ők megtették kötelességüket, harc- baszálltak egy óriási tűzzel és legyűrték azt. Megmentettek számos emberéletet és megmentettek száz és, száz milliónyi v agyont. Ez történt New Yorkban. Most tegyük fel, hogy ez Magyarországon történik. Akkor is hősök lennének a tűzoltók, akkor is hasábokat írnának a lapok az ő derék és önfeláldozó műm kákákról és akkor, mikor már mindenki megfeledkezett volna arról, hogy milyen derék legények ők, akkor a fő- parancsnok és egy-két tiszt meg altiszt kapott volna királyi kitüntetést. Szép arany ezüst vagy pakfon érmet és that’s all. Semmit mást. Elleniben itt a business országban, itt azt mondják. Ezért fizetség jár. S ezt nem csak mondják, hanem mélyen bele is nyúlnak a zsebekbe s egy-kettőre összeadnak a hősöknek egy olyan csomó ezresbankót, sok-sok pénzt, annyit, hogy ezeknek az érdeimrendtelen hősöknek még az unokájuk is érezni fogja, hogy itt Amerikában máskép jutalmazzák a hősi erényt, mint példánl Magyarországon. * Ruchesterben nemrég összeült a „Német Amerikai Szövetség” és tanácskozott. És nem is sokat tanácskozott, hanem beszámolt tettekről és beszámolt tervekről. Beszámolt arról, hogy Rochesterben sikerült keresztülvinni az iskolákban, a városi iskolákban, a német nyelv kötelező tanítását. És tervet adott arról, hogy még egy ‘'Deutsche Hall”-t kell épiteniök ott Rochesterben, mert az az egy ami van kevés és ők, a németek annyian vannak, hogy ők bizony kényelmesen akarják megtartani a mulatságaikat. így történt az Rochesterben ahol nincs is annyi lakos összesen, mint a I mennyi magyar itt New Yorkban él. Ott Rochesterben ők a nemetek az urak. mert \ összetartanak. Itt New Yorkban pedig, ahol vagy százezer magyar él. ugv élünk. I olyan megtűrtén, mint otthon Magyaror- j szágon a faluvégi cigány. Ez a különbség a higgadt német és a fo- kosos, fejbetörős magyar élete és előrehaladása között. * Megjöttek a legfrissebb hazai lapok és megint duslálkodhatunk a különböző hírekben. Azt is megtudhatjuk például ezekből az újságokból, hogy Erzsébet főihercegnő, aki egy Windishgraetz herceg, tehát egy osztrák herceg felesége, de mellesleg néhai Rudolf trónörökös leánya és unokája a most uralkodó magyar királynak, — nagyon szereti a magyar zenét. Annyira szereti, hogy egy Toll Jancsi nevezetű cigányprímást direct felrendelt Becsbe, hogy neki a főhercegnőnek muzsikáljon. És a prímás volt is Becsben, muzsikált is a főhrecegnő- nek, aki könnyezett és busult. Igenis busult a magyar nótákon. És ez egy olyan fontos ihir. hogy otthon az ilyesmit meg kell írni minden újságnak. Mert kérem az nem kis dolog, ha egy magyar főhercegnő meghallgat egy magyar nótát és még busul is hozzá. Hisz ez egy nemzeti vívmány. És még mindig nem boldog a magyar? * Mikor ezeket a sorokat írjuk, odakint olvad a hó." Elmúlt a gyilkos fagy. És mi gondolatban ott állunk a Hudson folyó partján, ott valahol Hastings táján. Ott, ahol a rengeteg folyó közepén hajókon és bárkákon vagy negyvenen raboskodnak, akik étien és szomjan, fázva, elcsigázva és elgyötrődve a nagy hidegtől elzárva minden más élőlénytől és elzárva a külvilágtól, várják a szabadulást. Vájjon tudnak-e sza badulni, vájjon elindul-e a jég és ők menekülnek-e a halál torkából. Negyvenen vannak ott. Erős, vas idegzetű munkabíró férfiak. Olyanok, akik bizonyára mindig elkerülik az Isten házát. Olyanok, akik inkább káromolni, mint imádni szeretik az Istent. És most ezekben a rettenetes órákban és még rettenetesebb végtelennek tetsző percekben, vájjon megtérnek-e, vájjon imádkoznak-e. Bizonyára igen. És akkor mi is imádkozhatunk velük. Értük. * F. B. Harrison egy New York városi képviselő egy olyan törvénytervezetet készített, amely szerint többé idegen állampolgár ne lehessen sem az Unió kormányzatának tisztviselője, sem pedig hadseregének s tengerészeiének tagja. Hát ez bizony kemény és kevély beszéd. Méltó ahoz az Unióhoz, amely függetlensége kivívásakor és polgárháborújában annyi ezer meg ezer idegen állampolgár kiömlött vérével tette olyan termékenynyé és oly mérhetetlen gazdaggá, ezt a most oly hatalmas országot, faj, at nagyon- régei^^lt, akkor nem gyűlölték úgy az idegeneket, azt a sok mindenféle gin it, bucskit, hunkit, mint most. így mondják ők. Jótettért hálát ne várj. így mondjuk mi. * A mandzsuk lemondanak. A császárság bukása. És még sok hasonló cím kiabál egy évezredes rabságban sínylődő nép végre felvirradó szabadságáról. Kina felébredt. Az idegen népből származó uralkodó családnak, — amely a valaha a kultúra terén előlhaladó Kínát kizsákmányolta 1-etiporta, kultúráját elsöpörte és népét rabbá tette, — pusztulnia kell. Kínában eddigelé a sötétség, a tudatlanság győzött. Most a kínai nép uj urai, akik a népből való nép, uj rendszert, uj kultúrát és ami a legfőbb: szabadságolt adnak népüknek. A kinai inép, minden ku-ltur- ernber igaz örömére, —- szabad. És ez a régen vágyott és régen várt szabadság civilizációt fog elsősorban teremteni, hogy utat csináljon egy olyan független és boldog ország megalapításához, amely ország a kereszténység üdvözítő taJnait elfogadva, annak leghívebb ápolója és követője lesz.
