Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-27 / 17. szám
íy. sz. 1912 április 27. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja .1 ... 1. ---- ----------------------------■—■ r.rrrrr.............., :r_i_ — 7 ÖRÖMHÍR. A gazdag és a szegény. 1912 május 2. SZEGÉNYSÉG ÉS GAZDAGSÁG. ARANYIGE: „Meglássátok, hogy eltávoz- tassátok a tellhetetlenséget, mert ha bővölköd- nek is valakinek az ő gazdagságai, nem azokból vagyon annak azőélete.” Luk. 12. 15. (Közöljük a bibliának néhány megfelelő részét, a többi otthon olvasandó.) (Lukács 6. 20—26; 16. 19—31.) 20. Ő pedig felemelvén szemeit az ő tanítványaira, ezt mondja vala: Boldogok vagytok szegények: mert tiétek az Isten országa. 21. Boldogok vagytok kik most éheztek: mert meg- elégittettek. Boldogok vagytok kik most sirtok: mert nevetni fogtok. 22. Boldogok lész- tek, mikor az emberek titeket gyűlölni fognak, és mikor a Gyülekezetből kivetnek, és titeket szidalmaznak, és a ti neveteket mint gonoszt kivetik az emberek Fijáért. 23. Örüljetek azon a napon és örvendezzetek: mert imé a ti jutalmatok bőséges mennyben: mert hasonlatosképen cselekedtek a Prófétákkal az ő attyaik. 24. De jaj néktek gazdagoknak: mert elvészi- tek a ti vigasztalástokat. 25. Jaj néktek kik megtöltetek: mert éhezni fogtok. Jaj néktek, kik most nevettek: mert sirni és jajgatni fogtok. 26. Jaj néktek, mikor minden emberek jót mondanak ti felőletek: mert hasonlatosképen cselekedtek a hamis Prófétákkal az ő attyaik. 19. Vala pedig egy gazdag ember, és öltözik vala bársonyba és bíborba, és minden napon vígan lakik vala. 20. Vala pedig egy Lázár nevű koldus, ki elvettetett vala az ő háza előtt, és fekélyekkel teljes vala. 21. És kíván vala megelégedni a morzsalékokkal, melyek hullanak vala a gazdagok asztaláról: De az ebek is el- jőnek vala és nyalják vala az ő sebeit. 22. Lön pedig, hogy meghalna a koldus, és vitetnék az Angyaloktól az Ábrahám kebelébe; meghala pedig a gazdag is és eltemetteték. 23. És a pokolban felemelvén az ő szemeit, mikor volna kinokban, látá Ábrahámot távol, és Lázárt annak kebelében. 24. És ő kiáltván monda: Atyám Ábrahám: Könyörülj rajtam és bocsásd el Lázárt, hogy mártsa az ő ujjának végét a vízbe, és hivesitse meg az én nyelvemet: mert gyöt- rettetem e lángban. 25. Monda pedig Ábrahám: Fiam emlékezzél meg róla, hogy te javaidat elvetted a te életedben, hasonlatosképen Lázár is az ő nyavalyáit: Most pedig ez vi- gasztaltatik, te pedig gyötrettetel. 26. És mindezek felett, mi köztünk és ti közöttetek nagy közbevetés vagyon, annyira hogy akik akarnának innét ti hozzátok által menni, nem mehetnek, sem pedig onnét ide nem jöhetnek. 27. Monda pedig amaz: Kérlek azért tégedet Atyám, hogy bocsásd őtet az én Atyámnak házához; 28. Mert vágynak öt atyámfiai, hogy ezekről bizonyságot tégyen nékik, hogy ők is ide a gyötrelemnek helyére ne jöjjenek. 29. Monda néki Ábrahám: Vagyon Mózesek és Prófétáik, hallgassák azokat. 30. Ama pedig monda: Nem úgy, Atyám Ábrahám; hanem a halottak közül ha valamely ő hozzájuk menénd, megtérnek. 31. Ábrahám pedig monda néki: Ha Mózest és a Prófétákat nem hallgatják: annak sem hisznek, ha valamely a halottak közül feltámasztatnék is. A gazdag szegény és a szegény gazdag. Mielőtt a mai vasárnapi iskolai lecke ma- ’•ázására rátérnénk, gondoljunk arra, hogy kell nekünk ez alkalommal külön a gaz'd, vagy jobban mondva a pénzről el- 'ii. 1. Mert a pénznek óriási hatalma és ereje van az életünkre. Igaz, hogy a pénzzel jó szolgálatot is tehetünk, de bizony igen sokszor veszedelmes tanácsadó az. A pénz lefoglalja az ember életét, reprezentálja az időt, a gondolatot és az erőt és a munkát, amiket annak megszerzésére szentelünk. Amikor tehát a pénzt használjuk, a szerint amint jót vagy rosszat teszünk vele, mintegy az életünket használjuk. 2. Mért a világ gazdagsága oly rohamos gyorsasággal halad előre és mert napjainkban, amikor a közlekedési eszközökkel ugyszólva megsemmisítsük a távolságokat, a pénz mindig és mindig nagyobb szerepet játszik a világ történelmében. Az egykori gazdagságáról hires Kroezus napjainkban, ha összehasonlítanánk a mai kor többszörös milliomosaival, bizony csak úgy tűnne fel közöttük mint egy koldus. Különösen itt az Egyesült Államok területén, vannak olyanok, a kiknek vagyonuk 200 vagy 300 millió. Ha valaki milliomos, azt nem is nevezzük gazdagnak, csak ha valaki többszörös milliomos. Az Egyesült Államokban egy ismert nevű ember statisztikailag kimutatta csak nemrégiben, hogy a lakosság egy percentjének háromtized része az Egyesült Államok vagyonának 20 százalékát bírja, mig a népesség 8.97 százaléka az Egyesült Államok vagyonának 51 százalékát bírja, mig a nagy néptömeg, vagyis a népesség 91 százaléka az Egyesült Államok vagyonának csupán 29 százaléka felett rendelkezik. J. Pier- pont Morgan például a kimutatás szerint 6,268,171,300 dollár felett rendelkezik. A gazdagok napról-napra gazdagabbakká lesznek. Politikusok és nemzetgazdászok örökösen vitatkoznak azon kérdés felett, vajon ugyanazon idő ’alatt a szegények nem lesznek-e mindég szegényebbekké. Némelyek azt állítják, hogy a rendes keresetű embernek a gazdagsága, illetőleg gazdagodása mégis nagyobb mint a millimo- soké. 3. Mert ha valakinek minden vágyát és óhaját a pénz képezi, úgy az ifjú éveiben is inkább ragaszkodik a világhoz, mint az Isten országához. A mai vasárnapi iskolai leckénk szövegében igazán a legszebb illusztrációját adja Jézus a szegény gazdagnak és a gazdag szegénynek. Miért is mondja az Üdvezitő: Boldogok vagytok ti szegények. Először mert Palesztinában nagyon sok szegény ember volt. Az adózás akkori rendszere valósággal kimerítette a birodalmat. Ennek az erőszakos megadóztatásnak az eredménye különösen a keleti tartományokban az volt, hogy amint a római historikusok leírják, az adózás miatt borzalmas szegénység keletkezett az országban, oly annyira, hogy az csaknem forradalmat idézett elő. Jézus beszédében mindég hivatkozik az ország szegényeire. Másodszor, mert Krisztusnak a követői a szegényebb néposztályból valók voltak, akik nem rendelkeztek világi vagyonnal, hanem csak egyszerű halász emberek voltak Harmadszor, mert Jézusnak az volt a szokása, hogy mikor mnitotta a népet egyúttal bátorította és vig„.-talta őket a szerencsétlen helyzetükben. De fontos azt tudni, hogy milyen értelemben gazdagok a szegények, mert Jézus nem azt mondotta, hogy minden szegény gazdag. Csak azokra gondolt Jézus, akiknek szivét a földi szegénység és nyomorúság megnyitotta az isteni tanok befogadására, akik elfelejtkezve az ő nyomorúságos helyzetükről és lemondva a külső vágyakról, belső vágyódást éreznek arra, hogy tanítványai legyenek Krisztusnak. Az ilyen jellemű szegények boldogok, mert távol állanak a világ kísértéseitől és keresik a lelki boldogságot. Boldogok vagytok ti szegények, akik megtanultátok a felebaráti szeretetet, ti éhezők akik vágyakoztok a lelki élet után; ti szenvedők, a kiknek menedékük a Mindenható Isten. De ne gondolja azért senki, hogy Üdvezitő Jézus Krisztus nem szerette a világot, hogy nem szerette azokat, akik jól éltek. De igen. Az Üdvezitő csupán azt mondja, hogy a szegények könnyebben ellent állhatnak a kisértéseknek és azért, hogy valaki szegény ,királyilag is betöltheti a hivatását, mint ezt Pál apostol tette. Aki életében szenved, az másnak a szenvedésében is együtt tud érezni. Egyszer egy gazdag ember elvesztette minden vagyonát. S egy napon kis leánykáját ölében tartva mesélt gyermekének egykori gazdagságáról. Egyszer csak a gyermek megszólalt: Oh, én sokkal boldogabb vagyok most, hogy szegények vagyunk édes apám, mert mig gazdag voltál, soha sem volt időd arra, hogy velem beszélgessél. : 1 Valóban a legszegényebb ember a föld kerekségén az a gazdag, akinek a világon semmi vágya nincsen más, mint a pénz.
