Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-12-30 / 52. szám
4 Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 52. sz. 1911 december 30. VOL. XII. DEC. 30, 1911. No. 52. AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA A Ref. Church in the U. S. magyar egyházmegyéjének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész Főmunkatárs: KOVÁCS ENDRE, daytoni ref. lelkész. Szerkesztőség és kiadóhivatal: a 14-ik utcai magyar ref. egyház, New York. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósítás, felszólalás és hirdetés e címre küldendő: Rév. LADISLAUS HARSÁNYI Lakás: 326 E. 79th St., New York. Telephone 7135 Lenox. Előfizetési árak: \merikába egész évre............................... $2.00 Magyarországba egész évre.. $3.00 (15 kor.) HUNGARIAN-AMERICAN REFORMED SENTINEL Published every Saturday by the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church in the U. S. Editor Rev. LADISLAUS HARSÁNYI. Publication office: 244 East 14th Street, New York. N. Y. Subscription rates: One year $2; Half year: $1; Foreign countries: One year $3; Half year $1.50. A MULT ÉS JÖVŐ. Az esztendőnek a végére jutottunk. Ilyenkor mindenkit különös érzés fog ei, ha a múltra gondol vagy a jövő felé tekint. Azt szokták mondani, hogy a fiatalok előre tekintenek, az öregek pedig a múlton merengenek. Úgy van. De mindkét korban a megszokott dolgoknak nagy hatalma van az emberiség felett s még a f’at'alok is csak ritkán törnek maguk előtt uj utat, hanem inkább a megszokott régi utón haladnak. Különösen az egyházi életünk területén találkozunk eme szomorú igazsággal. A vallás lényegén nem változtat az, ha a megváltozott körülmények mellett a külső formákat megváltoztatjuk. A változtatásokat úgyis előbb vagy utóbb meg kell tennünk, ha a korral haladni akarunk, nem csupán azért, mert szükségünk van az uj formákra, hanem mert a régiek elavultak. Az atheneiek nagyszerű munkát végeztek az ókorban, de ha valaki az atheneiek leszármazottjait a régi mód szerint akarná ma nevelni és tanítani, bizony az csak veszedelem volna a modern atheneiekre. így vagyunk a vallással is. Sokat, nagyon sokat kell változtanunk akkor, ha a mai kor gyermekével meg akarjuk ismerni és szerettetni hitünk igazságait. Mindenek előtt Istennek igéjét, a bibliát kell kezébe adnunk. De vájjon képes-e a magyar gyermek megérteni a mi magyar bibliánkat, a mikor annak nyelvezete oly régi, hogy még a felnőtteknek is gondot ad az, hogy: egyes kifejezéseket megértsenek. Más nemzetek, németek, angolok, amerikaiak lefordittatják a szent könyvet évről-évre s mi még mindig a Károk Gáspár bibliáját használjuk, jóllehet bizony, a mi zengzetes magyar nyelvünk nagyon sokat változott és fejlődött azon időtől kezdve, a mikor Kár.oli az ő különben érdemes bibliaforditását kiadatta. Vagy tekintsünk az énekes könyvünkre. Évszázados fordításokat használunk, a régi mód szerint énekelünk, holott a körülményeik megváltoztak s az éneklésünknél is gyorsabb ütemeket, újabb énekeket kellene használnunk. Mindezek kicsinyes dolgoknak látszanak, de mégis nagy következményekkel birnak. Arról nem is igen merek szólani, hogy az úri szent vacsora jegyeinek felvételénél használatban lévő kehely a mai korban mennyire veszedelmes. A fertőző betegségeket, különösen a nagy városban egymás után adjuk átal — csak azért mert a régi formákon a megváltozott körülmények mellett sem akarunk változtatni. A müveit népeknél, a hol a formákat nem tévesztik össze a lényeggel, a kehelyt helyettesitő kis poharak vannak használatban. De hát a mi népünk még nagyon a szokások hatalma alatt van s különösen az egyházi életben, a vallásban nem szereti a változtatást. Pedig a régieket csak újakkal lehet javítani. Most, a mikor egy év lezáródik a szemünk előtt, ne maradjunk csak a régieknél, hanem tekintsünk előre is és úgy dolgozzunk az Isten országának a terjesztésével. Ha a régi biblia fordítás nyelvezete ósdi, ha éneklésünk nem felel meg a mai kor követelményeinek, követeljük az uj bibliát, az uj énekes könyvet, követeljük az uj életet nem csupán a társadalmi, hanem az egyházi téren is. * A presbyterián lelkészek szövetkezete az elmúlt hetekben ünnqpelte félszázados fennállását, amely alkalommal az 5-ik ave.-n fekvő iSavoy szállodában Rév. Elar- lan G. Mendenhall elnöklete alatt nagy ebédet rendeztek a presbyterián lelkészeknek. Nem csupán lelkészek jelentek meg ez alkalommal, 'hanem mondhatni, hogy New York városának az előkelősége. Legelőször az egyházmegye elnöke, Alexander György fejezte ki szivbeli üd- I vözletét és kívánt elöhaladást a szövet- I kezeinek. A többi szónoklatok között i különösen említésre méltó volt Jowett Henrik Jánosnak, a hires angolországi papnak a beszéde. Jowett csak nem régen került Amerikába és beszédének elején háláját fejezte ki azon fogadtatásáért, a melyben őt Amerika részesítette. Majd aztán a hires szónok áttért a saját életére és elmondott egy-egy humoros történetet az életéből. Végül a beszédét azzal zárta be, 'hogy azért tud nagy munkát végezni, mert nem csupán a természeti, hanem az isteni dolgokba is betekintést nyerhetett. Ez lelkesíti, bátorítja és buzdítja őt az ő munkájában és kéri a többi lelkészeket is, akik jelen vannak, hogy ne feeljtsék el soha a munkálkodásuk közben az Istennek gondviselését. Végül a világszerte ismeretes milliomos kereskedő Wanamaker János emelkedett fel szólásra. Wanamaker azt mondotta, hogy a társadalmi életben nem a kereskedő, vagy a business ember foglalja el az első helyet, akinek a fényűzése és gazdagsága a kereskedelemben elért eredménytől függ, hanem a legkitűnőbb ember az, aki Istent szolgálja, úgy mint Jowett vagy hozzá hasonlóan és előre teszi az első dolgokat és mindenekelőtt Istent tartja szem előtt. * A new yorki presbyterián egyház bel- missziói hatósága alatt munkálkodó olaszoknak boldog karácsonyi ünnepük volt. Néhány héttel ezelőtt szentelték fel a 153-ik utca és Morris Ave. sarkán lévő gyönyörű templomukat, a melyet a presbyterián egyházak vezetőinek az áldozat- készsége építette fel számukra. Az egyház lelkésze Rev. G. J. DÍAnahise, aki az istentiszteleteket olasz nyelven tartja a hallgatók részére. A gyönyörű templom értéke több mint $50.000. A templom felszentelésénél részt vettek az angol egyházak vezetői is. Sok szó esik az amerikai gyermeknevelésről. Különösen az idegen országokból számlázottak nem helyeslik azt a szabadságot, amit az amerikai szülők a gyermekeiknek megadnak. Sokan panaszkodnak, hogy az itteni gyermekek nem oly jók. mint az európaiak, ahol a gyermeknek úgyszólván alig szabad szólani. De ha megtekintjük az eredményt és párhuzamot vonunk az európaiak és amerikaiak között, úgy csakhamar észrevehetjük, hogy az amerikai bátor, ügyes és életrevaló és minden körülmények között feltalálja magát, míg az európai, ha változott körülmények közé ikerül, nehezen tud alkalmazkodni az uj szokásokhoz. Ez mind azért van, mert az európai gyermekeit félénken vannak felnevelve, míg az amerikaiak, már gyermekkorukban is sokkal bátrabbak s ügyesebbek, mint az európaiak.
