Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-12-09 / 49. szám
48. sz. 1911 december 2. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 9 ÖRÖMHÍR. 1911 december 17. ESDRÁS ELŐHOZÁ A TÖRVÉNYT. ARANYIGE: “Az Urnák törvénye tökéletes, I megeleveníti a lelket.” Zsolt. 19. 8. ‘.(Közöljük a (bibliáinak néhány megfelelő ré- I szét, a többi otthon olvasandó el.) 1. Egybegyülve annak okáért mind az egész község az utcára, mely vala a vizeknek kapuja előtt; és megmondák a törvénytudó Esdrás- j nak, hogy előhozná a Mózes törvényének könyvét, mélyet parancsolt vala az Ur Izráel- nek. 2. Előhozá azért Esdrás pap a törvényt a Gyülekezet eleibe minden férfiaknak, asszonyoknak és mindazoknak, akik hallhatják vala az értelemmel, a hetedik hónap első napján. 3. És olvassa könyvből az utcán, mély vala a víznek kapuja előtt, reggeltől fogva mind délig, a férfiak és asszonyok előtt, és azok előtt, akik értik vala azt, és a népnek fülei figyelmetesek valának a törvénykönyvnek a hallgatására. 4. Áll vala pedig a törvénytudó Esdrás fenn egy fából csinált prédikálószéken, . melyet e dologért csináltak vala és áll vala ő mellette Mattihiás, Séma, Anája, Uriás, Hilkiját és Maaséja jobb keze felől; bal keze felől pedig Pedája, Misáéi, Málkija, Hásum, Hasbaddána, Zakariás és Mésullám. 5. Felnyitá azért Esdrás a könyvet az egész sokaság szemei előtt, mert felette vala az egész népnek és mikor felkezdette volna nyitni: felállta mind az egész sokaság. 6. És áldá Esdrás az urat a nagy Istent; és felele a nép és monda: Ámen, Ámen, az ő kezeket felemelvén. Annak utána meghajtván magukat, imádák az Urat, arccal a földre leborulván. 7. Jézsua pedig és Báni, Serébia, Jámin, Akhub, Sabbétai, Hódija, Maaséja, Kélita, Azáriás, Józabád, Hanán, Pelája és a leviták magyarázzák vala a népnek a törvényt: a nép pedig áll vala helyén. 8. Mert az isten törvényének könyvét nyilván olvassák vala: és azt magyarázzák vala, hogy az Írást érthetnék. 9. Nehémiás pedig, ez a Hattirsáta, és Esdrás, aki Pap vala és a törvényben tudós, és a Leviták, kik a népnek magyarázzák vala a törvényt, mondának az egész községnek: A ti Uratoknak Istenteknek szent napja ez, ne keseregjetek és ne sírjatok: mert mind az egész község sir vala, mikor hallaná a törvénynek beszédit. 10. Hanem, mondá nékik: Menjetek el és egyetek kövér állatokat,, és igyatok édes italokat és küldjétek azoknak ételt és italt, akiknek semmi nem készíttetett; ne bánkódjatok, hanem az Urnák öröme legyen néktek erősségiek. ír. A Leviták pedig ha'llagatásra intik vala az egész népet, ezt mondván: Hallgassatok, mert az istennek szent napja ez; és ne bánkódjatok. 12. El- méne azért mind az egész sokaság, hogy ennének, innának és küldenének azoknak is, kiknek nem vala mit enniek és hogy nagy örömmel örvendeznének, mert megértették vala a beszédeket, melyekre tanitották vala őket. Esdrás a törvényt fölolvassa. MAGYARÁZAT. Ü.nnnepi nap volt Jerusálamfoen és mindenfelől hallatszott a trombiták harsonája. A nép szivét nem töltötte el és boldogabbak voltak, mint valaha, amikor látták, hogy a kövek egymásra vannak rakva és úgy Esdrás pap, mint Nehémiás, az ő buzgó segítőjük velük együtt Van ;az öröm ünnepén. Az ünnep reggelén összegyűltek az utcán, amely a vizeknek a kapuja előtt volt. Igen sokan gyűltek ös-ösze a férfiak és nők közül, sőt még a kis gyermekek közül is. Aztán megkérték Esdrás papot, hagy olvassa fel nekik a bibliát. Esdrás okos és tanult ember volt, áki a bibliának minden szavát el tudta olvasni és meg tudta magyarázni a népnek a mindenható Isten örök törövényeit. Előhozta hát Esdrás pap a bibliát. De ez a biblia nem olyan volt, mint a miénk. Hoisz- szu tekercsekből állott, amelyek meg voltak erősítve két oldalról. Esdrás felállott a fából csinált prédikáló székre, háta mögött ültek Jeruzsálemnek akkori nagy és bölcs emberei. Amikor minden elcsendesült s a jelenlevők Esdrás pap felé irányították tekintetüket s ő elkezdte olvasni a bibliát. Ó, milyen boldog volt a nép, mennyi örömmel hallgatták a csodálatos szavaikat. Rengeteg nép gyűlt egybe és mégis a legnagyobb csendben hallgatták Esdrás papot, aki elmondta a népnek, hogy Isten, a mi menyei atyánk mennyire szereti az ö gyermekeit. És azt óhajtja, hogy ők is szivbeli igaz szeretettel viselkedjenek iránta. Elmondotta a szombati nap törvényeit és Isten házának látogatását és elmondott még sok egyebet a szent könyvből, amelyek Isten törvényeit tartalmazzák. Amint a nép hallgatta a nagy papot, Esdrást visszaemlékeztek sokan arra, hogy ők megszegték ezeket a törvényeket. Nem szerették és nem imádták úgy az Istent, amint azt nekiek fen ni ok kellett volna. Sokszor mutattak felebarátaikkal szemben szeretetlénséget. Amint igy visszagondoltak ezekre, csaknem mindenki elszomorodott és sirt. Esdrás és Nehémiás azonban megvigasztalta őket, mondván: “Ne bánkódjatok, hanem az Urnák öröme legyen néktek erősségetek.” Azaz hallottátok a törvényeket és legyetek ezután engedelmesek. Isten azt akarja, hogy örömötök legyen, menjetek azért é‘s ha volna közöttetek szegény, adjatok annak enni és inni és legyetek mindenkivel szemben barátságosak. A nép ezután eltávozott, szivükbe zárva Isten törvényeit, amiket Esdrás pap előttük felolvasott. GYERMEKEKNEK. Esdrás és Nehémiás igen nagy emberek voltak a babyloniai fogság idejében. Nem csupán alakra váltak ki a többi emberek közül, hanem cselekedeteiknél fogva is. Ti, gyermekek, ti is csakhamar nagyok lesztek s a kérdés csupán az, hogy a jóban vagy a rosszban akartok-e megnövekedni. A templom tehát felépittetett. Az isteni tisztelet megtartatott Esdrás által. Most a nép meg alkarta tudni, mit kíván Isten ő tőlük. Manapság minden jó családnak megvan a bibliája és utána nézhet, hogy megismerje Istennek a törvényeit. De abban az időben még nem voltak nyomtatott bibliák, csupán Esdrás kezében volt egy -biblia vagy annak egy része, talán éppen Mózes törvénye. A népek azonban régóta nem hallották a törvénykönyvet felolvasni és ezért óhajtották, hogy Esdrás azt felolvassa. A legalkalmasabb helynek -találták azt, hogy a -széles utcán gyülekezzenek, ahol fe-lállitta-tott iá szószék, amelyen Esdrás mellett 13 előkelő zsidóember ült, akik valószin-üleg léviták voltak. Ez volt a gyönyörű gyülekezet, ugyebár? Csaknem olyan* mint a mi vasárnapi iskolánk, amelyet azonban mi a templom-helyiségben tartunk. Sokan hallottak uj dolgokat ez alkalommal és megbánva bűneiket közeledtek az Istenihez. Éppen úgy sok gyermek sok szép jót tanul a vasárnapi iskolában, ha felkeresi azt és hétről-h é t-re meghallgatja -a biblia szebbnél szebb részeinek a magyarázatát. TANÍTÓKNAK. Mielőtt ezt a gyönyörű leckét megmagyaráznánk, ismertessük meg a mi iskolánk növendékeivel a szereplőket: Esdrást és Nehé- miást. Kik voltak ezek? Micsoda nemes munkát végeztek? És mért akarták a népnek megmagyarázni a törvényt Ezek az emberek Istennek kiválasztott emberei voltak, akik meg akarták a népet tanítani az Isten igaz tiszteletére, ők különös tehetséggel voltak megáldva és igy nem- akarták a világosságot elrejteni, hanem átadták azt azoknak, akik a -sötétségben éltek.
