Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-12-09 / 49. szám
6 Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 49. sz. 1911 december 9. — VEGYES HÍREK. = Feltűnést keltő esetről hoz hirt egy párisi jelentés. Az eset Péter szerb királynak a francia fővárosiba ivaló érkeztekor történt. A párisi térparancsnok megtekintette a kirendelt csapatokat s azt találta, hogy a gyalogjárótól nagyon messzire állottak. Felszólította a csapatok parancsnokiát, hogy a legénységet néhány lépéssel hátrább sorakoztassa. Az ezredes erre azt felelte, hogy tábornokától azt a parancsot kapta, hogy a katonákat a gyalogjárótól ekkora távolságban állítsa föl. A térparancsnok erre azt jegyezte meg, hogy a bajon könnyen lehet segíteni, /ha az ezredes a katonákat három lépéssel ihátráb vezényli. Erre az ezredes a front elé állott és ezt mondta: — Az élőbbé ni ellenkező parancs ellenére három lépéssel hátra, mars! Az eset óriás feltűnést keltett és francia katonai körökben azt hiszik, hogy az ezredest nyugdíjazni fogják. * Páriában él egy öreg magánzó, aki a megtévesztésig hasonlít a francia köztársaság elnökéhez, Falliéreshez. Két unokaöcscse van, ezek az örökösei és ezek attól való félelmükben, hogy a végrendeletet a kárukra változtathatná meg, egyetlen pillanatra sem hagyják egyedül. Tudják, hogy a nagybácsi mennyire büszke arra, hogy Falliéreslhez hasonlít, ezért rávették a borbélyt, hogy úgy formálja a nagybácsi haját és szakállát, amint az elnök viseli. Az öreg tőkés mindennap végigsétál a Champs Elyséen és a iFauibourg Saint-Honorén és a két unoka- ‘öocs hűségesen nyomon követi. A merre elhalad, megemelődik minden kalap és a nagybácsi elégedetten viszonozza a másnak szánt üdvözléseket. A két unokaöocs azonban ától fél, hogy az öreg elragadtatva a párisiak szeretetreméltóságától, egy szép napon túlságos boldogan megy haza és minden vagyonát Páris városára hagyja. Azért nem hagyják egy pillanatra sem magára. * Különös kitüntetés érte most 30 évvel a halála után Agafon Nikitin orosz tüzérkatonát, akit 1881-ben a tekintek (kaukázusi törzs) halálrakinoztak. Az orosz cár elrendelte, hogy Nikitin nevét örök időkre vegyék fel a 211. tüzérdandár 6. ütegének a legénységi névsorába, a névsorolvasásnál pedig mindenkor elsőnek Nikitin neve olvasandó, mire egy altisztnek hangos szóval kell felelnie: — Elesett az orosz hadsereg dicsőségére a tekinicek ellen való hadjáratban. A “Reidhspost” nevű bécsi lapban, amelynek Ferenc Ferdinánd trónörökössel való összeköttetése közismeretes, nagy feltűnést keltő cikk jelent meg a minap. E szerint Rómában tárgyalások folynak, amelyeknek célja Olaszország kilépése a hármasszövetségből és belépése az angol-francia kettős szövetségbe. * A beaumonti (Mo.) iskolaépület rövid zárlat következtében a minap kigyuladt és leégett. Szerencsére délután 4 órakor tört ki a tűz, amikor már a gyermekek nem voltak az iskolában, igy a lángok csak az épületben tettek kárt. * A brooklyni hid new yorki végén nemsokára nagyobb építkezésbe fog bele New York városa, hogy a reggeli és esteli tolongást megszüntesse. * Dix New York állami kormányzó kinevezte a trampek és csavargók részére létesítendő farm és ipartelep felügyelőit. A vándorló hajléktalanok farmját az állami törvényhozás miu.lt ülésszakában alkotott törvény rendelte el. * Andrew Hutchinson kansasi, Mo. farmernek büszkesége volt két szép és okos kis leánya. A kicsinyek a minap gödröt lástak a homokban s az oldalfalakat szerszámokkal támasztották meg. Amint a gödörben játszottak, a homokalkotmány ösz- szeomlott és elevenen eltemette őket. Amire kiásták a kis leányokat, már halottak voltak. Andrew Hutchinsonra olyan hatással volt szeretett leánykáinak szörnyz halála, hogy fájdalmában megnémult és megőszült. * Parisban igen eredeted módon próbálnak segíteni most a husszükségen. Már két évvel előtt egy vadhu skereskedő olcsó tevehiust hozott forgalomba, amelyet azonban se- hogysem tudtak megkedvelni a párisiak. Most egy másik párisi vadihuskereskedő, mint egy francia lap közli, gazellahust árul, még pedig kilónként másfél frankért. Szállítója egy tuniszi mészáros, aki viszont a bennszülöttektől veszi a gazellát. Minthogy a gazellahus állítólag igen ízletes és az ára, mint látnivaló, a borjú- és marhahús áránál jóval kisebb. Párisban az első ga- zellahus-szállitmíány igen gyorsan elfogyott és a vállalkozó vadhu skereskedő újabb nagymennyiségű gazellahust renedlt Afrikáiból. König Vilmos, linzi főhadnagy, a felsőausztriai légihajós egyesületnék titkára a minap vezette oltár elé egy nyugalmazott osztrák tábornoknak leányát. A fiatal pár elhatározta, hogy a nászutazást légihajón teszi meg. Az egyesület a “Salzburg” légihajót bocsátota rendelkezésükre. A linzi gázgyár udvarán, ahol a léggömböt megtöltötték, igen nagy néptömeg gyűlt össze. Ott volt Ferdinánd József királyi herceg, az egyesület védője is. Miután az uj pár helyet foglalt a léghajóiban, a királyi herceg vezényelt, hogy a katonák eresszék el a köteleiket és a léghajó gyorsan fölemelkedett és eltűnt a messzeségben. * A Nobel-dij bizottsága hir szerint Léon Bourgeois francia államférfimnak Ítélte a békedijat a döntőbíróság eszméjének terjesztése terén kifejtett munkásságáért. * Hivatalos számadatok szerint november hóban 57,636 bevándorló érkezett a new yorki kikötőbe. * Washingtonban egy “National Library” nevű egyesületet dharteroztak be, a melynek az a célja, hogy vakok számára könyveket adjon ki s arra törekedjék, hogy a vaiko/k részére kiadandó könyvek mind egyforma betűkkel legyenek nyomva. * Wickersahim szövetségi főügyész néhány nap mullva pert fog indítani Pitts- burgban az aluminium-trust ellen a Sher- man-törvény alapján. New Jersey állam azal büszkélkedik az ellenőrzői hivatal számadásai alapján, hogy nemcsak nem tartozik senkinek, hanem még olyan tiz millió dollárja is van, amivel nem tud mit kezdeni. * Charles S. Francis, a “Troy Times” tulajdonosa, a ki az Egyesült Államokat éveken keresztül képiviselte Magyarország-Ausztriában: meghalt a New York államiban fekvő Troy városban. 1900-tól 1902-ig a kis balkán államokiban, Görögországban, Szerbiában és Romániában volt követ, 1906-iban Magyarország- Ausztria nagykövetévé nevezte ki Roosevelt elnök és ezen állásában 1910-ig maradt.
