Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-11-11 / 45. szám
XII. évfolyam Megjelenik minden szombaton. Published Weekly on Saturday. 45. sz. NEW YORK, N. Y„ 1911 NOVEMBER 11. Entered as second-class mater Oct. 28, 1910 at the Post Office at New York, N. Y., under the act of March 3, 1879. Felelős szerkesztő: HARSANYI LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész. Tanulmányutazás és kivándorlás. Még egy pár évvel ezelőtt is alig törődtek Magyarországon a kivándor, ás kérdésével, mostanság meg hirteleniben annyi lett szülőhazánkban a kivándorlási “szakértő”, mint a gomba- És ezek a “szakértő” urak fennen hangoztatták, hogy ők nem csupán elméleti en foglalkoznak a Magyarországból való kivándorlás kérdésével, hanem, hogy őnekik gyakorlati tapasztalataik vannak. Mert ők voltak Amerikában, ők ismerik Amerikát, az amerikai magyarságot. Hiszen e közül a két mondat közül az első valóban meg is felel az igazságnak, mert az utóbbi években valósággal sport lett Magyar- országon az unatkozó urak között, hogy felcsapnak “ tanulmányutazók ”-nak, és eüönnek néhány hétre megtapasztalni Amerikát. A tanulmányutas uraknak persze van annyi magukhoz való eszük, hogy nem a maguk pénzét köÜák a tengeren túl való útra. Minek is nyúlnának a maguk zsebébe, amikor ott a magyar állam pénze, és mire való volna az országgyűlési kénviselö ur, ha nem arra, hogv kr'árion a minisztériumban egyik vagv másik kortesének vagy a kortes fiának vagv sógorának egy kis utazási ösztöndíjat. És az ösztöndíj megkapása után három osztályba sorakoznak a tanulmányutazó urak. Egy részük, hogy pihentesse kissé a fáradt idegeit, levonul az Adria partjának valamelyik üdülőhelyére, néhány hétig szórakozik, és ott, az Adria partján Írja meg — amerikai tapasztalatait. Nehogy rosszhiszemű vádnak vagy keletien élcnek vegye valaki ezt, mert, igenis, volt már rá példa, hogy egyik adviai fürdőhelyen tákolta össze egy ilyen tanulmányutas ur az amerikai tapasztalatairól szóló munkáját, és persze, hogy megállapította, milyen rossz dolga van az Egyesült Államok területén a magyarságnak. A tanulmányutasoknak ez a fajtája a ritkábbik. Van azután más faita, aki csakugyan éli ön Amerikába. Ez alatt az Amerika alatt New York városának egy-egy nemzetközi száüóiát kell érteni, továbbá néhány színházát, néhány Music Hall-ját, azután még egy-két nagyobb amerikai városnak ugvancsak egy-egy nemzetközi szállóiát és ugyancsak néh,ánv színházát és néhány Music Halliát. Arról, hogy mindezeken a helveken aüg látván amerikait, nem látnak Amerikát, még nem is igen kePene beszélni, de hogy meny nyíre nem látnak amerikai magyart: azon már csak nevetni lehet. A tanulmányutas uraknak a harmadik fajtája az, amelyik szintén eljön Amerikába, szintén fölkeresi a mulatóhelyeket, de azután ellátogat nagy kegyesen néhány órpra olyan városokba is, ahol nagy magyar település van- Beszél is egy-két amerikai magyarral, és egykét óra alatt olyan tisztában van az amerikai magyarság helyzetének minden mozzanatával, mint ha egész életében ezzel a kérdéssel foglalkozott volna. Mert ft lángész, aki pillanatok alatt szippantja az agy velejébe mindazt, aminek a megismeréséhez másnak évtizedek kellenek. Meg kell, természetesen, szolgálni az ösztöndíjat: ezért tehát mindahárom fajtájú tanulmányutazó ur írásba foglalja a tapasztalatait. Ezek közül az írások közül még az adriai üdülő dolgai a legártatlanabbak. Mert ezf»k az urak forrásmunkák után firkálnak ösz- sze egyetmást, és nincs ugyan egyetlen mondatjuk sem, amelyben az amerikai magyarságról szóló meglátás lenne, de legalább az nem értelmetlenség amit — mások nyomán — Amerikáról gyártanak össze. A második fajta, a szállók és mulatóhelyek látogatóia már veszedelmesebb. Mert ez meg van gvőződ- ve. hogy amikor a tengeri betegségét egy nemzetközi közönségü szál-
