Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-10-21 / 42. szám
42. sz. 1911 október 21. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja. 9 1911 október 29A MEGSZABADULÁS ZSOLTÁRA. (Zsolt. 85.) Aranyige: “Hatalmas dolgokat cselekedett az Ur növelünk, azért vigadunk.” Zsolt. 126: 3. 1. Az éneklőmestemek adatott zsoltár a Kóráh fijaihoz. 2. Jóakarattal voltál, Uram, a te földedhez: A Jákob nemzetségéből való foglyokat megszabadítottad. 3. A te népednek álnokságát megengedted, elfedezted minden ő bűnöket. 4. Elvetted rólok minden haragodat: elfordítottad haragodat, hogy fel ne gerjedne. 5. Térj meg hozzánk, mi szabaditásunknak Istene és szálljon le ellenünk való haragod. 6. Avagy mindörökké haragszol-e ellenünk? És a te haragodat megtartanád-é nemzetségről nemzetségre? 7. Avagy nem elevenitesz-é meg minket ismét, hogy a te néped benned örvendezzen? 8. Mutasd meg nékünk, óh Uram, a te irgalmasságodat; és a te szabaditásodat adjad nékünk. 9. Meghallom, mit szól az Ur Isten; mert kétség nélkül békességet szól az ő népének és az ő jótéteményeinek, hogy ne térjenek a bolondságra. 10. Kétség nélkül közel vagyon az ő szaba- ditása az őtet félőkhöz, hogy lakozzék a dicsőség a mi földünkön. 11. Az irgalmasság és igazság elől találják egymást; az igazság és a békesség egymást csókolják. 12. Az igazmondás a földből csemetézik és az igazság a mennyből alátekint. 13. Az Ur is minden jót ád, hogy a mi földünk megteremje az ő gyümölcsét. 14. Az igazság jár ő előtte és annak előmenetele lészen. MAGYARÁZAT. Ha a nép nagyon, nagyon (boldog, úgy énekel. Ha a nép nagyon megörül valami jónak, úgy- hálát ad azért az Istennek. Mi tehetné a népet boldogabbá és hálásab- bá. mint az, hogy a király, akinek az idegen földön évek hosszú során át szolgáltak, megengedi nekik, hogy visszatérjenek saját hazájukba. Tudjuk mindnyájan a történetet az Isten választott népéről, a zsidó népről, akit ö most a babyloniai fogságból visszavezérelt ismét a hazájukba. Ismerjük a pusztai utat és a visz- szavándorlás nehézségeit. Ne csodáljuk hát, ha a nép öröménekben tör ki, amidőn egykori hazájának a földjére 3ép. Nem csoda, ha a hegyek és a völgyek ÖRÖMHÍR. A gyermek imája. ■ visszhangozták az öröménekeket. Ezek az örömhangok mind a jóságos Istent dicsőítettek, aki az Ígéretét megvalósította és vissza- vitte az elhagyott szegény zsidó nemzetet a saját hazájába. Ebben a gyönyörű zsoltárban mintegy azt mondja a zsoltáriró: “Óh Isten, milyen jósá1- gos is vagy te mihozzánk. A népet visszave- zérled saját hazájába. Elfelejted mindenkinek a bűnét és gyarlóságát és segítségünkre vagy ama törekvésünkben, hogy mint gyermekek téged imádjunk és te hozzád ragaszkodjunk.” így, így énekelt a zsidó nép, amikor a saját hazájába visszatért. Ez az egész zsoltár komoly gondolkozásra buzdíthat bennünket, hogy mi is igyekezzünk megszabadulni a bűnnek ia. fogságából. Mert ugyan mit is használt az az ígéret, hogy Isten megszabadít bennünket a bűntől, ha mi magunk még mindig a bűn fogságában vagyunk és nem igyekezünk onnan isteni segítséggel kiszabadulni. (A felirata ennek a zsoltárnak: “Az éneklő mesternek adatott zsoltár a Koráh fijaihoz”. Nyolc ilyen feliratú zsoltárunk van a zsoltá- ro(s könyvünkben,. A 42, 44, 49, 84, 85, 87 és 88. Azt jelenti ez, hogy ezen zsoltárokat a nevezett törzs fiai énekelték. GYERMEKEKNEK. Ma a zsoltárok könyvéből választottuk ki a leckénket. Sokat lehetne a zsoltárok könyvéből a tanulságunkra leírni. Néhány hasznos tudnivalót megjegyzünk ez alkalommal. Az első és második zsoltárnak semmiféle felirata nincsen,, ozaz nincsen még csak jelezve sem, hogy ki irta azokat. Körülbelül 50 ilyen zsoltár található, ahol a költő neve nincsen megemlítve. Dávid nevét 73 zsoltár viseli, Asáf nevét 12, mig az annyira nevezetes és csaknem minden magyar gyülekezetben általánosan ismeretes "Te benned bíztunk eleitől fogva...” a Mózes nevéhez fűződik, a 72 és a 127 pedig Salamonhoz és a 89-ik Etán- hoz; 11 zsoltár pedig a Koráh nevét viseli. A zsoltárokat azért írták, hogy azt énekeljék a népek és csakugyan a vallásos érzület fejlesztéséért egész a jelen időig általánosan használva vannak. Tartalmukra nézve tanító, hálaadó és dicsőítő zsoltárokra oszlanak. A nagy reformátor, Luther Márton azt ajánlotta, hogy a zsoltárok könyvét mindenkinek jő volna könyv nélkül tudni. Vájjon a gyermekek közül ki tudna egy-egy zsoltárt megnevezni, amelyet könyv nélkül el tudna mondani? Ne felejtsük el soha, hogy aki a zsoltárkönyvét ismeri, annak egy drága kincs van a kezében, amely sokszor megvigasztalhatja még az életben. Sok zsoltár rámutat a jövendő Messiásra is, Jézus Krisztusra s ezáltal Istennek bűnbocsátó kegyelmességére és irgalmára. TANÍTÓKNAK. Kiválasztott zsoltárunkat nagyon eredményesen felhasználhatjuk arra, hogy megtanítsuk iskolánk növendékeit az imádkozásra és a hálaadásra. Felmutathatjuk, hogy az értelem és a tudás sokszor homályban hagyja az embert és nem képes szellemi lelki életünket boldoggá és nyugodtá tenni. Az élet igazi értéke nem a tudományban, hanem a vallásban és a hitben van. A zsoltárok legnagyobb része arra való, hogy az a vallásos érzületet fejlessze a szivünkben. Hiszen az emberek szivében megvan az Isten iránt való vágyakozás. Mindnyájan érezzük, hogy gyarlók vagyunk és sokszor elesünk a hit és vallás vigasza nélkül. Ha ilyen gondolatok vannak a lelkűnkben, úgy értékelni tudjuk a zsoltárok könyvét és hasznunkra fordíthatjuk. KÉPÜNKHÖZ. Ki ne emlékezne vissza arra, mikor mint kis, gyermek összekulcsolta kezét és gyermeki bi- zodalommal imádkozott az Istenhez lefekvés, előtt. Ez a képünk a kis gyermek szeretetét és. imáját mutatjla. Tanuljunk meg mi is gyermeki szívvel hálát adni a jóságos Istennek^ akitől származik minden adomány és tökéletes ajándék.
