Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-08-26 / 34. szám
Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 34. sz. 1911 augusztus 26. ÖRÖMHÍR. SZEPTEMBER 3, 1911. ARANYIGE: Hajolj el a gonosztol és cselekedjél jót: Keressed a békességet és kövesd azt.“ 34 zsolt. 11 vers. 1- ső leczke. Amint a kegyes királynak Ezekiásnak meg volt az ellensége Senakherib, úgy van ez mai nap is, hogy minden kegyes és Isten félő embernek, van ellensége. De Ezékiás szilárdan állott, és bízott Istenében, aki neki örömet és oltalmat adott. ARANYIGE: Az Isten a mi oltalmunk és erőségünk; és igen alkalmatos segítségünk a mi nagy nyomorúságainkban. Zsolt. 46: 2 2- ik leczke. Ki volt az Urnák szenvedő szolgája? A zsidók Jeremiást hívják annak, de mi már tudjuk, hogy Istennek báránya, aki meghalt mindannyiunk váltságára és aki a legtöbbet szenvedett nem más mint hitünk fejedelme Jézus Krisztus. ARANYIGE: Az Ur mindnyájunknak álnokságát Ő reá vetette. Es.53:6 3- ik leczke. .Manassé az Istenfélő Ezékiásnak volt a fia, de olyan fia, aki az élet vándorlásában semmi tiszteletet nem tanúsított édes atyjának emléke iránt. De megmaradt mégis benne atyja jóságának egy vonása és élete alISMÉTLÉS. konyán mélységes bünbánatot érezett. Újra akarta kezdeni életét, de már az idő kevés volt hozzá. ARANYIGE: Szűnjetek meg a gonoszságnak cselekedeitől, tanuljatok jót cselekedni. Es. 1: 16—17. 4- ik leczke. Josiás olyan király volt, akit nem egy könnyen felejthetünk e'l, Judának legnemesebben érező királya volt ő aki 31 esztendei uralkodása alatt soha sem felejtkezett el Istenéről. Boldog nép amelynek királya ilyen. ARANYIGE: Örvendezz ifjú a te ifjúságodban, de meg tudjad, hogy mindezekért tégedet az Isten ítéletre vonszol. Préd. 12: 1 5- ik leczke. Hilkia megint egy olyan ember volt, akit nem felejthetünk el sem az egyházunkban sem a vasárnapi iskolánkban. Ö volt Josiás idejében a főpap, aki az elrejtett törvénykönyvet megtalálta. Gondoljunk a biblia viszontagságos történetére. ARANYIGE: Az én szivemben elrejtettem a te beszédedet, hogy ne vétkezzem te ellened II9-Ík ZSOlt. II. 6- ik leczke: Itt jelentkezik Jeremiásnak kimagasló alakja. Ha nem is tudta megváltoztatni már az a lánglelkü ember Juda végzetét, 1 hogy a babilóniai fogságba jusson, legalább megsiratta nemzete sorsát. A jó szülő is sir ha a gyermeke a rossz útra tér és elveszni látja. Ha megtéríteni nem tudja már, legalább könnyeket hullat érette. ARANYIGE: Az Ur az én világosságom és szabaditóm, s kitől féljek? Zsolt. 27: 1. 7- ik leczke^ Az istentelen Jóákjm nem szerette Jeremiást sem a törvénykönyveket. Saját kezével elégette, de az Ur újra íratta. Ne gondolja senki, hogyha valaki elhagyja az egyházát, hogy a munkálkodás megszűnik ott, mert Isten támaszt mindég nemesen érező lelkeket, akik tovább dolgoznak az anyaszent- egyházért. ARANYIGE: A mi Istenünk beszéde megmarad mindörökké..........................Es. 40: 8. 8- ik leczke: Ha az Ur szolgája Jeremiás a börtönbe vettetett is Isten kiszabadította. A szenvedés sokszor még erősebbekké tesz bennünket. ARANYIGE: Boldogok lésztek, mikor titeket szidalmaznak, háborgatnak, és minden gonosz hazugságot mondanak ellenetek, én érettem. .. Mát. 5: 11. 9-ik leczke: Juda elérte végzetét. A bálványimádást követte az Isten sulytolása: a babilóniai fogság. ARANYIGE: Meggondoljátok, hogy a ti bűneiteknek büntetése reátok következik. Móz. 2: 23.------O-----KÉPÜNKHÖZ. A régi és a máj kor. Két kéfiet látunk ezen az oldalon. Mind a kettő egy-egy családot ábrázol, még pedig Istenfélő vallásos és kegyes családot. Az első kép a régi korból való. Tekintsünk erre a képre először és gondolkozzunk felette. Az ablak mellett ül az apa és olvassa feleségének, gyermekeinek a tekercsről, a mi abban az időben a biblia volt, a szentirást Még a legkisebb gyermek is figyelemmel hallgatja apja ajkáról talán éppen Esajás üzenetét. .;A második kép a mai kort, a huszadik századot, ábrázolja. Itt már az édesanya karosszékben ül s nem is pergamentből olvas fel gyermekeinek, hanem olyan könyvből, a melyet a gépekkel ezrével képes az ember ma már előállítani. Itt van a modern technika vívmánya. De ki tudja, az édes anya nem ugyanarról, az emberről olvas-e fel gyermekeinek, a kinek a történetét olvassa a másik képen a pergamentről a családfő.
