Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-08-19 / 33. szám
2 Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 33. sz. 1911 augusztus 19. i • I • • .*. Istennek Igéje Megmarad Örökké. Nincsen rútabb dolog, mint erőszakkal elfojtani a magasztos eszméket. Azok úgyis utat .törnek maguknak előbb utóbb a földi életű homályán keresztül s ott a hol felettünk magasabb hatalom tűzi ki a haladás zászlaját. . . az emberi erő vagy zsarnokság képtelen letiporni azt. Végeredményében minden munkálkodásunk czélja nem lehet más, mint az élet alkonyán visszatérni ához az Istehez, aki bennünket a saját képének hasonlatosságára teremtett. És az élet harcában igen sokszor nem az erősökké a diadal... 'hanem azöké, akiknek utait a jó Isten kegyelme és szeretete vezeti és irányítja. Egy alkalommal egy megható drámai darabot olvastam, Schillernek a nagy német költőnek a darabját. A darab tárgya a Franczia és Angolországi háború, amelyet a 14- és 15-ik században volt. Egy csodálatos nő Franciaország romjaira felteszi a szerencse zászlaját és megmenti Franciaországot. Épen az utolsó Dilianatban jelenik meg a nő a gyenge Károly király előtt és megjósolja egyik hatalmas Angolországi hadvezérnek a halálát. A király kineveti az egyszerű leányt, mert nem hiszi már, hogy győzelme lehessen. S erre a leány a legnagyobb haA király haragjában megégeté Jeremiás profécziáját. tározottsággal mondja a királynak „Ne meg, aki Jézusban, a Jézus ezempontjá- a szavamnak, de a szemednek hidj“. Találkozni fogsz temetésével amikor vissza térsz. Angolország ugyanis zsarnoki módon leakarta tiporni Franciaországot, de az utolsó pillanatban egy nőnek imája, (buzgalma, lánglelkesedése megmenti a hazát és a Francianemzetet. (Csaknem igy lép fel király is a próféta ellen, zsarnoki módon, kegyetlenül. Képünkön az a jelenet van megörökítve, amidőn a szentirás a próféta jövendölését széjjel tépi a zsarnok király ... Isten igéjét elhamvasztja a tűz. De Isten a hamvakból is életet teremt. Ujjan leíratja Baruchal az örök igéket, amelyeket végeredményében nem lehet megsemmisíteni, mert ha a hegyek és völgyek összeomlanának is az Urnák az igéje meg marad örökké. GONDOLATOK. A közönséges dolgokkal foglalkozni nem müveletlenség, mert voltaképen semmi sem lehet közönséges, csak akkci, ha a mi gyarló felifogásunk annak veszi az egyes dolgokat. Mindennap kelte és napnyugta uj gyönyörűségekkel és szépségekkel van tele. Minden napban, a melyet eltöltünk, meg van a munka és a nyugalom változatossága és meg vannak az örömnek váratlan szikrái és a bánatnak érintései. T A R C A. Patócsy Zsófia. — Történeti rajz. — Irta: S. SZABÓ JÓZSEF. Bebek ugyan szerette veim, ha a második már fiú lesz, a büszke Bebék névnek örököse, — de hát csak meg kellett nyugodni az Isten akaratában. Táplálta a remény, hátha megörvendezteti apai szivét az Ur? Azonban a harmadik gyermek is leány lett, sőt a negyedik is. Amazt Annánakemezt Juditnak keresztelték. Hogy fia nem született, nagyon busitotta Bebek Györgyöt. A szive vérzett, ha reá gondolt, hogy ő az utolsó Bebek, végső fi- sarjadéka annak a fényes családnak, a melyből nádor, országbíró és sok más főméltóságot viselő nagy hazafi származott. Felesége előtt azonban ibusutóisát elrejtette, s mikor háborúiban nem volt, mert bizony féléletét áthadakozta, vallásos áj tatosságban keresett sebzett lelkére balzsamot. Ebben felesége járt előtte jó példával. Protestáns prédikátort hozatott Szádvárra, Szigeti János uramat, a ki olyan iszivrehatőan tudta az Isten igéjét szólani, hogy örült is, sirt is, laki hallotta. Mikor várur otthon volt. vele együtt vonult az egész család, az egész őrség és cselédség a templomba, hogy kibuzogj'a magát és épüljön a Szigeti uram istenes tanításán. Mikor pedig messze hadakozott a tar törökkel a hős Bebek, a vár aggódó úrnője vezette népét, s kis gyermekeit Isten házába, hogy buzgón imádkozzanak a távollevő hős drága életéért. Pedig hej! sokszor kockára tette Bebek az ő életét! I. Ferdinand király hive volt és érette, meg a szegény Magyarországért harcolt a mindinkább betolakodó törökkel, melynek valóságos ostora lett. Rettegett, legendás hősi alak, kit nem fogott semminemű fegyver. Babonával határos az a isztelet és csodálat, a melylyel környezte barát és ellenség egyaránt. Magyarországnak abban az időben nálánál iinnepeltebb hőse nem volt. Mig 5 dicsőségesen csatázott, azalatt hűséges hitestársa tartotta példás rendben a nagyterjedelmüBébekjbirtokokat. Pedig az sok bajjal és vesződséggel járt, de Patócsy Zsófia mindennek megfelelt derekasan. A mellett ráért még házimunkával foglalatoskodni, fonni, szőni, hímezni ott a várerkélyen, mig szeme a messze távolban révedezett, s minden mozgó pont láttára sebesebben vert szerető szive: hátha az ő édes ura jön!! Sőt ráért még, hisz mire rá nem ér a buzgó lélek, ha akar, ráért még a református prédikátorokkal is levelezni, őket vallásos munkák írására buzdítani. A költséggel ne törődjenek, ott van ő, meg ott van az ő testi-lelki barátnéja, az egri főkapitányné asz- •szonyom, Massai Euliáilia. Majd előállítják ők a költséget. Csak írják és nyomtassák ki Isten dicsőségére az épületes könyveket. így irkáit a prédikátoroknak Bebekné, s a mit Ígért, meg is tette. Számos könyv köszöni neki létrejövetelét. Meg Magócsy Gáspárnénak, Massai Euláliának. Magc'csyék a Száidvárhoz köze! eső Tornán laktak, s a két széplelkü nő gyakran összejött s ilyenkor nem holmi pletykákat iiztek, a hogy manapság szoktak az asszonyok, hanem komoly vallásos kérdésekről tanakodtak. A
