Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-01-28 / 4. szám

*

XII. Évfolyam — Megjelenik minden szombaton. Published Weekly on Saturday. — 4. sz.

New York, N. Y. 1911 Januar 28.

Application for entry as second-Class matter at the Post-Office at New York pending Felelős szerkesztő : HARSÁNYI LÁSZLÓ, new yorki református lelkész.

Az egyházak helyzete.

A csatlakozott egyházaknak tehát már két esperességök van. Két esperesség éredmes arra, hogy mi is igazán, komolyan szóljunk hozzá s meg láissunk belőle vialamit.

Mi állandóan szidjuk a csati akozott a_ kát, s azt mondjuk, hogy nekik nincs any nyi létjogosultságuk Amerikában, mint) amennyi van nekünk, aJkik az amerikai missiok alatt dolgozzunk. Szidjuk s korruptoknak nevezzük s ugyan akkor nem teszünk semmi egyebet, hanem a lehető legnagyobb semlegességben állunk s megelégszünk azzal, hogy „ősi íkiardunk rozsda marja“. Pedig talán nem is annyim jogoisulatlan az Ő törekvésük velünk szemben, hogyha mi nem mozdulunk, hanem rá jók bízzuk a haladást.

Mit is akar tulajdonképpen a hazai egyház? Azt akarja, hogy összeszedje az itt amerikában élő összes magyarjainkat, azt akarja, hogy az által a vallás által a- melyik egyetlen és egyedüli megtartója volt a magyar nemzetiségünknek év századok óta, úgy a németséggel, mint a panslavizmussal szemben, hogy az a vallás itt is megtartója legyen a magyarságnak s ne engedje el amerikaisodni őket, hanem megtartsa ad infinitum magyarnak. .Hát biz ez nagyon szép törekvés, és igazán csak becsületére válik úgy a hazai egyháznak, mint azoknak akik annak a hatása alatt ebben az érdekben dolgoznak. A mi vallásunk az igazi kálvinista vallás, a mi valláísunk az igazi magyar vallás, ami vallásunknak meg van az ereje ahhoz, hogy magyaroknak tartsa meg a magyarokat minden körülmények között a világnak akármelyik részében élnek is. Épp olyan mint a zsidó vallás a zsidóknak. Az a kapocs, taz a nemzetiség, az a simbólum, s az erős s képes arra, hogy a zsidó zsidó legyen, s a zsidó rokon legyen egymáshoz akárhol laknak is.

Hogy aztán honnan s hogyan szerezik meg azt a pénzt a csatlakozottak, hogyan s honnan vonják el a szegény hazától, hogyan s hova fordíthatnák azt» az már egészen más kérdés, erről azonban csak akkor beszélhetünk jogosan, hopvha kimond juk és megtesszük mindazt amit megtehetünk, arra, hogy aztán többé ne legyen szükség arra a segítésre amit az óhaza a kar adni, arra minők dolgoznak.

Ha a zsidó kivándorol valahova, ha a zsidó elhagyja azt a területet, ahol addig élt s uj otthont akar magának szerezni, mielőtt megteremtené az újat lerakja az ő1 vallásának a fundamentomát, leteszi e- lőbb a szövetségi ládát a tiz parancsolatot s azt falazza körül. Mi ellenben megépítjük előbb a mi házainkat s csak azután tesszük bele a mi szövetségi ládánakat a bibliát, ha bele tesszük. Ha a zsidó uj helyre megy előbb felkeressi szövetséges társait kiket a vallás köt hozzá, egyesülni törekszik velők, s együtt ássák meg a ház alapzatát s együtt rakják le a fundamentumot s csak azután gondol az egyéni megélhetésére, mi ellenben előbb kikutatjuk hol lehetne megélni, előbb biztos alapot igyekszünk magunknak szerezni s inkább eltitkoljuk azt is, hogy kik vagyunk csak aztán hogyha az meg van, hívjuk a többieket is arra a helyre. Bennünk nincs meg az az összetartozás, ami meg volt a rómaiakban s nagyokká tette őket, bennünk nincs meg az az üzleti szellem, amelyik meg volt a görögökben s bármerre voltak is az .egész világban előbb összekötő kapcsot csináltak s csak azután nyúltak az üzlet dolgaihoz, mi igazán olyan szervezetlenül, olyan tehetetlenül, olyan erő nélkül .élünk hogy igazán csoda hogy egyáltalában élünk. Ahány felé vagyunk annyi felé vagyunk szakadva, ahol fajunknak egyetlen egy tagja van az mindenütt .egyedül akar önálló lenni, egyedül akar mindent mecsinálni, egyedül akarja a nemzetet kép viselni, pedig hiába be kell látnunk, hogy tehetetlenek vagyunk szét szakadva.

'Csak itt van ez a mi presbyterian missi- onk, nézzük meg milyen tehetetlenül dolgozunk. Ugyan hány van közöttünk» aki csak azt is meg tudná mondani, hogy hány presbyterian miSsio van Amerikában a magyarok között? hány pap, hány missio- •nárius, hány teológus, hány megalakult, de pap nélkül levő egyház, hány terület ahol sem megalakulás sem munkálkodás nincs, de amire szükség lenne? Nem hiszem, hogy egyetlen egy is lenne közöttünk, aki ezekre a kérdésekre válaszolni tudna. Vagy akármelyik gyülekezetünkben ha megkérdeznénk a híveinket» hogy válaszoljanak arra mi különbség van a magyar missio s az amerikai missio között