Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-07-22 / 29. szám

10. oldal 29. sz. 1911. Julius 22 A VA RÁZSV ESSZÖ. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja —A forrásvíz keresésének problémája.— Azok között a problémák között, ame­lyek sokszor előforduló megnyilvánulá­saik dacára, az emberi szervezet, az em­ber ideg- és érzéki világának eddig meg­fejthetetlen rejtélyei, talán a varázsvessző a legcsodásabb probléma. A varázsvessző egy fából vagy fémből készült egyszerű két ágú készülék, te­szem azt olyan, mint a gyermekek parit- tyája (csúzlija), csakhogy a két ág job­ban széthajlik. Erre alkalmas emberek ezt a varázsvesszőt kézbe véve és a két ágat a két kézzel tartva, azzal a csodás képességgel birnak, hogy a sziklák mélyé­ben rejlő forrásvizet megérzik, tehát megmondják, hol van az ivásra alkalmas forrásvíz, a föld belsejében! Csak bizonyos emberekben van meg ez a képesség, épp úgy, mint ahogy a hipno­tizálás vagy szuggerálásra is csak bizo­nyos médiumok alakalmasok! De tovább megyek; Carolath herceg Wilhelmshő- hén bemutatta a német császárnak, hogy ilyen varázsvesszővel elrejtett, sőt elvesz­tett tárgyakat is meglelt! Az embernek szinte akaratlanul eszébe jut Mózes esete, amikor valamelyes jóféle pálcával, vesszővel vizet varázsolt ki a sziklából! Németországban az utóbbi évtizedben sok szó esett a természettudomány e bá­mulatos, eddig megfejthetlen tüneményé­ről, mert ott erdészek, vadászok, bányá­szok és kutmesterek között nem egy akad, akik a varázsvesszővel jóformán csalhatatlan biztossággal megállapítják, hogy hol van a földben vizforrás. Néhány év előtt Witt Ottó, a charlot- tenburgi műegyetem szellemes tudósa, a ki a tudományt nem szürke-fakó nagyké­pűsködéssel kezeli, hanem azt népszerű formában a müveit közönség számára is hozzáférhetővé teszi, Prometheus cimii lapjában foglalkozott vele­A kérdéssel Berlin tudományos körei is foglalkoztak; de amig Janssen titkos ta­nácsos és Franzius titkos admiralitási ta­nácsos maguk tapasztalták és tanulmá­nyozták, miként érzik meg a vizkeresők (ezeknek ez a kenyérkeresete) a varázs- vessző segélyével a rejtett vizereket és a mig Uslar tanácsos Német-Afrikában va­rázsvesszős vizkeresők által nagyszerű sikerekhez jutott rejtett források fölfede­zésében, addig sok fontoskodó professzor még mindig lehetetlenségnek, szélhámos­ságnak mondja ezt a problémát! De vájjon nem tartották-e abszurdum­nak a föld forgását, Amerika létezését, a meteorok hullását, a kormányozható lég­hajót? Ha valaki 30 év előtt nekünk azt mondotta volna, hogy lefotografálják a csontjainkat, nem őrültségnek tartottuk volna ezt is? Amig az emberi elme nem tudja felfog­ni a tünemények okát és lényegét, addig nehezen is tudja elhinni! Hiszen hány ember nem hisz még ma sem a hipnózis­ban, szuggesztióban ? Hogy pedig a varázsvessző napról- napra ismertebbé vált, hogy a vizkeresők bárkinek is bemutatták ezt az érzéküket, még előttük ismeretlen vidéken is, a do- loggal Barret dublini, Heim zürichi és Leonhard kiel-i egyetemi tanárok, illetve főiskolai tanárok is foglalkoztak. Biom, azután Franzius és Hydweiller tapasztalatai é tanulmányai alapján igen logikus módon és tudományos alapon na­gyon is közel férkőzött a probléma meg­oldásához. Tudnivaló,hogy az emberi szervezet­ben, az izmokban és idegekben bizonyos villamos áram, villamos energia működik, hiszen ezt már Galvani is ismerte. És jelezni kell azt is, hogy vizeséseknél a szétpermetező, szétlocscsanó vizcsöppek pozitív, a levegő pedig negativ villamos­sággal van megtöltve. Ezt már Lenard, hazánkfia, a Röntgen-sugarak voltakép­pen való első ismerője is tudta, sőt ké­sőbb Kelvin lord, a nagy angol kutató azt is tapasztalta, hogy villamosság kelet­kezik mindannyiszor, ahányszor a viz le­vegőt nyel el, vagy pedig a viz a levegőn átlocscsan. A két ágú, villa formájú varázsvessző két ágát a vizkereső alsó fogással megfog­ja és széjjelfesziti- A varázsvessző fűz­fából, mogyorófából vagy pedig acélból van s amikor a vizkereső szétfeszítve tart­ja azt a két kezével, az izmoknak mecha­nikai energiát kell kifejteniök, hogy a ke­zek szinte remegnek, reszketnek. A ru­ganyos varázsvessző két ágának energiá­ját egyensúlyban tartó izmok igen köny- nyen megremegnek, ami által maga a va­rázsvessző is megrezzen. Ezt a megrezzenést már a legcseké­lyebb villamos energia is előidézheti, mert hiszen az egyensúlyt a legkisebb erő is kibillenti. Ez erőkifejtés közben azon­ban az izmokban villamos áram is kelet­kezik. Nos a föld alatt folyó vizekben rejlő villamos energia elegendő ezt a megrez­zenést előidézni, hogy pedig a folyóvíz­ben van villamos energia, azt az imént láttuk. Hogy viszont a gyönge áram is megrezzenti izomzatúnkat, azt az iskolá­ban talán mindannyian tapasztaltuk­Amikor azonban a mi szervezetünkbe a villamos áram beáramlik, mindig úgy kell elgondolnunk, hogy itt voltaképpen mindig villamos elsütésről van szó! A villamosságnak külső vezető közege a vil­lamos telep vagy villamossági forrás, bel­ső vezetője pedig maga az ideg, a kettő között pedig, mint rossz villamosságve­zető, az emberi bőr van. De az emberek bőre nem egyformán rossz vezető, az egyiké nagyon rossz, — a másiké kevés­bé rossz villamosság-vezető; az emberi bőr átmeneti ellentálló képessége 1200 és 37.000 Ohm között váltakozik, tehát na­gyon különböző, vagyis amig az egyik embernél már 0.3 milli-Ampéresnyi áram­nál megrezzennek az izmok, a másiknál e tünet csakis 1.5 milli-Ampéres-nél áll be! Ebből tehát nyilvánvaló, hogy ha az egyik ember kifesziti a varázsvessző két villa-ágát és az már 0.3 milli-Ampéresnél megrezzen, a másiknak esetleg olyan a bőre, hogy hasonló körülmény között, az az a varázsvessző kifeszitése közben, ily áramtól még nem rezzen meg a varázs- vessző­A bőr tehát, ennek vastagsága, nedves­sége és egyéb szerkezete szerint, külön­féleképp nyújt ellentállást a villamos áram átbocsátásának, s az illető ember e szerint többé vagy kevésbbé érzékeny a villamos áram iránt, tehát a varázsvessző változása, illetve megrezzenése iránt. Ezeket a tüneményeket annyira tanul­mányozták, hogy a tapasztalatok alapján Biom a következő tételt álitotta fel: Ha valamely varázsvesszőt tartó em­berre negativ villamos áram hat, akkor a varázsvesső villája szétfeszül; vagyis megrezzen; ez pedig abban a pillanatban történik, amikor a negativ villamozás kezdődik, vagy amikor a negativ villamo­zás megerősödik. Az áram egyenletes to­vább megtartása, annak gyöngitése, vagy pedig megszűnése, végül pozitív villa­mozás nem hatnak a varázsvessző villá­jára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom