Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-07-01 / 26. szám
4. oldal. 26. sz. 1911. Julii s 1. VOL. XII. JUNE 24th, 1911. No. 25. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja A Ref. Church in the U. S. magyar egyház megyéjének hivatalos lapja. FELELŐS SZERKESZTŐ: HARSÁNYI LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész FŐMŰNK AT ÁRS: KOVÁCS ENDRE, daytoni ref. lelkész SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: a 14-ik utcai magyar református egyház, New York, N. Y. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósítás, előfizetés, felszólalás és hirdetés e címre küldendő: Rév. LADISLAUS HARSÁNYI 244 East 14lh Street, New York, N. Y. Irodai Telephone 640 Stuyvesant. Lakás „ 7135 Lenox. ELŐFIZETÉSI ARAK: Amerikában egész évre $2 00 Magyarorszagba $3, (lbkor.J HUNGARIAN AMERICAN REFORMED SENTINEL Publish« d every Saturday by the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church in the U. S. Editor Rev. LADISLAUS HARSÁNYI Publication office: 244 East 14th Street, New York, N. Y. Subscription rates: One year $2; Half year: $1, Foreign countries: One year $3, Half year $1.50. JULIUS 4. Ez a nap az amerikai népszabadság napja, a melyet nem hagyhatunk említés nélkül. Mi idegenek vagyunk és mint bujdosó vándorok kerestük fel e gazdag és hatalmas országot, melynek hü fiai életük és vérük árán biztosították számunkra is ez országban a szabadságot. Ne felejtkezzünk el hát mi sem örülni az örülőkkel. És mikor megemlékezünk ez ország dicső, hallhatatlan Őseiről, tegyünk fogadást, hogy mi is — mint idegenek bár — de dolgozni fogunk becsületesen és szorgalmasan ez ország felvirágoztatásáért, mely nekünk hajlékot adott. Talán a mi szegény, elhagyott hazánk felett is felderül még a szabadság napja s azt, amit julius 4 én e hatalmas köztársaság polgárai éreznek, érezni fogjuk mi is ott, abban a hazában, amelyet annyi magyar vér áztatott... de addig keressünk barátokat, igazi támogatókat itt, ebben az országban, a melynek fiai már szabadok és függetlenek. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja California és Magyarország. Az Am. Magy. Ref. Lapja számára irta: dr. Nugent Károly California Észak Amerikai államok egyik legbüszkébb és leggazdagabb országa. Nem lehet érdektelen ez ország lapunk olvasó a magyarokra nézve sem, amely tágas tereiben vendégszeretettel ad hajlékot több különféle nemzetnek. Californiának meg van amaga óriási, szürke termékeny usztája, amely elfoglalja az ország belső területét. Emez egykor a juhoknak, kecskéknek és özeknek a hazája most gondozás után óriási jövedelmet ad a legfinomabb ba- raezkokból,mazsolákból és narancsokból, inig búzájának, amely öntözés nélkül nő, talán nincsen párja a világon. Californiának meg van az óriási Kárpátok hegysora is a Sierra Nevadában és Erdélye a Los Angeles és San Diego között elterülő vidéken. Igaz, hogy nincsen ott a nagy Duna, amely méltóságosan hempereg az ország egyik végétől a másikig, de a Sasramento és San Joaquin bizonyosan helyettesitik a Tiszát és San Francisco Oaklanddel, továbbá Barkeley és Allameda városok eléggé 'képviselhetik a hazafias gondolkozása magyar előtt a történelmi nevezetességű gyönyörű városát. Az állam területe oly nagy, hogy sok Amerikai nem gondolja azt oly nagynak. Texas után következik mint a nagy Amerikai köztársaságnak második állama. A területe 158 X 360 négyszög mértföld. így tehát egy ötödször nagyobb, mint a kettős monarchia magyar területe, melyet a térkép 125 X 430 négyszög mértföldnek jelez. Ha egy vonalat huzunk rézstosan az Északnyugati Dél Norte negyedéből Fort Yuma határáig, az körülbelül 800 mértföldet fog kitenni, azaz jobban mondva ugyan annyit, mintha Nebraska állam Ohama nevű városától egy vonalat húznánk keresztül Iowán Illinoison, Indiánán és Ohio államokon egészen Pensylvániának Pittsburg városáig. Ugyanolyan hosszúságú volna a vonal Massachusetts állam Boston városától le South Carolinán keresztül egészen Georgia állam Savannah városáig, vagyis Californiának a legnagyobb átmetszete hosszabb, mint a New Orleánstól Chicago ig terjedő vonal. Ha egy pár Európai országgal tesszük meg az összehasonlitást, akkor az egészen tisztán kimutathatja előttünk California nagyságát. Ez a 800 métföld California! vonal Francziaország fővárosától Páristól egészen észak Afrika Algier városáig terjedne, vagy Rómától Konstan- tinápolyig, vagy Becstől a Finn öbölig, vagy Budapesttől Smyrnáig, amely már Ázsiában fekszik. Californiának voltaképen két időszakja van. A vizes és száraz. Junius elsejétől deczember közepéig egy esep eső sem esik. A többi hónapokon azonban esni kell, mert különben minden élet kipusztul. De ezt sem lehet folytonos esőzésnek mondani, bár némelykor egész héten keresztül esik. Ezután jönnek a száritó szelek és mezőik zölddé változnak. Ugyanazon időben, amikor New York és Budapest városában a legkeményebb tél uralkodik. Sokszor láttam délibábot, fata _morga- nát és légi képeket a nagy Scramentói pusztán. Amikor visszaemlékszem arra, hogy mint lovagoltam le a nyugati hegyekről a kis szülő városom felé sokszor láttam, vagy legalább is úgy tűnt fel nekem, mintha az én kis szülővárosomat az árvíz elborította volna és az utczák is viz alatt volnának... Némelykor azt hittem csakugyan úgy van, de amikor beértem a faluba nem láttam semmi nyomát sem a csolnakoknnk sem a víznek csupán a nagy port láttam amely szülővárosomra ránehezedett. Ezen pusztától ötven mértföldnyire észak fele terült el a hóval befedett begy ség, amelyet a messze távolban gyönyörűen lehetett látni a poros utczákon keresztül is a csaknem száz fok melegségü helyekről. Bár nappal nagyon meleg van egyes helyeken, de a napszurás csak nem ismeretlen és az éjszakák legtöbb- nyire hűvösek. Zivatarok nagyon ritkán vannak, bár előfordulnak erős szél- fuvások, amelyek háromtól kilencz napig tartanak. Ezek mintegy megtisztítjálc. California közepén elterülő nagy pusztának a levegőjét. Ha valamikor kitörne kelettel a háború, amitől a mindenható Isten mentsen meg bennünket, San Francisco és a körülötte fekvő városok ép oly borzalmas támadásoknak volna kitéve, mint egykor a magyar városok és a népünknek épen úgy kellene barczolni, mint századokkal ezelőtt a bős magyaroknak, akik vissza verték a török támadásokat és megmentették nem csak a magyar hazát, hanem magát Európát is.
