Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-05-27 / 21. szám

10. oldal Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 21. sz. 1911. Május 27. r= ^ VE GYES l i I R E ] K. c= ==n Az angol korona súlya. György angol király közelálló megkoronáztatása min­den résztvevőnek, de különösen magának a királynak meglehetős fizikai fáradalma­kat fog okozni. A szertartás órák hosszat tart s a különböző jelvények viselése igen kellemetlen lehet. A korona az ékkövei­vel együtt teljes két kiló súlyú. Az el­hunyt Edvárd király is kétségbeesetten vette tudomásul annak idején, hogy órák hosszat kell fején tartania a két kiló koro­nát s úgy rendeztette a szertartásokat, hogy közben szünetek legyenek, melyek alatt levelled a koronát rövid pár percre. Egyik ilyen szünet után mondta: “A tör­ténetírók sokat beszélnek a korona súlyá­ról, de nem is sejtik mekkora az.” Való­színűleg György király számára is meg­adják a lehetőséget, hogy koronázás köz­ben egy párszor kipihenhesse a korona súlyát. Egyiptom zsidó kormányzója. London­ból Írják: Butrosz pasa meggyilkolása és a Suez-csatorna-konvencióinak az egyip­tomi tanács által való visszautasítása óta az angol konzervatív sajtó kérlelhetetlen harcot folytat Eldon Gors t kormányzó egyiptomi politikája ellen. Már többször hire járt, hogy Gorst visszavonul, ezeket a hűeket azonban mindannyiszor megcá­folták. Most azonban úgy látszik, komo­lyan vissza akar vonulni, amit megren­dült egészségi állapota tesz szükségessé. A Jewish Chronicle szerint Gorst utód­jául Matthew Nathan van kiszemelve, aki azelőtt az Aranypart, majd Natal kor­mányzója volt, most pedig az angol posta- igazgatóság titkára. Ha a hir igaznak bi­zonyul, úgy Matthew Nathan személye révén négyezer év óta most kerül ismét először zsidó ember Egyiptom élére. A belgrádi királygyilkosság. A Bel- grádban megjelenő Tribuna — mint egy belgrádi távirat jelenti, — azt Írja, hogy legközelebb szenzációs mii fog az 1903, junius ii-én Belgrádban véghezvitt ki- rálvgyilkosságról megjelenni. Ez a könyv hiteles források alapján el fogja mondani a királygyilkosságot megelőző összeeskü­vésnek a történetét és le fogja Írni a .válsá­gos éj eseményeit és a gyilkosság követ­kezményeit. A mü szerzői, kiknek a ne­veit még nem tudják, tárgyilagosan és megfelelő bírálattal fogják p királygyil­kosságot előadni. Az idézett lan hozzá teszi, hogy a könyv szenzációs leleplezé­seket hoz, amelyek az egész affairet he­lyes világításba fogják helyezni. A köny­vet — mely egyidejűleg fog szerb, francia és angol nyelven megjelenni — Belgrád­ban a legnagyobb érdeklődéssel várják. Bazaine marshall fia. A spanyol la­pok Írják, hogy Bazaine Alfonz, az egy­kori francia marsall fia, ki jelenleg a spa­nyol hadseregben szolgál, ujrafelvételét fogja kérni atyja pőrének, melyre őt az 1895. évi francia törvény feljogosítja. Ba­zaine Alfonz, ki húsz éves korában lépett be a spanyol hadseregbe, érdekes viszony­ban van a spanyol királyi házzal, Izabella Bazaine Alfonz ez év február havában a királyné volt a keresztanyja. Amikor Melillába való kivonulónál 'ezrede élén lovagolt, XIII. Alfonz király felismere, odalovagolt hozzá, kezét nyújtotta Ba^ zainenek és megszokott kasztiliai bizal­masságával igy szólította meg: — Hogy szolgál az egészséged? Nem is tudtam, hogy Spanyolországban vagy. — (Tolvajiskola Berlinben.) Igazi ame­rikai stilü tolvajiskolát fedezett fel aj berlini rendőrség. Egy pincében tanyá­zott ez a tolvaj iskola, amelynek egy több­szörösen büntetett előéletű kereskedő, Serig Artur, volt a vezetője. Ez az ember szállást adott ifjú legényeknek, akik meg­szöktek a nevelőintézetből. A szállásért és az ellátásért mindegyikük három már­kát fizetett naponta. Serig elvitte a fiukat a piacokra, ahol megmutatta nekik, mint kell a vásárló asszonyok zsebéből kilop­kodni az erszényt. Mikor már a növen­dékek maguk is el tudták végezni ezt a műveletet, az igy szerzett pénzből kifi­zették a lakásért járó napi három márká­kat, azonkívül százalékot is juttattak a mesternek tandíj fejében. Utóbb a tanít­ványok megpróbálkoztak az áruházi és egyéb tolvajlásokkal, sőt nem riadtak visza attól sem, hogy együttesen betöré­sekre induljanak. Az optimista és a pessimista, János optimista, Mihály pedig pessi­mista, azaz világgyülölő volt és mind a ketten egy városban éltek. Amikor esett az eső, Mihály elkezdett panaszkodni, hogy már megint sáros minden, János pe­dig mosolygott, mondván : milyen jó ez a kis eső, legalább lemossa a sok port.. A mikor a nap sütni kezdett, Mihály megint csak panaszra fakadt: óh ezt a meleget nem bírom kiállani, ez alatt János moso­lyogva mondá: milyen jó ez a nap, leg­alább fölszárit ja a sarat. Mihály mindig panaszkodott, hogy megnehezedett az idő felette, az üzlete na­gyon rosszul megy, még felényire sem, mint azelőtt. János örömmel állapította meg és mindenütt hangoztatta is, hogy az üzlete nagyon jól megv. legalább is két­szer olyan jól mint azelőtt. Érdekes megjegyezni, hogy ez a két ember, János és Mihály egy és ugyan­azon városban és egy és ugyanazon anya­gi körülmények között is éltek. Csak-, hogy az egyik mindig boldognak érezte magát, a másik pedig helyzetét mindig nyomoruságosnak képzelte. Különbség nem volt közöttük anyagiakban semmi sem. Nem valami különös típusai ezek az emberiségnek. Nincsenek is elszigetelve egy városban. Itt élnek ők közöttünk tár­sadalmi életünk mezején. A világgyülölő pessimista kezében a lámpással halad a sötét helyek felé tartva azt és folyton csak a hibákat és a kelle­metlenségeket keresi. Az optimista a nap­nak aranyos sugarai alatt él, keresi a szép és kellemes dolgokat és talál is azokból sokat a társadalmi életünkben. Az optimista szivében örömet érez, ami­dőn kora reggel a napnak első sugarai ál­tal szűrődnek ablakán, visszatükröződnek ezek a sugarak az arcán is és ajakára ked­ves mosoly ül. Annak is örülni tud, hogy neki is joga van élni és ez a tudat már boldogságot és megelégedettséget ad ne­ki. Életének minden pilanatából tud va­lamit elővenni, ami az ő részére jó. Az optimista az az ember, akit irigyelhetünk helyzetében, ha ugyan az irigység meg­engedhető. A világgyülölő pessimista nemcsak az agyát mételyezi meg sötét gondolataival, hanem még fizikai életét is és befolyása környezetére a lehető legrosszabb és min­den ember jól teszi ha kerüli az ilyen vi­lággyülölő pessimistát. Torringtoni képviselőnk. Értesítjük lapunk torringtoni, Conn, olvasóit, hogy a Ref. Képes hetilapjának ezideji képviselője Komonyi Kátoly hittest­vérünk, akit megbíztunk az előfizetések felvevésével és nyugtázásával. Ajánljuk őt honfitársaink szives figyelmébe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom