Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-05-27 / 21. szám

8. oldal Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 21 sz. 1911. május 27. Arany) ige: ”Te mindazonáltal kegyel­mes, irgalmas, nagytürhetö és sok irgal- masságu Isten el nem hagytad őket.“ Hoseás, amint képünkön látható,bün- bánatot hirdet Izráel népének. A próféta egyike volt azon vezetőknek észak Izráel országában, aki tökéletesen ismerte úgy a népnek bajait, mint annak reményeit. Hoseás próféta az előző részekben egy megkapó képben mutatja be a hatalmasok­nak ama munkáját, amely a népet a rom- iá ba sülyesztette. A nagy próféta beszé­det intáz a néyhez, amelyben felkéri őket, hogy hagyják el a bálványokat és térjenek vissza Jehovához, akinek irgalmában és szeretetében ismét boldogok lehetnek. Ha megtérnek Istenhez, a leggazdagabb áldá­sok forrásai fognak megnyilni a nép ré­szére. Valóban, a próféta idejében Izráel országában borzalmas idők voltak, nem csoda, ha az előző részekben Hoseás a leg- kegyetlenebbül megítéli a népnek, főleg pedig a hatalmasoknak a cselekedeteit. Beszédének végén azonban a 14-ik rész 2 ik versétől végig majdnem imádságszerii kérelembe megy át, monván: ’’Térj meg Izráel a te uradhoz Istenedhez“. A mai korban és társadalmi életünk­ben is szükség volna arra, hogy olykor- olykot elővegyük eme gyönyörű részletet Hoseás beszédéből és megtérve Istenhez, újjászülethessünk, azaz életünk fo'yását összhangzásba hozzuk magával az Isten­séggel. Mert ne gondolja senki sem, hogy a megtérésre nincsen nekünk szükségünk. De igen. Ha nemes életet akarunk élni, akkor nem szabad olyanoknak lenni, mint amaz élettelen halnak a folyó vizében, a mely nem képes már az árral szembe he­lyezkedni. A megtérés a legjobban az Isten­hez tudja vezérelni az embert,megmutatja azon sugaraknak a forrását, amelyek abla­kunkon reggel általszürődnek. A megtérés frissé és elevenné tesz bennünket mint a harmat a mező virágait. Megismerjük ez által Istennek örök igéjét és belátjuk, hogy oly forrás az, amely nem szárad ki soha. A bűnnek lánca, amely fogva tartja a lel­künket, önkéntelenül szétpattan és ho­mályos szemünkkel uj és szebb életet látunk, és mint a tékozló fiú az édesapjá" hoz, úgy kívánkozik lelkünk vissza-vissza az élő Istenhez. Ezt az érzést akarta felkelteni Hoseás próféta, amidőn azt mondá: ’’Meggyó­gyítom az őtőlem való elszakadásokat__ s lészek Izraelnek mint a harmat... igen, mert a megtérés után következik az újjá­születés, az újjászületés után pedig Isten­nek áldása életünkön. Nehéz ezeket a dol­gokat megmagyarázni,de boldogság azokat lelkűnkben érezni. Nem tudjuk megmagya­rázni könnyen a harmatcsepp keletkezését sem...avagy azt az uj életet, amely akkor keletkezik,midőn a napnak aranyos sugarai reá borulnak a fekete földre... és megcsó­kolják az elvetett magokat... épen igy vagyunk lelki életünkkel is, boldogságunk biztosítéka az igaz megtérés. Van-e gyönyörűbb kép az életben, a mikor az anya először csókolja meg újszü­lött gyermekét. Nem baj, ha szegénység­ben van is az anya, örül az ő kedves gyer­mekének s a gyermek dajkája az édes anyának szive. A kis gyermek az anya szeretetében él, az Őrzi nappal és az lesi álmát éjszaka. Az anyának első és utolsó gondolata gyermeke. Beszél hozzá és örül, ha a gyermek gagyogásával viszonozza. Dédelgeti és szeretetével veszi körül mind­addig, amig egyszer csak a gyermek ön­kéntelenül is megszólal. Az Isten is az ö áldásaival vesz kőiül bennünket és a miden mi ezt észrevesszük az élet küzdi l ilében, önkéntelenül is feltekintünk az égre, és megismerve az Istenséget,áldjuk és imád­juk őt mint mennyei édesatyánkat. Képűnkhöz. Minden gyermeknek meg van a hite, csak táplálni és nevelni kell a szivében. Sőt a gyermek mindent elhisz mindaddig, amig nem csalatkozik valamiben. A gyer­mek meg is tudja bánni a cselekedetét, ha az nem jó, azaz jó útra tud térni még hamarább, mint egy felnőtt. Képünk egy iskolásgyermeket mutat fel, akit az isko­lában rakoncátlan, rendetlen viselkedésű gyesmeknek ismertek. Egyszer a tanítója fel is mutatta a gyermeket,m:nt a hanyag­ság mintaképét, a kiből nem lesz soha semmi. A gyermek megszégyehiilve tért haza és az anyja meglátta arcán, hogy va­lami baja van. És a midőn megtudta az okot, a gyermeket szép szavakkal felbáto­rította a munkára annyira, hogy a gyer­mek uj életet kezdett és néhány hónap múlva a legelső gyermekek közzé tartozott. Hózseás próféta megtérést hirdet. ÖRÖMHÍR.

Next

/
Oldalképek
Tartalom