Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-01-14 / 2. szám

12 «ld*l. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja” 2. sz. 1911. Január 14. regény. Örült a trónon. Irta: DUMAS SÁNDOR, (14) Másnap Akte levelet kapott Luciustól, mely őt Bnöba- a vigalmi helyre, az nnepségek városába liivta meg. Várja ott meg a császárt, ki Agrippinával fog odaérkezni és Minerva istenasszony tiszteletére tartandó nnepélyen meg fog jelenni­X Nyolc nap múlt el ama jelenet óta, melyet az imént láttunk Tíz óra este volt, a hold, mely éppen most jelent meg a mennybolton ezüstös sugaraival halványan világította meg Ná poly kikötőjét. A közeli kisebb helyiségek halászai hazatérő­ben voltak már; itt-ott ugyan még a tengeren lebegett egyik­másik elkésett ladik, melynek orrán ott égett a messze világitó oédrusfáklya, de csakhamar ezek is bevonták vitorláikat s ha­zatértek. Nemsokára nyugalom tért a tájra, teljes nyugalom s az egész vidéken nem látszott más fény, mint a miseumi fok vilá­gitó tornya és Bajö, a kivilágított mulatóhely, ahol Néró most ülte meg Minerva ünnepélyét. Mikor már teljesen némává vált a táj, a tenger felől egy hatalmas hajó árbocai kezdettek kibontakozni. Ugyanekkor Bajö, felől nagy világosság vált láthatóvá. A fény nyomában mozgó alakok váltak ki a körülfekvő erdők­ből s kevés vártatva kiért a partra a zegész fejedelmi menet. Elől maga a császár haladt- mellette anyja Agrippina. Mind­ketten igen jó barátságban látszottak lenni egymással Britta- nikus halála óta senki ilyen bizalmas és örömteljes együttlét- ben nem látta őket. Mire a parthoz értek, a zelébb csak messziről látható hajó, már kikötött volt s a hatalmas három-sorevezős hajónak híd­jára már reá volt borítva a piros biborszőnyeg, melyen át a császár Agrippinát a hajóra vezeté. A kiséret tiszteletteljesen sorfalat alkotott s a hajó pere­mére megérkezve Néró kétszer bensőségteljesen megcsókolta és megölelte anyját. — Anicetus, — igy szólitá meg a császár a hajó kapitányát — te fejeddel felelsz nekem anyám életéért! — se szavakat olyan hangon mondotta, hogy a kisértet minden tagja jól hall­hatta. Sokan kevés jót jósoltak a hirtelen támadt szeretetből anyjának. Néró, mikor anyja elhagyta a partot, visszatért Rómába­Agrippina leérve hajójának kedvenc szobájába hozzálá­tott, hogy az éjt, melyet rajta el kellett töltenie, mig a lukrinai tó melletti lakába ér, nyugalomnak szentelhesse. Már lefekvőben volt, mikor a szomszéd terem függönyei széjjelváltak s egy halvány, zilált hajú, ijedt tekintetű leány rohant be hozzá: — Anyám, anyám! — igy kiáltott a leányka térdrerogyva — ments meg- ments meg engem! Agrippinán előbb a félelem, majd a sodalkozas vett erót„ a térdeklő alakban felismerte — Aktét. _ Akte! — mondá csodálkozva Agrippina — te itt vagy az én hajómon és engem kérsz, hogy mentselek meg? Mitől mentselek meg én teged, aki nalamnál sokkal hatalmasabb vagy, mivel birod iám, a hatalmas Cézár szerelmét? — Őh, óh, anyám, ments csak meg tőle, szerelmétől, ettől az egész udvartól, ettől a romlott és feslett világtól. — Valóban most jut eszmbe, — mondá Agrippina, hogy te az ünnepi ebéd alatt egyszerre csak hirtelen eltávoztál- hová lettél, Néró kétszer is kérdezősködött utánad? — Hogyan, anyám, — mondá Akte — te még kérdezed, miért hagytam el az ünnepélyt? Hát nem halottad azokat a da­lokat? Nem láttad a szégyen nélkül való nők táncát? Valóban még nagyobb szégyene azoknak, akik végig nézték, mint azok­nak, akik lejtették! Nem, nem, anyám, ezt nem tudtam végig­nézni és végig hallgatni. Eltűntem, elhagytam azt a helyet és mivel tudtam, hogy hajód itt vár reád, ide jöttem, ahol be- bocsátottak- mert azt mondottam, hogy kíséretedhez tartozom és azért jöttem előre, mert te küldöttéi. Itt vártam reád, ezek­nek a hajósoknak és részeg katonáknak társaságában, de ezek még sokkal jobbak voltak, mint a császár és kísérete. .— Szegény leányka — mondá Agrippina — és tőlem mit vársz ? I — Őh, anyám, szolgád,- alázatos szolgád óhajtok lenni, csak vigy magaddal a lukrinai nyaralódba és rejts el ott engem hogy soha többé életemben viszont ne láthassam Nérót. — Nem cselekszel helyesen, leányom, mert látod, néked az Istenek azt tették feladatoddá, hogy a magáról megfeledkezett császárt, az emberből kivetkőzött Cézárt, visszaad hazájának- trónjának és magadnak!-— Nem, anyám, a te fiad világokat szeret és világokat én neki nyújtani képes nem vagyok. Amit ő akar, azt én nálam fel nem leli. Ami utaink széjjel válnak, ő engem követni nem tud, én őt pedig nem akarom. Léptek zaja közeledett s kis vártatva belépett Agrippina — Halgass csak — szólt Agrippina — most egy közelebb és közelebb érő sajátságos zajra figyelmessé válva. .— Nem hallod ? Folytatása következik. LEFKOVITS RUDOLF Első rendű Női Szabó ISSS FIRST A\ E. IVEWYORK Mérték után a rendelések a legpontosabban eszkö zöltetnek. — 10 percentes kedvezmény, a ki a lapot felmutatja. ___ Dr. Soós Kálmán, állami közjegyző v. m. kir. törvényszéki biró, 337 East 16th Str., New York, mindenféle amerikai és ma­gyarországi okiratokat, szerződéseket- meghatalmazásokat szakszerűen szerkeszt és hitelesít. Sok évi bírói és ügyészi gya­korlata alapján a legjobbban elintéz bármily ó-hazai polgári és büntető, katonai, örökösödési, adásvételi, telekkanyv bekebe lezési stb. ügyet- A legjelesebb hazai ügyvédekkel van össze­köttetésben. Dr. J. PEKELMAN Fogorvos Lakása 308 East 72-ik utca NEW YORK. Hivatalos órák hétköznap: d. e. 10—este 8-ig Vasárnap d. e- 10— d. u. 4-ig. Telephone 5148 Lenox

Next

/
Oldalképek
Tartalom