Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-04-14 / 15. szám

4. oldal.

Amerikai Magyar Reformátusok Lapja”

15. sz. 1911. Április 14.

VOL. XII. APRIL 14th, 1911. No. 15.

(r=^r ■ =— .......... t ^

Amerikai Magyar Reformátusok Lapja

FELELŐS SZERKESZTŐ:

Harsáoyi László new yorki ref. lelkész.

FŐMŰNKATARS

Kovács Endre daytoni ref. lelkész.

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL:

a !4-ik utczai magyar református egyház New York N. Y.

Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósítás előfizetés, felszólalás és hirdetés e czimre küldendő:

Re?. LADISLAUS HARSÁNYI

244 El 14th Stet, Ne» York, N. Y.

Telephone 730 Orchard

Előfizetési árak: Amerikában egész évre ................. $2.00

Magyarországba “ “ .......$3. (15 Kor.)

A Ref. Church in the U. S. magyar egyház megyéjének hivatalos lapja.

HUNGARIAN AMERICAN REFORMED SENTINEL

Published every Saturday by the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S, Board of the Reformed Church in the U. S.

EDITOR;

Rev. Ladislaus Harsányi

Publication office: 244 East 14th Street, New York, N. Y.

Subscription rates: One year $2; Half year: $1, Foreign countries; One year $3, Half year $ 1.50,

W— -------------------= ----------MELYIK A LEGRÉGIBB TUDOMÁNY?

Minden emberi ismeret fejlődésének meg van a maga időrendi törvénye s ennek meghatározása nem tartozik a lehetetlenségek közé. Hogy ez, vagy az a tudomány előbb vagy később fejlődött a dolgok mélyére hatolva világosan bebizonyítható, hogy például az egyiknek a létezése okszerűen feltételezte a másiknak nemcsak a létezését, hanem egy bizonyos fokig való fejlődöttségét is.

A sok “hogyan”, “mikor”, és “melyik” kérdései között okszerűen a vezérszerepet az viszi: melyik volt vájjon a legelső valamennyi között? Melyik volt az, a mely útnak indította az ősember agyát s hogyan indult meg legelőbb a gondolkozás szekere? Látszólag nehéz a helyes választ megadni e kérdésekre, de némi következetes kutatás során a rejtelem önmagát fejti meg. A megfejtés önként kinálkozó módja a jelen szemlélése.

Az ember, habár millió évek kultúrájának csirájával születik s igy természetesen az őssel szemben összehasonlíthatatlanul előkészített állapotban jön világra, végelemzésben mégis csak mint primitiv ember lát napvilágot. A legegyszerűbb volna tehát, ha ezen elindulva, megállapítanánk, hogy mit tanul meg a gyermek legelőször? Hát természetesen, sorrendben: járni, beszélni. Sem a járás, sem a beszéd elsajátítása, ép szervü, rendes életviszonyok között levő gyermeknél, nem

megy tudományszámba. Hiszen épen igy megtanul a gyer- mek látni, meg hallani is, mert szorosan véve ezt sem tudja. Nem minden tudomány tehát, amit tanul. Tovább fűzve a gondolkozás láncolatát, rátérünk egy későbbi életkorra s már most csakugyan úgy vagyunk vele, hogy a fejlődés menete nem egyöntetű. Az iskola padján előbb a betűt ismeri meg s azután a számot, szóban és Írásban egyaránt.

Egy lépéssel odább, a szabad természet felé véve utunkat, számtalan esetben tapasztalhatjuk, hogy öreg emberek, kik egész életöket nyáj mellett töltötték, sem Írni, sem olvasni nem tudnak, ellenben számadó juhászok. S a nyáj nem is kicsiny! i—2000! Hanem a kamarában ott van a rovó-bot. Minden boton négy vers rovás, minden rovás egy-egy birka s minden birka külön rovás. Mekkora emlékező tehetség kell hozzá, hogy meg tudja magának jegyezni: melyik bot melyik falkát, nyájat jelenti! Mi a logaritmus-tábla egy ilyen öreg számadó juhásznak az agyához képest!?... De azért sem Írni, sem olvasni nem tud. Pedig számadó juhász!

De nézzük csak azt a rovó-botot. Némelyik gömbölyű, némelyik szegletes. Akár igy, akár úgy, négy oldalt van reá róva a vonás. Szépen, csoportosan, egy-egy bokorban, ha megolvassuk, tiz-tiz rovás szorul össze. Utána egy hosszabb, — ez nem számit -— ez a válaszfal. Mikor tiz ilyen hosszabb vonást végigjártunk, ott áll egy másk jel, két rovás szögnek egymáshoz, ez a kereszt, ez a 10x10! De nem a 100! Ilyet csak újabban ismer a juhász; a régi “bacso”( a számadó juhász régi neve) azt mondotta: osztály. De valamennyi rovóbot megegyezik abban, hogy egy-egy bokorban tiz rovás áll csupán! Miért éppen tiz? Miért nem öt? Miért nem egy másik nagyobb száin-érték, mely szerint osztályozva legalább ennyi bot nem kellene!

Különös, hogy éppen a tizes szám az, a mely szerint ez a primitiv ember rendben tartja nyáját. Talán elleste a mai tizes rendszeren alapuló tanulmányunkat? Majdnem! Csakhogy nem tud sem irni, sem olvasni! Hogyan van mégis, hogy a természet fiának, meg a számtengerek örvényében hányódó tudósnak egy a számvetési alapja. Lám, a dolognak mégis csak mélyebb oka van.

Az ember végiglapozza a népek történetét, vég-íg tut gondolatban a föld múltján s meglepően tapasztalja ,hogy az indiánok, a nagy csendes Óceán minden szigetvilágának lakója, Afrika minden néger törzse, az ausztráliai ember s a hol a földön eddigelé csak embert talált az ember — mindenütt tízig, vagy tizenként számolnak! S minthogy valamelyes meg- állapodásszerü közmegegyezésre gondolni nem igen lehet, minden tudós voltunk dacára mégis csak rá kell fanyalodnunk a legegyszerűbb magyarázatra: arra, hogy az embernek mindenkor tiz ujja volt. Ezzel egyidejűleg ki is mondottuk az Ítéletet arra nézve, hogy melyik yolt a legrégibb tudomány.

Egészen természetes például, hogy az ős-ember számon tartotta azt, hogy hány ilyen, vagy amolyan vadat ejtett el életében. A legegyszerűbb számoló gép ott volt előtte a saját keze ujjain. S ha kevés volt a tiz a kezén, ott volt még tiz a lábán. Hogy ez igy volt s nem máskép, erről tanúságot

tehet a grönlandi eszkimó, aki talán legközelebb áll a primitiv emberhez s aki szintén nem tud sem olvasni, sem irni, ellenben számol tízig s ha többre van szüksége, ott a lába tiz ujja. Húsznál aztán újra kezdi.

“Vesse le a csizmáját!” — igy mondja a magyar ember még ma is azt, a ki a fejszámolásban ügyetlenkedik, ha t. i. nem elég a tiz ujja a kezén, ott van a lábán a másik tiz! S hogy a számolás minden tudás alapját, az írást jóval megelőzi e, ennek legfényesebb bizonyítéka az egyiptomiak ezer és ezer évre visszanyúló írott emléke, a melyen a százas számot egy