Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-01-14 / 2. szám
2. sz. 1911. Január 14. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja” 7. oldal. V Külföld. 7 A chartresi herceg életéből. A legutóbb' érkezett francia és olasz lapok érdekes visszaemlékezéseket közölnek a valamikor oly népszerű chartresi herceg életéből. , A palestrói ütközet után (1859 május 31-én) III. Napoleon Vercellibe tért vissza a 3-ik zuávezred szabad táborhelyéről, a hová derék, vitéz katonáit ment üdvözölni. A városka egyik utcájában találkozott egy lovas különitménynyel, amely az osztrák hadifoglyokat kisérte. Amikor a lovascsapat a esászár közelébe ért, a parancsnok, egy fiatal hadnagy, katonásan tisztelgett a császárnak. Napoleon megállította lovát és hosszan, szánakozó tekintettel nézett végig a lerongyolódott» -Vértől és sártól ázott osztrák katonákra, akik hajadonfőtt állottak meg a császár előtt. Napoleon néhány kérdő szót intézett a fiatal hadnagyhoz, aki oly szabatosan és tökéletes nyeltudással felelt meg neki franciául, hogy a császár bámulva szólt hozzá: — Kihez van szerencsém, uram ? — Róbert chartresi hereeg vagyok, — felelte a hadnagy szerényen. Napóleont nagyon meghatotta ez a véletlen találkozás a csatamezőn trónelődjének fiával, az orleánsi esalád egyik tagjával, amely család természetessen benne csak trónbitorlót látott. Napoleon mélyen megehajolva tisztelgett és ügető lépésben távozott- Róbert herceg különben tétlenségre volt kárhoztatva ebben az ütközésben, mert ezredének nem jutott aktiv sze rep. A torinói hadi iskolából került ezredéhez, amelynek tiszti karában általános szeretetnek örvendett, s amikor a háború után elbocsátását kérte, kellemes jó emléket hagyott maga u- tán. Az 1863-ik év telén bátyjával, a párizsi gróffal» Olaszországba tért vissza Amerikából, ahol résztvett a szabadságharcban. A milánói öreg emberek még ma is -szívesen emlékeznek vissza a bét orleánsi herceg viselt dolgaira a fényes farsangi ünnepélyek során, de kiváltképen arra a világcsatára, amelyet a hercegek szállójuk erkélyéről egy gazdag virágdísszel ékes kocsival vívtak meg. (Ezen a nagy társzekéren, amely a milánói sportot allegorizálta, olasz katonatisztek vívták a heves virágosaiét, élükön Umbertó herceggel. Ismeretes, hogy a francia-porosz háború kitörésekor legott felajánlotta szolgálatát a francia hadvezetőségnek; ajánlatát azonban sem a császári, sem a későbbi köztársasági kormány nem tagadta el. Többszöri kísérlet után mégis sikerült neki kivívnia, hogy az „éclaireus önkéntes csapatokhoz kapitányi rang ban osztották be és Róbert le Fort néven hősiessen küzdött végig több ütközetet. A háború után elnyerte a becsületrendet s a köztársasági kormány becses szolgálatának elismeréséül, őrnagyi ranggal a rendes hadseregbe fogadta be. Az egész háború alatt oly ügyesen tudta titkolni kilétét, hogy maga Dargent tábornok, kinek parancsnoksága alatt har colt, nem is sejtette, ki rejtőzik az egyszerű Robert Le Fort név alatt. Megtörtént vele, hogy Léon de Valonné grófné, aki a francia-porosz háborúra vonatkozóan érdekes adatokat gyűjtött össze emlékirataiban, váltig ostromolta a herceget, hogy legyen monarchista! Ebben a magas, nyúlánk, izmos és előkelő magatartásu fiatal tisztben, aki oly elragadtatással tudott beszélni Garibaldiról» az 185'9-ik iháboruról és az amerikai szabad ságharcról, a grófné éles szeme igen kiváló hívét látta meg a monarchikus eszmének. Egy este is, rasay-i kastélyában a gróf né, aki a sebesült katonákat ápolta ott önfeláldozóan, váltig ostromolta Róbert herceget, hogy álljon az eszme szolgálatába. Le Fort kapitány hosszú fejtegetéssel bizonyítgatta, hogy a királyság visszaállítására ezúttal gondolni sem lehet- Csak félesztendő múlva tudta meg a grófnő, hogy az, akit a monarchikus eszmének akkor nem tudott megnyerni, a chartresi herceg volt! A féltet aranykincsek. A Hesperidák kertjét nem őrizték nagyobb éberséggel a mitholiga alabárdosai, mint ahogy arany kincsüket őrzik a nagy jegybankok. Oroszországnak Szentpé- tervárott külön aranykamarája van, amelyekben átlag 650 m. rubel hever kivert érmekben és 250 millió aranyrudakban- A modern technika minden vívmányának fölhasználásával rendez ték be ezt a kincseskamarát amelynek kettős és igen nehéz ajtaja van és három-bárom tisztviselő kell mindenik ajtó kinyitásához. Az a tisztviselő, aki a közőpsö zárat nyitja fői» jobbról és balról levő kartársaitól jelszót bér, amely óvatossággal el a- karják kerülni, hogy valaki hívatlan aki a jelszót ismerő tiszt viselők valamelyikéhez hasonlit, a lakatot kinyithassa, ha vélet lenül valahogy a ikulcshoz hozzájutna. A francia bank a trézor ajtó előtt külön lépcsőt épített, keskeny lépcsőt, amelyen vastag ember nem is tud keresztüljutni. A trezorhoz vezető ajtónak it is három zára van. Az egyik kulcsot a bankkormányzó, a másikat a főpénztáros, a harmadikat a bank egyik revizora kezeli. A francia bankban rendszerint bét és fél milliárd frank hever aranyrudakban. A kincseskamara pénztári szekrényei 3 és fél méter magasak és ha valaki álkulcscsal próbál ilyen szekrényt kinyitni, villamos vészjel hallatszik mindenfelé a bankban. Még az igazi kulcsosai is csak azok a tisztviselők tudják a sszekrényeket kinyitni, akik a lakaton levő betűkből össze tudják az időnkint változó jelszót állítani. A német Reichsbank főtrezorjához szintén csak néhány főtisztviselő tud hozzájutni, a nagy közönség sohasem. Hogy miképpen őrzik itt a kincseket» hogy az óvatosságnak melyek itt a rendszabályai, hivatalos titok, amelyet csak néhány beavatott ismer- A londoni angol bank kincseskamrái elavult berendezésüek, de a kincseket roppant szigorral őrzik. Tisztviselők, talpig fegyverben, szüntelenül őrjáratot végeznek a trezor föld alatt levő helyiségeiben. Esténkint egy század katonaság vonul bea bank ba, teljes készenlétben, hogy szükség esetén sesgitségére siessen a tisztviselő-őrségnek. Amerikában az európaiktól elütő védő intézkedéseket ismernek. A kincses szekrények ajtajának belső részét mérges gázokkal töltik meg, amelyek a kasszafurót gyorsan és feltétlenül megölik. iVagy titkos medencékkel veszik körül a pénztári szekrényeket és ha hívatlan akar a kincsekhez közeledni, a medence megtelik vízzel és megfulasztja. Hasonló berendezések csak bűnügyi regényekben szerepelnek egyébbként, de itt, a nagy aranykincsek megvédésének szempontjából szükség van óvatosságra, furfangra, éberségre, alap- pos és bölcs rendszabályokra, különben lába kél a kincseknek, a féltett kincsnek, a mai kor drága-kincseinek--------:o:--------Elszabadult oroszlán. Rómából írják: Egy német hajón egy ketrecben szállított oroszlán kiszabadult. Az oroszlán mikor üldözőbe vették, a parancsnoki hidra elmenekült, ahol több óra hosszat maradt s egy közelébe került matrózt szétmarcangolt. Csak hosszas fáradozás után sikerült megfékezni.
