Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-01-14 / 2. szám

4. oldal. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja” 2. sz. 1911. Január 14. Vol. XII. January 14th, 1911. No. 2 Amerikai Magyar Reformátusok Lapja FELELŐS SZERKESZTŐ: Harsácyi László new yorki ref. lelkész. FŐMUNKATÁRS Kovács Endre daytoni ref. lelkész. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: a I 4-ik utczai magyar református egyház New York N. Y. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósitás előfizetés, felszólalás és hirdetés e czimre küldendő: Rév. LADISLAUS IIARSÁNY1 244 Ea 14th Street, New York, N. Y. Telephone 730 Orchard Előfizetési árak: Amerikában egész évre ................. $2.00 Magyarországba “ “ ......$3. (15 Kor.) A Ref. Church in the U. S. magyar egyház megyéjének hivatalos lapja. HUNGARIAN AMERICAN REFORMED SENTINEL Published every Saturday by the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S, Board of the Reformed Church in the U. S. EDITOR; Rev. Ladislaus Harsányi Publication office: 244 East 14th Street, New York, N. Y. Subscription rates: One year $2; Half year: $1, Foreign countries; One ye^r $3, Half year $1.50, A BEVÁNDORLÓKRÓL.------:0:------­Tudvalevőleg az utóbbi 10 esztendőben több mint 9 millió bevándorló jött át Európából Amerikába, hogy a könynyebb megélhetési viszonyok mellett önmaguk és családjuk számára biztosabb jövőt teremthessenek. Nem érdektelen hát a beván- dolási kérdéssel nekünk is foglalkozni» hiszen a mi honfitár­saink egy részét még pedig tekintélyes részét képezik a beván­dorlóknak, minthogy számuk meghaladja a másfél milliót. Amerika sok európai előtt még ma is az eldorádók hazája, a melyről ha többet nem is tudnak, de azt bizonyosra veszi minden külföldi, hogy itt sok pénzt lehet szerezni. Azért né­pünk még mindig vándorol ki ez uj hazába szerencsét pró­bálni. Hiába vannak otthon életbe léptetve a megszigorított kivándorlási törvények, hasztalan áll fenn a korrupció az Elis Islandi szigeten a bevándorlókkal szemben, mégis az elmúlt évben annyian keresték fel Amerikát, hogy a bevándorlás több mint egy milliót tesz ki, mely óriási számot csak az 1907-ik évi bevándorlás múlt felül, a mikor ugyanis 2 és fél millió beván­dorló lépett Amerika partjaira. iMost az a kérdés mit akarnak ezek a bevándorlók és mit tehetnek ezek az ország előmenetele és fejlesztése érdekében. Az első kérdésre megadhatjuk könnyen a feleletet, a menyi ben minden tisztességes bevándorlónak az lehet a célja, hogy becsületes munkája után jó megélhetést biztosítson családja vagy önmaga számára és aztán addig mig ez országban marad minden tekintetben beleilleszkedjék az amerikai társadalmi 'életbe, a melylyel természetesen a saját jóllétét is előmozdít­hatja. A másik kérdésre is könnyen adhatunk feleletet. Az ame­rikai nemzet gaszdászok egy egészséges munkabíró embernek az értékét 10.000 dollárra becsülik. Ha tehát a bevándorlás igazán hatalmas folyamában az európai egészséges munkaerők milliói ellepik ez országot» az nemcsak hogy kárára nincs az államnak, hanem határozottan állíthatjuk, hogy ezáltal az ál­lam kimondhatatlan előnyöket élvez, a melyek fejlődését és haladását biztosítják. Képzeljük csak el Washington, Oregon California, Montana, Wyoming, Nevada, Utah, Colorado, Arizona, North Dakota- South Dakota, Nebraska, Kansas és más államokat, nem is említve New York, Connecticut, New Jersey, Pennsylvania államot, a bevándorlók nélkül? Az ország gazdagságát fejlődését és virágzását óriási mér tékben növelik ezek az Európai friss munkaerők! Épen azért mi is úgy mint a többi Magyar lapok méltat­lannak és egyúttal hazafiatlannak minősítjük azokat az eljá­rásokat, a mik a bevándorlók nemes irányú törekvéseeit meg- kadályozzák- iMi magunk részéről meghajlunk a törvény szi­gora előtt, ha az a gonosztevők, anarchisták ellen irányul, de határozottan protestálunk az ellen, hogy az állam gazdasági fejlődését előmozdító» egészséges szogalmas bevándorlóknak kezeire egyes hatóságok csak azért, mert azok más nyelvet be­szélnek, bilincseket kovácsoljanak.-:0: Ferencz Ferdinánd. Egy bécsi lapból vesszük a következő hirt: Eerenez Ferdinánd ez év március havában felkeresi az Orosz udvart. Politikai körökben óriási fontosságot tulajdo­nítanak e látogatásnak. A közel jövőben megtörténő találko­zás még a múlt év elején lett megbeszélve gróf Achrental és az akkori orosz külügyminiszter Twolszky között. E találkozást azt igyekszik igazolni, hogy a boszniai annexio okozta feszült­ség a két szomszéd állam között teljesen elsimult.-:0 :­AZ AMERIKAI REFORMÁTUS EGYHÁZ TÖRTÉNETE. Újabb iskolák alapítása. Uj egyházkerületek szervezése. A múlt század közepe az amerikai református egyház tün- neményes fejlődésének korszaka volt. 1841-ben a Mercersburg ban működő theologia egy kitűnő tanerőt nyer a presbiteriánus egyház kebeléből meghívott dr. Nevin J. W. lelkész egyházi tu dós személyében. Dr. Rauch (1841-ben) elhunyván, az egyház- kerületnek méltó utódról kellett gondoskodnia. A közfigyelem a németországi, elberfeldi fényes gyülekezet európai hirü lel­kipásztora, dr. Krummacher F. felé fordult- ő azonban, csak­nem egyidejűleg, a porosz királyi udvarhoz hivatván meg ud­vari lelkészül, a bizottságnak (dr. Sshneck és Hoffedic), kik személyesen vitték el neki az egyházkerület meghívását, maga ,helyett dr. Sbaff Fülöpöt, a berlini egyetem rendkívüli tanárát ajánlottá. Az egyházkerület Shaffot meg is választotta (1844-

Next

/
Oldalképek
Tartalom