Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-12-30 / 52. szám
6 52. sz. 1911 december 30. VEGYES HÍREK. ; I Amerikai Magyar Reformátusok Lapja Nevezetes ember halt meg elmúlt hét | folyamán New Yorkban- John Bigelow, a ki egy hosszú életet 95 évet élt az emberiség javára. Bigelow 1817 november 25-én született Maldenben Ulster County, N. Y. A jogi egyetem elvégzése után 1839-ben, ügyvéd lett, 1845-ben pedig a Sing-Sing börtön igazgatójává neveztetett ki. 1849- ben az itteni “Evening Post” szerkesztőségét vállalta el majd 1861-ben mint az Egyesült Államok konzulja Párisba ment | ahol 1864-től 1867-ig nagyköveti minőségben is működött. 1875-től 1877-ig Ney York állam belügyminiszterévé választatott. A gyászszertartásnál, a mely a St. Györgyről elnevezett templomban tartatott meg, résztvettek a város előkelőségei s nagy részvét mellett helyezték a holttestet a Highland Falisi temetőbe. * Azoknak a misszionáriusoknak, akik a keresztyénséget a pogány népek között idegen országokban terjesztik, igen nehéz a helyzetük. Az evangéliumi világosságot terjesztők között vannak olyanok, akik a kínai birodalomban munkálkodnak s nem csak a keresztyén vallást terjesztik, hanem iskolákat alapitanak. Ezek a missionáriusoík Afrikának ős lakói között s terjesztik a világosságot. Könnyen megérthető, hogy mily nehézségekbe és áldozatokba kerül az ilyen munkálkodás. Még a kínai birodalomban folytonos for- j rongás van, addig a legújabb híradások szerint egyes missionáriusok megégettéinek és az emberevő kanibálok által megégettéinekA napokban érkezett vissza Amerikába egy missionárius, aki 25 évig dolgozott Afrikában azokon a helyeken, ahol kanibálok laktak. “A munkám legnagyobb része — monda ismerőseinek — a Bantus Ovinunda törzse között volt. Többször érintkezésbe voltam a kanibálokkal. Feleségem és én igen sokszor jutottunk nehéz helyzetbe, de valahányszor veszedelemben forgott életünk, mindég kegyelmet kaptunk a kanibálok főnökétől -és megmentettük az életünket.” Ez a missionárius mondó, hogy sokakat lebeszélt a sok nejüségről és az egyházában, amelyet alapított 300 tag volt, míg az iskolájában 1648 tanítványaA másik missionárius, aki szintén csak nem régen érkezett az Egyesült Államok M»»*****************, ************* területére, Kínában munkálkodott hosszú esztendőkön át és azt mondja, hogy az isteni különös gondviselés őrködött az ő élete felett. Mindjárt a kiindulása szerencsés volt, mert amint elhagyta San Franciscot másnap a világszerte ismeretes óriási földrengés ezer és ezer embert pusztított el. Kínából visszatérve épen akikor ütött ki a forradalom Hankow városában, amidőn azt elhagyta. íme ilyen nehézségekbe kerül az evangélium terjesztése, amelynek világossága azonban eljutott már a világ minden részébe. Ferenc József osztrák császár és magyar király állapota felől megint válságos hírek érkeznek. Nem jelzik ugyan egy vonással sem a hivatalos körök, hogy jól vagy rosszul van e az -agg uralkodó. De épen ez a bizonytalanság érezteti a népeikkel, hogy Ferenc József egészsége nagyon rósz lehet- Amint kiszivárgott a hir oly erősen köhög, hogy az éjszakái is teljesen álmatlanok. Az orvosok attól félnek, hogy a láz is előjön, ami természetesen a helyzetet csaknem tarthatatlanná tenné. Épen azért az agg uralkodó körül minden elővgyázatot megtesznek, hogy lázt ne kaphasson. Panaszkodnak az orvosok, hogy az erősen meggyengüült testi szervezete az agg uralkodónak már nem reagál az orvosságokra. Egész csapata az orvosoknak veszi körül állandóan az uralkodót, akinek a 'karácsonyi ünnepek alkalmával fogadni kellene a királyi család tagjait, természetesen, csak abban az esetben, (ha egészségi viszonyai ezt megengedik* Honnm származik a mese? Bizonyára nehéz volna e kérdésre feleletet adni. A mese minden nép életében nagy szerepet játsza a mai korban és játszotta a múltban is. A legnagyobb valószínűség szerint a mesevilág kezdete Indiába vezethető vissza. Van egy indiai mesekönyv, amelynek a cime: “Kathasantsagara” a mi magyarul annyit jelent, mint “a mesevilág óceánja”. Ebiben a könyvben el van mondva a mesének az eredete. Yalóban az indiai mesék annyira eredetiek és meg- kapóak, hogy a legnagyobb tudósok elméi foglalkoztak az indus mesékkel. Legújabban is a berlini egyetemnek egy hires prof-essora, aki most a New Yorki Columbia egyetemen bánit- Ssh. József professor irt egy könyvet ezen a cimen: “Az indus mesék európai útja.” Erős vonásokban mutatja ki a mese indiai eredetét. Az összehasonlító nyelvészetet használva kimutatja az indus meséknek óriási hatását az ázsiai és afrikai országokra, aihonnan aztán a mese lassanként elterjedt Francia, Német és Angolországban és gy az egész világon. * A tüdővész uj orvossága- Páriából írják: Raoul Paveux dr. jelentette az orvosi akadémiának, hogy egy uj eljárással kísérletezik a tüdővész leküzdésére és hogy eddigi kísérletei kitünően sikerültek. Az uj eljárás szerint a betegek bőre alá folyékony 'Oxigént fecskendez. Az oxigénnel eddig is próbálkoztak az orvosok, inhaláoió formájában, de eredmény nélkül. A befecskendezéssel azonban Bayeux minden betegnél pompás eredményt ért el és e mellett ennél a metódusnál semmiféle veszedelem nem fenyegeti a beteg tüdőt. Igazán óhajtandó volna már, hogy az emberiség eme borzasztó betegségét valami uton-módoin gyógyithatóvá tehetnénk- Naponta ezrek és ezrek pusztulnak el tüdővészben’'; és a beteg hozzátartozói ugyszólva se-f? gitség nélkül kénytelenek nézni a beteg sorvadását. * Tüköry Jenőnét, a pöstyéni forráskutatót, a ki füzíavillával a kezében már számos forrást fedezett föl a többi közt a hires pöstyéni fürdőszigeten s még sok helyen: az olasz kormány meghívta Tri- poliszba, hogy a sivatagban forrást kutasson. Tüköryné azt a választ küldötte Rómába, hogy mindaddig nem válalko- zik az expedícióra, a mig Tripoliszban a kolera dühöng. * György, szerb herceg, a ki katonai kin képzése végett a francia katonai akadémián akarja tanulmányait folytatni, kénytelen volt erről a szándékáról lemondani, mert, amint Páriából írják, a szigorú fölvételi vizsgálatot nem tudta letenni.--------------------------------gyedül a bibliai leckéké; az, amelylyel megörvei deztetheti gyermekeit.— 52 vasárnapra a biblia képek ára a postai költ séggel együtt csupán 2< cent. —írjon szerkesztő ségünkhöz, 244 E.14Ü §j Street, New York. N. Y s
