Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1910 (11. évfolyam, 1-43. szám)
1910-09-17 / 38. szám
19. oldal. szám. 1910 szeptember 1?. „Amerikai Magyar íteformatusok Lapja*’ EGYHÁZI ELET. Dayton, 0. Sunday Schoolunk tanulói az év folyamán szépen megszaporodtak, a mennyiben ötven gyermek látogatta szorgalmasan. A nyári iskolai idő alatt két ice-cream estélyt tartottunk; egyiket julius végén a Leopold Hallban, másikat a vizsga alkalmával az iskolában. Mind a két alkalommal tanúságot tettek a gyermekek arról, hogy az időt ugyancsak felhasználják. Szebbnél “szebb versek elszavalásával és dalokkal s Hozsánna énekekkel mulattatták a közönséget. E hó utolsó vasárnapjára a Park street! angol ref. templomba hivatalos Sunday Schoolunk, hol néhány Hozsánna énekkel fog szerepelni. Csak sajnálni lehet, hogy négyöt család más helyre való eltávozásával iskolánk 8—10 növendék, kel megfogyott. Montrey, Pa. Magyarok által kevéssé ismert és csekély számú honfitársunk által lakott plézünkön az első magyar esküvő és lakodalom a múlt szombaton ment végbe, a mikor is két szerető szív forradt egybe a házassági szent szövetség arany gyűrűje által. A vőlegény György József Zemplénin., erdőbényei, derék ifjú, a menyasszony pedig Balogh Zsuzsanna, Szabolcsin., büd-szent- mihályi születésű hajadon. A boldog ifjú párra nt. Harsányi Sándor, homesteadi ref. lelkipásztor adta rá az anyaszentegyház áldását. Úgy az esküvőn, mint az azt követő lakodalmi ünnepélyen természetesen az egész itteni magyarság megjelent, sőt számosán angolok is felkeresték az uj párt és elhalmozták őket jókivánatokkal. — Legyen az ifjú pár családi élete mindenkor boldog. Canonsburg, Pa. A múlt szombaton délelőtt két esküdött örök hűséget az itteni angol ref. templomban Újhelyi László, Szat- márm., szamosbecsi ill. ifjú honfitársunk az őszive választottjának, Nyíri Rózának, ki ugyancsak odavaló illetőségű. Az ifjú párhoz a Homesteadról kihozatott nt. Harsányi Sándor ref. lelkész intézett szép beszédet, Isten nevében megáldván a szereteten alapuló szövetséget. Legyen mindég boldog az uj pár. Ref. Egyesület. Alólirott, mint a Ref. Egyesületnek hűséges tagja, a következőket vagyok bátor a conventió figyelmébe ajánlani: 1. A betegsegélyző egyletek minden uj tagot kérjenek fel, hogy lépjen az Egyesületbe. 2. Ha pénztáros választatik, ugyanabból a városból, hol a pénztáros lakik, válasszon a conventió egy ellenőrt, ki vizsgálja meg gyakran a pénztárt. 3. Az 50—55 éves tagok szigorú vizsgálat alapján vétessenek fel, korukat pedig keresztelési bizonyitványnyal igazolják. Bár legjobb volna ilyen öregeket fel sem venni. 4. A felvételi dij minden tagra nézve legyen egyenlő, kivéve az 50 éves és idősebb tagokat. 5. Ne vétessék fel az Egyesületbe az, a ki angol egyletben vagy szövetkezetben van. Minden magyar magyar egyletbe és szövetségbe álljon. 6. Ne legyen állandó és egyenlő havi kivetés, mert ennek magasnak kellene lenni s ezért a meglevő tagokból is vesztenénk, nemhogy nyernénk újakat. SZARKA ANDRÁS, toledoi lakos. A királydaróci képrombolás 1756=ban. Mint ismeretes, a szatmári béke után a gróf Károlyi család svábokat telepitett szatmármegyei birtokaira és ezek kedvéért a református magyarságot több helyen elüldözték. A királydaróci svábok 1756-ban gróf Károlyi Ferenctől remélték, hogy a reformátusok templomát hatalmukba keríthetik. De már ekkor gróf Károlyi Ferenc sok keserű tapasztalaton ment keresztül és nem nyújtott a sváboknak segédkezet. Már ekkor túl volt azokon a harcokon, melyeket mint szabolcsi főipán az ottani kálvinistákkal a dekretá- lis eskü miatt folytatott, mely küzdelem végre is királyi rendelettel nyert megoldást, olyan formán, hogy a királynő megengedte, hogy protestáns tisztviselőkkel szemben szükség esetén el lehet tekinteni az eskütől. A tapasztalatokkal gazdag gróf Károlyi 1756. ban már másképen gondolkozott, mint ezt a következő feljegyzés bizonyítja. (Sinay Miscellanea Hist. Hung. V. k. 271. 1.) „Anno 1756. die 18. april. A királydarócra megtelepedett svábság nem találván dolgot magoknak, ahoz kezdettek, miként a reformátusoktól magok templomokat erőszakosan is elvehessék. Azért földesuroknak Méltóságos generális gróf Károlyi Ferenc urnák is instanciát adtanak s esedeztenek, segedelmekre járuljon assistentiával, ezt tévén fel okul, hogy azon templomnak a piac felöl való oldalán a boldogságos szűznek és az Ur Jézus szent tanítványainak képeik lévén lerajzolván, ők ahoz mentek áhitatos- kodva és a cintermen kívül térden állva imádni, kit a hitetlen kálvinistaság tapasztalván, a falról a képeket levakarták s mészszel bemázolták. Mely minérnü istentelenség, O excellenciája megítélheti, de ők sem szenvedhetik el. Ezért ő excellenciája segedelmével ők azon templomot, hogy úgy vehessék el, a jövő húsvéti szent ünnepeken benne Istent áldozhassanak, alázatosan instálnak. Melyre restolutiójuk ez vala: Több már 40, idest negyven esztendeinél, mióta néhai édes Atyám és magam a svábságot szárnyaink alá nemcsak vettük, hanem annyira ápolgattuk is, hogy sehol úgy, mint itt e hazában nem virágoznak. Nincs azért okok reá, hogy szabad esztendejek és egyéb tractáltatások iránt is bennem kételkedjenek. A nemes várvármegyében sem kételkedhetett!, oly hasznos gyarapodását azon módokkal, mint hazánk practicálja, ne segítse. Végére járok mindazáltal és ha mi ellenkezést tapasztalok, orvoslanom kívánom. Azért gyarapodjanak az instánsok, de a régi lakosokkal jó értelemben, hogy keresztyéneknek esmertessenek s ne pogányoknak, mert valamint azoknak a versengés, úgy ezeknek a kegyesség és a szeretet s egyesség a jele, Isten szava szerint. A képrontásról lett tudósítás, ha való volna is, a püspököt és nem az installánsokat illeti, kivált ily innepnek táján, amelyekben azt is hallották, hogy a Krisztus önnön eleven testében is szenvedett és mégsem neheztelte és igy szent anyjának képe a tanítványaival inkább, ha való volna is, elszenvedhetne, mivel annak érdemlett és első büntetése e világon ki sem telne, a másvilágon fogják a gonoszok jutalmokat venni. Ne az ilyenben törjék azért az instánsok fejeket, hanem az egyességben, szeretetben. Felebarátok bármely rossz reájok nem bízott cselekedetét ne Ítéljék, hanem keresztyéni kegyességgel, példaadásokkal palástolják, jobbra vezéreljék. A templomra se vágyjanak máshoz, hanem Istenhez, aki oly hatalmas, hogy ha az instánsokat maga tulajdoninak fogja ismerni és tapasztalni, azzal is megáldja, noha sokkal kedvesben és örömestebb lakozik híveinek szivében, mint sem a kőből rakott templomban. Éhez szabják azért magokat. Úgy lesz mind Isten áldása rajtok, mind földemen gyarapodások. Károly, 21. ápril. 1756. G. Károlyi Ferenc m. k. “ íme, a keresztyéni türelem szép szavai! Mennyi keserűség, mennyi szenvedéstől menekült volna meg a több százados harcban pusztuló magyarság, ha XVII—XVIII. századi r. katholikus főuraink ily nemesen gondolkoztak volna. De gróf Károlyi Ferencet is a tapasztalás tanította meg arra, hogy legszebb erény a szeretet s hogy Isten „sokkal kedvesben és örömestebb lakozik híveinek szivében, mint sem a kőből rakott templomban. Dr. Barcsa János
